Ezért kell a menyasszonynak régit, újat, kölcsönt és kéket viselnie.
Ahogy azt anyakönyvi rovatunk is igazolja, július kedvelt hónap a párok számára a boldogító igen kimondásához. Ám mielőtt a házasság intézményébe lépnénk, nem árt, ha a témához kötődő babonák széles skálájára is vetünk egy pillantást.
Számtalan rítus, hiedelem és előjel kapcsolódik ugyanis a házassághoz és az azt követő közös élethez. Rendszerint ezek a boldogságot, az egészséget és a gyermekáldást hivatottak biztosítani. Az ismertebb és kevésbé köztudott babonák közül gyűjtöttünk össze egy csokorra valót Deborah Murell: Babonák könyve segítségével.
Ezek szerint ha már megtaláltuk igaz szerelmünket, a legfontosabb a nagy nap kitűzése. Nem mindegy azonban, hogy melyik hónapban kötjük össze életünket. Több verset is írtak a jegyesek eligazítására, melyből kiderül például, hogy a nyári esküvő többnyire szép életet és kedves férjet, míg a téli korai halált és nehéz mindennapokat hozhat. A nap is fontos, egy mondóka szerint a hétfő gazdagságot, a kedd egészséget ér, a csütörtök megpróbáltatásokat, a péntek veszteségeket hoz, a szerda a legalkalmasabb, míg a szombat a legalkalmatlanabb.
Ezt követheti a ruha kiválasztása. A fehér szín napjainkban gyakorta háttérbe szorítja a többit, ez azonban meglehetősen új keletű nyugati/keresztény szokás. A 19. század második feléig a fehér is csak egy volt a számos választható szín közül, így mindegyiknek megvolt a maga jelentése. Például: „Ha ruhád fehér, a jövőben rossz nem ér. Ha ruhád gyöngyszínű, az élet nem lesz hozzád kőszívű. Ha ruhád zöld, elporladnál, mint a föld. Ha ruhád kék, szerelmed tiszta, mint az ég. Ha ruhád rózsaszín, hamar eljön majd a kín. Ha vörös, a halál lesz egyetlen örömöd.” Stb.
Talán az egyik legismertebb, a mai napig tartott szokás, hogy az esküvő napján a menyasszony magán visel valami régit, valami újat, valami kölcsönkértet és valami kéket. A régi dolog hagyományosan a cipő volt, az új pedig szinte bármi lehetett. Szerencsésnek tartották, ha a kölcsönkért tárgy egy fátyol, amelyet egy olyan menyasszony viselt, aki azóta boldog házasságban él. A kék pedig a szerelem színe, az állandóság és a hűség szimbóluma, általában a harisnyatartón fordult elő.
A szertartás közben sem árt oda figyelnünk, ugyanis ha leesik a gyűrű az esküvőn, a házasság boldogtalan lesz. Ugyanígy nem jó, ha a templomi harangok megkondulnak, mert ez a menyasszony vagy a vőlegény halálát is jelentheti. Ellenben ha az ara sír az esküvőn az bíztató, mert akkor keveset fog sírni a házassága során.
A lakodalom sem szűkölködik babonákban. Népszerű a szokás, miszerint a menyasszony háttal állva eldobja csokrát a koszorúslányok közé. Úgy tartják, aki elkapja, az megy legközelebb férjhez. Az eldobás mellett azonban a kibontás is szerencsét hozott: az ara szétbontotta a csokrot, a virágokat pedig odaadta barátnőinek, hogy ez boldogságot hozzon számukra. Ez egy manapság kevésbé gyakorolt szokás, mint ahogyan az is, amikor a nőtlen és hajadon vendégek dobálni kezdték a férjet és a feleséget azok harisnyájával és zoknijával. Aki talált, arra hamarosan esküvő várt.
A felsorolt érdekességekkel még korántsem teljes a lista, oldalakon keresztül lehetne taglalni az esküvőhöz kapcsolódó népi rítusok és félelmek hosszú sorát.