Jelentősen lassult az albérletárak emelkedése Magyarországon: Budapesten már csak 5 százalékos az éves drágulás. A felvételi ponthatárok kihirdetése előtt még kedvezőbb a kínálat, de az albérletszezon csúcsa csak ezután következik.
A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésével hivatalosan is kezdetét veszi az albérletszezon, miközben a bérleti díjak emelkedése évek óta nem látott mértékben lassult. Budapesten éves szinten mindössze 5 százalékos drágulást mértek, ami javította a bérlők alkupozícióját és szélesebb választékot biztosít. A szakértők szerint azonban ez a kedvezőbb helyzet csak átmeneti lehet.
Évek óta nem látott lassulás jellemzi a hazai albérletpiacot: Budapesten az éves drágulás üteme már csupán 5 százalék körül alakul, miközben tavaly még kétszámjegyű áremelkedést mértek. A felvételi ponthatárok kihirdetése ugyan hivatalosan is elindítja az albérletszezont, a legnagyobb kereslet azonban várhatóan csak augusztus közepétől szeptember elejéig jelentkezik.
Az albérletet keresők számára jelenleg kedvezőbb a helyzet, hiszen a kínálat még viszonylag széles, az árak pedig jóval mérsékeltebb tempóban emelkednek, mint az elmúlt években.
A Duna House elemzése szerint az idei évben már májusban megélénkült a bérleti piac. Míg korábban sokan kivártak a nyári felvételi időszak kezdetéig, idén a visszafogottabb ármozgás miatt többen már tavasszal elkezdték a lakáskeresést.
A tavaszi hónapokban Budapesten havi összevetésben fél százalékkal csökkentek a bérleti díjak, országos szinten pedig lényegében stagnálás volt tapasztalható. Éves összehasonlításban országosan 5,5 százalékos, a fővárosban pedig 5 százalékos drágulást mértek.
A szakértők szerint nem árcsökkenésről, hanem a korábbi, rendkívül gyors bérletidíj-emelkedés lassulásáról van szó, ami javította a bérlők alkupozícióját.
Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője szerint a változás egyik legfontosabb oka az Otthon Start Program hatása. A korábbi bérlők egy része saját ingatlanhoz jutott, ami mérsékelte a keresletet és erősebb versenyhelyzetet teremtett a bérbeadók között.
Közben a nettó bérek gyorsabban emelkedtek, mint a lakbérek. Egy átlagos budapesti albérlet ma már a nettó fizetés körülbelül 41 százalékát emészti fel, míg korábban ez az arány 44-50 százalék között mozgott.
A megfizethetőség javulása továbbra is stabil keresletet biztosít a bérlakáspiacon.
A szakértők szerint az időzítés és a megfelelő lokáció kiválasztása jelentős megtakarítást eredményezhet. Érdemes közvetlenül a felvételi ponthatárok kihirdetése után keresgélni, amikor még nagyobb a kínálat, és kisebb a verseny.
Budapesten a kedvezőbb árú kerületek jellemzően a metróvonalak külső szakaszain találhatók:
A vidéki egyetemvárosok közül Debrecen számít a legdrágábbnak, ahol 210 ezer forint a középérték. Győrben és Szegeden 200 ezer forintos, Veszprémben pedig 190 ezer forintos medián bérleti díjak jellemzőek.
A szakértők azt javasolják, hogy az érdeklődők ne csak az ingatlanhirdetési oldalakat és a közösségi médiás csoportokat böngésszék, hanem szükség esetén kérjék ingatlanszakértő segítségét is.
A pontos piaci információk, az ellenőrzött hirdetések és a szerződéskötési tapasztalatok segíthetnek elkerülni a szezonban gyakran előforduló csalásokat, például a fizetős, hamis címlistákat.
Beköltözés előtt érdemes:
Az elemzés szerint a jelenlegi, bérlőknek kedvezőbb piaci egyensúly törékeny lehet. Bár az elmúlt időszakban nőtt a kínálat, a befektetési célú lakásvásárlások visszaesése miatt a következő hónapokban kevesebb új bérlemény jelenhet meg a piacon.
Ha a kínálat szűkülni kezd, néhány hónapon belül ismét felgyorsulhat a bérleti díjak emelkedése, különösen a nagyobb vidéki egyetemvárosokban.
A Duna House szakértői szerint hosszabb távon csak a bérlakáskínálat érdemi bővülése, például egy nagyszabású bérlakásprogram hozhat tartós enyhülést az albérletpiacon.