Közben a jövedelmek stagnálása vagy lassabb növekedése korlátot szab a további díjemeléseknek.
Az első félévben az országos átlagos havi bérleti díj elérte a 230 ezer forintot, miközben a kínálati oldali korlátok és a folyamatosan erős kereslet feszültté tette a piacot és így jelentős regionális különbségek alakultak ki - közölte a Duna House kedden az MTI-vel.
A közlemény idézte Szegő Pétert, a Duna House vezető elemzőjét, aki elmondta Budapest számít továbbra is a legdrágább bérleti piacnak az országban. Az átlagos havi díj mérettől függetlenül 280 ezer forint volt az első félévben, ami messze meghaladja az országos átlagot és a vidéki városok árait is.
Hozzátette: a vármegyeközpontokban és egyetemi városokban viszont óriási a szórás. Míg az első félévet nézve Győrben 230, Debrecenben pedig 210 ezer forint számított átlagosnak, addig Szolnokon 110, Nyíregyházán pedig 140 ezer forint. Ez is mutatja a regionális gazdasági fejlettség, a munkahelyi lehetőségek, az egyetemi jelenlét és a lokális kereslet-kínálat közötti különbségeket.
Arra is kitértek, hogy az idei élénk ingatlanvásárlási kedv és a megújult otthonteremtési támogatások ellenére a bérleti piac feszült marad, amit elsősorban a szűkülő kínálat és a tartósan erős kereslet magyaráz.
Szegő Péter a közleményben megjegyezte, a bérlők egyre inkább az ár-érték arányra fókuszálnak, miközben a jövedelmek stagnálása vagy lassabb növekedése korlátot szab a további díjemeléseknek. A kínálat hiánya pedig, különösen az új építésű lakások átadásának csökkenése, a bérleti díjakat tarthatja magasan.
A kereslet tekintetében azonban a 3 százalékos lakáshitel bejelentésével a kivárás időszaka következhet: sokan lehetnek ugyanis, akiknek albérlet helyett kedvezőbb konstrukcióvá válhat egy adott méretű saját lakás finanszírozásának lehetősége. Mindez pedig hatással lesz az albérleti költségek mellett a kínálatra is.