Az idei évben negyedig alkalommal, de immár megújult formában meghirdetett Jövő kulcsa operaíró versenynek ismét döntőse az Ostrom Opera – Kőszeg 1532. című operát jegyző Horváth György Tibor és Szilágyi Miklós - derül ki a lapunknak eljuttatott sajtóanyagból.
A két szerző a La Prima Donna című vígoperáját nevezte a versenyre, így a zsűri döntése alapján 2013 után másodszor is ott lesznek a döntőben. A verseny történetében ők az elsők, akik ezt elmondhatják magukról.
Az Ostrom Opera trilógia – melynek immár mindhárom része elkészült – írása közben jött az ötlet egy vígopera megírására, melyhez a zeneszerző, Szilágyi Miklós már a szimfonikus zenekari hangzást használta fel. A szerzőktől szokatlan megközelítés ellenére ez az opera is hasonló sikerek várományosa lehet, mint a díjnyertes Ostrom Opera – Kőszeg, 1532., melyet a miskolci sikerek után Kőszegen is bemutattak a szerző vezényletével 2014-ben.
A La Prima Donna cselekményének alapját egy látszólag bagatell konfliktus adja: az operaházban, ahol Bellini Norma című operájának premierjére készülnek, a címszerepet játszó primadonnának az előadás előtt elmegy a hangja.
Az egyfelvonásos opera szövegkönyvének végleges verziója 2013 őszén, míg a zene 2015 elején készült el.
A döntős operát a közönség a többi három döntős darabbal együtt 2016. december 13-án láthatja és hallhatja félszcenírozott előadásban Budapesten a Zeneakadémia Solti-termében, melyben a Zeneakadémia magánénekszakos hallgatói közreműködnek. Az est rendezője Almási-Tóth András, a házigazda pedig Bősze Ádám lesz.
A verseny zsűrijében is igen neves szakemberek foglalnak helyet: Kesselyák Gergely karmester, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója; Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese; Alekszej Ribnyikov zeneszerző; Bubo Damen producer és Philip de la Croix, a Musica Prima by Classic 360 igazgatója.
Horváth György Tibor szövegíró így ír önéletrajzában: a mű a fontos, nem az, aki írta. Homéroszról semmit sem tudunk, mint ahogy nem ismerjük annak az embernek életét sem, aki Shakespeare néven megírta nekünk a drámairodalom felét.
De ha már magamról kell írnom: a Vízivárosban születtem, de a Nyolcadik kerület nevelt fel, és ezt nem tudom a sorsnak elégszer megköszönni. A drámaírást Molnár Ferenctől tanultam, akinek a Grundja a szomszéd utcában volt, de Krúdy sem járt messze, a Két Oroszlán fogadó csak néhány száz méterre volt az otthonomtól. Gyermekkorom boldogan telt, sokat utaztam Mark Twainnel a Mississippin, tanácsokat osztogattam Tom Sawyernek és Hucknak. Néha kihajóztam Long John Silverrel a karibi vizekre is.
Most választott városomban: Kőszeg élek. Megihletett ódon levegője, a házak, az udvarok, az öreg falak, ahol megállt az idő, és a vén gesztenyefák alatt itt maradt a középkor.
Szilágyi Miklós zeneszerző saját bevallása szerint szerencsés körülmények sorozatának köszönhetően került Kőszegre 2009-ben, ahol Kőszeg Város Fúvószenekarának karnagyaként dolgozva ismerte meg a fúvóshangzást, nyert betekintést a hangszerelésbe, és nem kis mértékben átformálta zeneszerzésről alkotott elképzeléseit. A zenéről szerzett tudást Debrecenben igyekezett tovább mélyíteni, ahol az egyetemen a kiváló tanárok és kollégák által teremtett ihlető légkör segített megírni első operáját.
A megszerzett tudást Kodály szellemiségében igyekszik kamatoztatni. Zenei elképzeléseit a gyökereim iránti tisztelet, a tradíciók őrzése, és az újító, megújító szándék vezérli. A különböző kurzusok során a szimfonikus zenében való mélyebb megmártózás bátorította, hogy az egyetemi gyakorlatok után élesben is kipróbálja e csodás apparátust.