Van-e okunk félelemre?
Hármas magnitúdójú földrengés volt Nyugat-Magyarországon szerda este - tájékoztatta az MTI-t az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Szeizmológiai Obszervatóriuma.
Illusztráció. 2013. április 23-án a Richter-skála szerinti 4,8-4,9 erősségű földrengést észleltek kedden hajnalban, amelynek epicentruma Heves város közelében volt. Fotó: MTI
A közlemény szerint nyolc perccel este fél 11 előtt történt a rengés, amelynek epicentruma Bábolna közelében volt.
Arról már a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium adott hírt, hogy a rengést a lakosság érzékelte Ács, Bana, Bábolna, Bőny, Kisigmánd, Nagyigmánd településeken. A földrengés öt kilométeres mélységben keletkezett.
Az Időkép azt is közölte, hogy 3.1-es erősségű rengésről volt szó.
A térségben utoljára múlt kedden (15-én) rengett a föld, aznap két rengést is rögzítettek a műszerek: egy 1,7-es és egy 2,3-as erősségűt.
Felmerül a kérdés, mi lehet ennek az oka?
Illusztráció. Fotó: MTI
Magyarország Földrengési Információs Rendszere szerint hazánk területén évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengés keletkezik. Ezek nagy része a lakosság számára nem érezhető. A rengések megfigyelt gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okoz (2.5-3.0 magnitúdójú). Jelentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki.
Földrengések az elmúlt harminc napban Magyarországon és a szomszédos országokban.
Forrás: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapja
Hogy is volt a nagy szombathelyi földrengés?
Az általunk ismert legrégebbi hazai földrengés kipattanásának pontos idejét csak 1998-ban sikerült meghatározni. A korabeli leírások szerint Avitus uralkodásának idejében (455-456) történt a katasztrófa. A reneszánszkori Johannes Cuspinianusnál fennmaradt ravennai krónika szerint pedig „et eversa est Sabaria a terrae motu VII idus September, die veneris”, azaz szeptember 7-én este mozdult meg a föld. Avitus pannóniai hódításainak pontos időszakát figyelembe véve adódik, hogy a 456-os esztendőben pusztított a rengés.
A szentéletű Severinus életét nyomon követő munkában található a legpontosabb utalás a rengés idejére és erejére:
"Még csak néhány napja élt a városban, amikor az Asturis pusztulása miatt tartott háromnapos ájtatosság utolsó estéjén szokatlan hevességű földrengés rázta meg a helységet, olyan erejű hogy a falak között tanyázó rugi katonaság körében pánik tört ki. Félelmükben kitódultak a városkapun, és azt hívén, ellenség tört rájuk, a sötétben még egymást is kaszabolták."
Paleorengésre utaló nyomok nincsenek, de 4-6 cm-es homokgejzírek megfigyelhetők a város környezetében. A rengés Szombathelyen valószínűleg nem volt katasztrófális, mivel nagy rengésre utaló nyomokat sem a városban, sem annak környezetében levő geológiai feltárásokban nem lehetett találni. Ugyanakkor a borostyán út elvetődött és nagy mennyiségű üledék rakódott le.
A Római Birodalom pusztulása már a rengés előtt, a negyedik században elkezdődött. Savariát Attila hadai megostromolták és elfoglalták (454). A város fokozatosan lepusztult. Az emberek a régi városfalakhoz ragasztott kunyhókban laktak, helyreállításra nem volt mód. A rengés pusztítása így valószínűleg nem volt látványos.
A földrengés keletkezési helyét nem sikerült pontosan megállapítani, de valószínűleg a Mur-Mürtz zónához kapcsolható, forrása Szombathelytől 35 km-re ÉNY-ra tehető.
(Forrás: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium)