„Egyértelműen kivégzés volt” – jelentett ki az etiópiai támadást túlélő Puskás Irén.
„Egyértelműen kivégzés volt” – jelentett ki az etiópiai támadást túlélő Puskás Irén. Férje, Winter Zoltán arról számolt be, hogy éjjel két fegyveres jelent meg kunyhójuknál, s botokkal ütlegelték őket, az épületek közötti területre állítottak mindenkit, s elkezdtek lőni rájuk. - REGON partnerünk, a SzegedMa beszámolója.
A tanszéken dolgozóknak, illetve az itt élő közösségnek egyaránt az a feladata, hogy segítsen feldolgozni azt a két-három szörnyű napot, amit átéltek Etiópiában az egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai – jelentette ki Mezősi Gábor a sajtótájékoztatón. Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára tolmácsolta a fegyveres támadást túlélő három magyar, Puskás Irén, Winter Zoltán és Vizler Csaba kérését is, a közeljövőben nem kívánnak a sajtónak nyilatkozni.
Az SZTE két munkatársa, Fábián Tamás, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék tanszéki munkatársa, valamint Szabad Gábor, SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika adjunktusa vesztette életét január 16-áról 17-ére virradó éjjel Etiópiában.
„Egyértelműen kivégzés volt” – jelentette ki Puskás Irén, az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék post-doctor munkatársa.
„Kunyhószerűségben feküdtünk, fegyverropogásra ébredtünk, ott lapultunk, hogy minél többet megtudjunk a történésekről. Két fegyveres jelent meg, akik egy fa bottal ütlegelve minket felszólítottak, hogy álljunk ki a kunyhók közötti területre. Oda felsorakoztattak minket, a másik sátorban alvó kollégákkal együtt, és lövéseket adtak le ránk. Mi a másik oldalon menekülni próbáltunk” – idézte fel az eseményeket az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa.
Winter Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta, Szabad Gábort oldalról érte a lövés, a kimeneti seb a gerince mellett volt. Próbálták elállítani a vérzést, speciális fóliába takarva tartották melegen. Azzal tartották benne a lelket, hogy hamarosan érkezik a segítség. Winter Zoltán szerint, ha időben kapott volna szakszerű orvosi ellátást, valószínűleg életben marad, hiszen súlyos sérülései és komoly vérvesztesége ellenére is több mint tizenhárom órán keresztül küzdött.
„Holdfény volt, a támadók jól láttak minket, mi viszont a menekülésre koncentráltunk, illetve a rejtőzködésre és a meghunyászkodásra. Nem tudok arról információt adni, hogy a támadóink milyen ruhában voltak vagy hogy néztek ki. Mi csak arra a két támadóra tudtunk figyelni, aki nálunk volt. Az biztos, hogy egyszerre, párhuzamosan csaptak le” – ismertette a mindössze néhány percig tartó támadás részleteit Puskás Irén.
Winter Zoltán számára azonban nem tűntek szervezettnek, ugyanis voltak olyan kunyhók, melyekből értéktárgyakat vittek el, a bent lévőket nem bántalmazták, „volt ahol viszont az értékekhez nem nyúltak, csak kivégzés jelleggel támadtak”.
Puskás Irén megerősítette: szervezett úton vettek részt, irataikat lefénymásolták, s faxon kaptak visszajelzést, hogy beléphetnek Afar-földre. Két fegyveres kísérőjük is volt, akárcsak a többi csoportnak, illetve egy helyi afar vezető is elkísérte őket. Korábban azt az információt kapták, hogy biztonságosan látogatható a vulkán környéke, minden nap 20-30 fős csoportok látogatnak el oda. Január 16-án összesen 21 turista volt a hegyen, 6-7 fős csoportokban, melyek mindegyikét két-két őr védte. A vulkán melletti táborral kapcsolatban elhangzott, szénával fedett és fedetlen kunyhókból állt. Előbbiek fából készültek, míg a fedetleneket tufából felépítették. A tábor területén mintegy húsz kunyhó volt egymástól néhány méteres távolságban.
„Délután maga a mennyország volt, amikor láttuk, és reggelre pokollá változott” – írta le a látványt Puskás Irén.
„Mi nem tudtunk senkit sem értesíteni, mert olyan helyen voltunk, ahol nincs lehetőség telefonálásra, hiszen nincs térerő. Hallomásból arról értesültem, hogy a német csoport vezetője tudott műholdas telefonon kapcsolatot teremteni a nagykövetséggel” – felelt újságírói kérdésre Winter Zoltán.
Etióp felségjelzésű helikopter érkezett a tragédia helyszínére, fedélzetén egy német katonával, illetve háromfős etióp személyzettel és ápolókkal. A túlélők hangsúlyozták azt is, minden segítséget megkaptak, a német, cseh és kenyai nagykövetséggel egyaránt tartották a kapcsolatot, Winter Zoltán pedig többször beszélt telefonon a kairói nagykövettel is. A helyszínre érkező TEK munkatársai is kikérdezték a túlélőket, s hazáig kísérték őket.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a harmadik magyar túlélő, Vizler Csaba jelenleg még kórházban van, de állapota javul.
A múlt keddi támadást időközben egy etiópiai lázadócsoport vállalta magára. Az Afar Forradalmi Demokratikus Egységfront (ARDUF) nevű mozgalom közleményében cáfolta az etióp kormány azon álláspontját, hogy a szomszédos Eritreából érkeztek a merénylők. Az ARDUF az állítja, hogy etiópiai katonák ölték meg a turistákat tűzharc során, ezt azonban a túlélők beszámolói cáfolják.
A cikk a REGON együttműködés keretében jelent meg.