Bár javult a helyzet az elmúlt évekhez képest, a magyar albérletárak továbbra is komoly terhet jelentenek a nettó fizetésekhez mérve. Budapesten a lakbérek akár a jövedelem felét is felemészthetik.
A budapesti albérletek medián bérleti díja a nettó fizetések 41 százalékát teszi ki. Bár ez kedvezőbb a korábbi évekhez képest, a lakhatási költségek továbbra is jelentős terhet jelentenek a bérlők számára, különösen a fővárosban.
Az elmúlt évekhez képest valamelyest javult az albérletek megfizethetősége Magyarországon, ugyanakkor a lakbérek továbbra is jelentős kiadást jelentenek a bérlők számára - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Az ingatlanhirdetési portál a kiadó társasházi lakások medián bérleti díjait vetette össze a márciusi, kedvezmények nélküli becsült nettó átlagbérekkel. Az adatok szerint különösen Budapesten terheli meg erősen a háztartások költségvetését az albérlet fenntartása.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a fővárosi albérletpiacon a 40-60 négyzetméteres lakások medián bérleti díja a nettó fizetések 41 százalékát emészti fel.
Korábban ez az arány 44-50 százalék között mozgott, ami ugyan javulást jelez, de nem jelenti azt, hogy az albérletek olcsónak számítanának. A bérleti díjak mellett ugyanis a rezsiköltségek és a közös költség jelentős része is a bérlőket terheli.
A szakértő szerint hosszú távon az jelentene valódi megoldást, ha a nettó bérek gyorsabban növekednének, mint a lakbérek. Ideális esetben egy háztartás jövedelmének legfeljebb egyharmadát kellene lakhatásra fordítani.
Az elemzés szerint Budapesten a 40-60 négyzetméteres társasházi lakások medián bérleti díja jelenleg 260 ezer forint. Ez a becsült nettó fővárosi átlagbér 41 százalékának felel meg.
A kerületek között azonban komoly eltérések láthatók:
A megyeszékhelyek közül Debrecen és Nyíregyháza emelkedik ki a magas albérlet-fizetés aránnyal.
Debrecenben:
Nyíregyházán:
A legalacsonyabb terhelést Békéscsabán mérték, ahol a 105 ezer forintos medián lakbér a nettó fizetések 28 százalékát teszi ki.
Az ingatlan.com szerint az elemzésben azért szerepelnek becsült nettó bérek, mert a hivatalos statisztikák a kedvezményekkel együtt számolt nettó átlagbéreket tartalmazzák. Sok munkavállaló azonban nem jogosult ezekre a kedvezményekre, ezért a valós helyzetet pontosabban tükrözheti a kedvezmények nélküli számítás.
Az ingatlan.com adatai alapján a fővárosi kiadó társasházi lakások között a kisebb méretű ingatlanok dominálnak.
A kínálat megoszlása:
Balogh László szerint az állami bérlakásprogramok fontos szerepet játszhatnak az albérletpiac stabilizálásában. A kínálat bővítése ugyanis hosszabb távon lassíthatja a bérleti díjak emelkedését és javíthatja a megfizethetőséget Magyarországon.