Hirdetés

Egyre tudatosabban kötnek szerződést a bérlők és a bérbeadók

2019.07.27

A bérleti szerződést még szerződésszegés esetén is csak írásban lehet felmondani.

Hirdetés

Egyre tudatosabbak az emberek a lakásbérleti szerződések megkötésénél, ugyanakkor a megkérdezettek fele továbbra sem tudja, mire szolgál pontosan a biztosíték (kaució), és a bérleti szerződés jogszerű felmondásával kapcsolatban is sok a bizonytalanság - derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felméréséből. 

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott felmérést áprilisban készítették, 500 embert kérdeztek meg online. 

A felmérésben részt vevők 63 százaléka helyesen tudta, hogy a lakásbérleti szerződés kizárólag írásban érvényes, így mindenképpen szükséges szerződést írni az ingatlanba költözés előtt. 

A válaszadók mintegy 20 százaléka helytelenül úgy vélte, hogy a szerződést mindenképpen ügyvédnek vagy közjegyzőnek kell készítenie, és ahhoz szükséges a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jóváhagyása. 15 százalékuk pedig a szóbeli megállapodást is elfogadhatónak tartotta, ha az tanúk előtt történik - közölték. 

A felmérésben résztvevők fele nem tudta, hogy a kaució kizárólag az esetleges károkozás vagy nem fizetett közüzemi számlák fedezetére szolgál, és csak akkor tartható vissza, ha a bérbeadó ezeket a feltételeket nem teljesíti, egyéb esetekben vissza kell adni a bérlőnek. 

A válaszadók kétharmada nem volt pontosan tisztában a felmondás szabályaival sem: negyedük tévesen úgy vélte, hogy szóban is fel lehet mondani a zajos bérlőnek, ötödük szerint pedig a határozott idejű szerződést is azonnal fel lehet bontani, ha a tulajdonos visszafizeti a kauciót.

Valójában a bérleti szerződést még szerződésszegés esetén is csak írásban lehet felmondani, a határidőket pedig az is befolyásolja, hogy határozott vagy határozatlan idejű bérleti jogviszonyról, rendkívüli, esetleg rendes felmondásról van-e szó. 

Közjegyzők tapasztalatai szerint a bérleti szerződések felmondására 10 esetből 7 alkalommal azért kerül sor, mert a bérlő nem fizeti a bérleti vagy a közüzemi díjakat, ritkább esetben pedig azért, mert nem a szerződés szerint használja az ingatlant.

A felmérés rávilágított, hogy a válaszadók több mint fele tisztában van azzal, az ilyen helyzetek megelőzésére közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés jelenthet megoldást, hiszen ez esetben a szerződésszegő bérlő ellen közvetlenül meg lehet indítani a végrehajtási eljárást, amely során akár ki is költöztethető a bérleményből.

Megjegyezték, hogy az elmúlt két évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött lakásbérleti szerződések száma.