Lelkipásztori tevékenységet folytat, igazgatja az egyházmegyei könyvtárat, a teológia és filozófia doktoraként pedig tudományos kutatómunkát is végez.
Sill Aba Ferencet választották tavaly az év vasi emberévé. A ferences rendi szerzetest hatvan esztendővel ezelőtt szentelték pappá, tavaly tartotta gyémántmiséjét a Szombathelyen a ferences templomban. Sill atya - ahogy mindenki szólítja őt környezetében - 86. éve ellenére ma is nagyon aktív, lelkipásztori tevékenységet folytat, igazgatja az egyházmegyei könyvtárat, a teológia és filozófia doktoraként pedig tudományos kutatómunkát is végez.
- Az 1960-as években a Magyar Tudományos Akadémián elhatározták hogy a már megjelentetett veszprémi helytörténeti lexikonhoz hasonlóan elkészíttetik a Vas megyei és a Zala megyei helytörténeti lexikont is. Abban az időben Kovács Sándor püspök úr megbízásából Géfin Gyula rektor úr mellett az egyházmegyei könyvtárt és a levéltárt is kezeltem. Ila Bálint, az Országos levéltár főlevéltárosa kért fel arra, hogy a már említett, az akadémia által is támogatott helytörténeti lexikon számára dolgozzam fel a vasvári káptalan anyagát - kezdi beszélgetésünket Sill Aba Ferenc az elismerés okait taglalva.
Sill Aba Ferenc a díj átvátelekor - Fotó: Smidéliusz Bence
Kedvenc kutatási területére terelve a szót feleleveníti, hogy mivel III. Béla király már megkívánta az írásbeliséget az ügyintézésben, azt pedig akkoriban elsősorban a monostorokban vagy a káptalanokban gyakorolták, a király ezeket az intézményeket kérte fel, hogy hiteles helyi tevékenységeket folytassanak.
- A vasvári káptalan III. Béla uralkodása előtt néhány évtizeddel már megkezdte tevékenységét. Az első oklevél azonban csak 1233-ból maradt ránk. Ennek oka, hogy valószínűleg saját irattárukban addig nem őrizték meg a kiadott iratokat, a már említett időponttól fogva azonban a hivatalos ügyek Vas megyében és Zala megyében is a vasvári káptalan előtt történtek - avat be az atya a káptalani hiteles helyi ügyintézés alapjaiba. - Az egyes helységekben lefolytatott birtokadományozások és -ajándékozások, más vitás és problémás ügyek úgynevezett bevallás címen történtek. A bevallások alapján a királyi kancellária felkérésére oklevelek készültek. Az a pecsét, amelyet ezekben az ügyekben használtak, a király által ellenőrzött pecsét volt, a kiadott iratnak ez biztosította a hitelét. A pecsétet, amely az őrkanonoknak a kezében volt, például olyan szigorúan kellett őrizni, hogy ha az őrkanonok szabadságra ment, még a káptalani tagok sem tudhatták, hogy kinek adta oda.
Tájékoztatása szerint az 1500-as években azután gyakorlatba jött a káptalannál, hogy a kiadott ügyekről és az oklevelekről másolatot írtak a jegyzőkönyvben. Így mintegy 140 jegyzőkönyv maradt meg a vasvári káptalan irattárában. Amikor Nagykanizsán megjelent a török, a káptalant 1578-ban áttelepítették a védettebb Szombathelyre. Az irattárat is átvitték, ez az anyag mindmáig megvan, kutatható. - Erre a feladatra, az iratok jegyzetelésére kért fel Ila Bálint. Évtizedekig végeztem ezt a munkát. Erről a nagyközönség nem tud, de a szakemberek tisztában vannak vele, és lehet, hogy ez az egyik oka, hogy a 2010-es esztendő vasi emberének választottak - veti fel Sill atya.
Kolostor építés és régészeti feltárás
- Egy másik szempont a nekem juttatott elismerésre talán az, hogy 1989-ben, a fordulat évében a Magyar Katolikus Püspöki Kar az 1950-ben szétszóratott szerzetesi közösséget, azok még élő tagjait megpróbálta összehívni azért, hogy legalább néhány rendházban induljon meg a közösségi élet. Ebben az időben kaptam én a római rendi főelöljárótól, a rendi generálistól megbízást, hogy a Mariána ferences provincia vezetőjeként elvégezzem ezt a szervezőmunkát. A legfontosabb szempont Budapesten a Ferenciek terén lévő templom és rendház, valamint a szombathelyi ferences rendház beindítása volt. Bucsuszentlászlón és Segesden is sikerült újrakezdeni rendi életünket, mert ott maradt néhány régi rendtestvérünk. Meg kell mondanom, 40 év alatt a rendtagok jó része a földi életből már eltávozott, viszonylag kevesen maradtunk - folytatja a visszaemlékezést a múltra. - Az újjáépítés gondja itt Szombathelyen az én vállamra nehezedett. Ezt a kolostori épületet, amely már az Árpád korban is lakott volt, és mint ilyen országosan is nyilvántartott műemlék, a többihez hasonlóan államosították. Az államosítás után Szakosított Szociális Otthon működött a négy utca által is határolt épülettömb falai között. Először az épületnek csak egy kis részét, az Aréna utcai épületszárnyat kaptuk vissza, itt működött a rendházunk. A fennmaradó részben továbbra is látáskorlátozott és idős embereket gondoztak. Jól megfértünk egymás mellett, de úgy éreztük, hogy a megyei önkormányzat nem tudja kellő módon rendben tartani az épületet, annak állaga folyamatosan romlott. Példa rá, hogy miután egyszer eltörött a szennyvízcsatorna vezetéke, hosszú ideig minden héten megjelent a szippantós autó, hogy elvigye az itt lakó több mint száz ember szennyvízét, de a hibát nem javították ki. Voltak az épületben olyan szobák, ahol már a vakolat is lehullott, de nem volt elég pénz a karbantartásra.
Elmondása szerint végül úgy tudták visszaigényelni az épületet, hogy részben kolostor, részben pedig főiskolai kollégium működjön ott. Ebbe az állami hatóság is szívesen belement, hiszen kollégiumi férőhelyekre szükség volt. Korszerű kétágyas, zuhanyzós szobákat alakítottak ki telefon- és internetlehetőséggel. A felújítás több mint 400 millió forintba került, ehhez a forrást úgy teremtették elő, hogy 180 millió forintért eladták az önkormányzatnak az épülethez tartozó Ferences-kertet, amelyben ma történelmi témapark látható. A még hiányzó összeg adományokból jött össze, külföldről is segítettek a rendtársak.
- A műemléki felújítás nem volt éppen egyszerű. Hajmási Erika, a Savaria Múzeum régésze irányította a közben elvégzett feltárást. Tárgyi bizonyítékok kerültek elő arról, hogy a 2000 éves római kori város szélső utcája itt húzódott, ez alatt az épület alatt. Ókori boltíves szennyvízcsatorna maradványait találták meg. Ennek egy része az OTP bank alatti bemutatóhelyen üveg alatt megtekinthető. Az ókori város közművesített részeit a romkert felújítása során is felfedték - sorolja a feltárások érdekességeit a ferences szerzetes.
A díjhoz szerény pénzösszeg is járt, ami a díjátadás színhelyéül szolgáló megyebálon láthatóan meglepte az atyát. Nem kellett azonban sokáig gondolkodnia, azonnal bejelentette, hogy a kapott 100 ezer forintot a Ferences templom mellett álló Mária szobor felújítására fordítja.
- A szobor Szombathely legrégebbi köztéri szobra, amely 1687-ben készült. Nem lehet tudni, hogy a város vagy annak egy lelkes polgára állítatta-e. Egy évvel vagyunk Budának a török iga alóli visszafoglalása után, XI. Ince pápa és Európa segítségével megindult az ország felszabadítása. A felszabadító háború utáni lelkesültség késztethette a szobor állítóját arra, hogy a magyarok Nagyasszonyának így adjon hálát - fűzi hozzá Sill Aba Ferenc atya.
Csala Péter (MTI)