110 milliárd forintos kekva-vagyon kerül vissza az államhoz

A Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz több mint 110 milliárd forintnyi állami vagyon kerül vissza a kekva-rendszer megszüntetésével. Az érintett szervezeteknél csaknem 62,5 milliárd forint pénzeszköz és közel 50 milliárd forintnyi eszközállomány van. A ZalaZONE és az Élvonal feladatai állami keretek között folytatódnak, miközben a felesleges alapítványi struktúrák megszüntetésével évi 800 millió forintot takaríthatnak meg.

---

A Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz (TTM) a kekva-rendszer megszüntetésével 110 milliárd forint állami vagyon kerül vissza - közölte a tudományos és technológiai miniszter a Facebook-oldalán hétfőn.

Tanács Zoltán azt írta, hétfőn vezetői körben átbeszélték a megszűnő kekvák feladatainak sorsát. Tudatta: a TTM-hez a ZalaZONE és az Élvonal tevékenységei kerülnek vissza, a felesleges alapítványok megszűnnek, a feladatok állami keretek között mennek tovább. Az átalakulás rendben, terv szerint zajlik - fűzte hozzá.

A miniszter szerint csak a felesleges alapítványi struktúra megszüntetésével évi 800 millió forintot takarítanak meg.

Mint bejegyzésében olvasható,

az érintett szervezetek bankszámláin az átvételkor együttesen csaknem 62,5 milliárd forint áll rendelkezésre, ezen túl pedig csaknem 50 milliárd forint eszközállománnyal rendelkeznek. "Ez több mint 110 milliárd forint közpénz - mostantól" - fogalmazott. Arról is írt, hogy ez a sok pénz csak egy része annak a hatalmas vagyonnak, amelyet a kekva-modell megszüntetése kapcsán visszaszereznek.

Arra is kitért, hogy mind az Élvonal, mind a ZalaZONE olyan tevékenységet folytat, amire szükség van. Az Élvonal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) programjaként fog tovább menni, célja a tehetségek gondozása és világszínvonalú tudós csapatok építése - részletezte.

Mint ismertette, a ZalaZONE Európában is párját ritkító járműipari kutatási és fejlesztési infrastruktúra, amely a jövőben az autók és önvezető járművek mellett a drónok vagy éppen a robotok számára is kiváló tesztkörnyezetet biztosít.

De mindehhez nincs szükség feleslegesen drága és az állam számára nem kellőképpen átlátható és kontrollálható alapítványi modellre - magyarázta Tanács Zoltán.

Mint írta, alapelvük, hogy a GDP-arányos kutatás-fejlesztés (K+F) ráfordítás a jövőben ne csökkenjen, hanem növekedjen. A cél az, hogy ugyanabból a közpénzből több jusson valódi kutatásra, innovációra és tehetséggondozásra, és kevesebb indokolatlan szervezeti működésre, párhuzamosságokra és rosszul előkészített beruházásokra - összegzett a miniszter.