2027-es költségvetés: ezek a legfontosabb változások jövőre

A 2027-es költségvetés tervezete szerint 9 százalékra csökkenhet a minimálbér szja-ja, megduplázódhat a családi pótlék, és 120 ezer forintra emelkedhet a nyugdíjminimum. A kormány 677 milliárd forintot szán közszolgálati béremelésekre, az egészségügy pedig 510 milliárd forintos többletforrást kaphat. A tervezett intézkedések többsége 2027 januárjától léphet életbe, parlamenti elfogadásuk azonban még hátravan.

2027-es költségvetés: ezek a legfontosabb változások jövőre

Adócsökkentés, a családi pótlék megduplázása, jelentős nyugdíjemelés és több százezer közszolgálati dolgozó bérrendezése is szerepel a 2027-es költségvetés tervezetében. A kormány az egészségügyre, a szociális ellátásokra és a gazdaság fejlesztésére is több forrást szán. Összefoglaltuk, milyen változások várhatók jövőre, és kiket érinthetnek a legfontosabb intézkedések.

Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én, hétfőn ismertette az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés legfontosabb elemeit. A kormány tervei szerint a következő évben egyszerre valósulhat meg a lakossági jövedelmek növelése, a közszolgáltatások finanszírozásának bővítése és az államháztartási hiány csökkentése.

A tervezetet a kormány előbb a Költségvetési Tanácsnak küldi meg, majd az Országgyűlés elé terjeszti. A bejelentett intézkedések ezért egyelőre tervezett változások, amelyek részletei a jogalkotás során még módosulhatnak.

Adócsökkentés 2027-ben: több pénz maradhat a dolgozóknál

A költségvetési tervezet egyik legfontosabb eleme a személyi jövedelemadó csökkentése.

A minimálbér után fizetendő szja 2027-től 9 százalékra mérséklődne a jelenlegi 15 százalékról. A kedvezményes adózás a havi 680 ezer forint alatti jövedelmekre is kiterjedne, differenciált mértékben.

A kormány számításai szerint az intézkedés közel 2,5 millió munkavállalót érinthet.

Megmaradna a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentessége az átlagkeresetig. Az anyák számára biztosított adómentességnél ugyanakkor havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnének be, amely felett már adót kellene fizetni.

Megduplázódhat a családi pótlék

A családokat érintő egyik legjelentősebb intézkedés a családi pótlék összegének megduplázása.

A jelenlegi összegek 2008 óta változatlanok. A tervezet szerint 2027-től kétszer akkora támogatás járna a jogosult családoknak.

Az intézkedés a kormány becslése alapján mintegy egymillió családot és 1,6 millió gyermeket érinthet.

A Babaváró Hitel, a CSOK és a falusi CSOK jelenlegi szabályain ugyanakkor nem változtatna a költségvetési tervezet.

Nyugdíjak 2027-ben: 120 ezer forintos minimumot terveznek

A nyugdíjrendszerben is jelentős változásokat jelentett be a kormány.

A tervezet szerint 2027 januárjától 120 ezer forintra emelkedne a nyugdíjminimum, és sávosan növelnék az ennél magasabb, de továbbra is alacsony összegű nyugdíjakat.

A legalacsonyabb nyugdíjak rendezésére 123 milliárd forintot különítenének el.

A kormány tervei között szerepel továbbá:

• a 13. havi nyugdíj megtartása;

• a 14. havi nyugdíj első heti részletének kifizetése;

• a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjének bevezetése;

• a rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékos emelése;

• az árvaellátás 20 százalékos növelése.

A nyugdíjas SZÉP-kártya a tervek szerint az 500 ezer forint alatti nyugdíjban részesülő idősek számára jelenthet új juttatást. A pontos összegekről és felhasználási feltételekről további részletszabályok szükségesek.

Béremelés 2027-ben: több mint 600 ezer dolgozó érintett

A kormány összesen 677 milliárd forintot szán az állami szektor béremeléseire. A bejelentés szerint mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozó fizetése emelkedhet.

A tervezett átlagos béremelések egyes ágazatokban:

Dolgozói csoport	Tervezett emelés
Egészségügyi szakdolgozók	17%
Szociális ágazat állami intézményeinek dolgozói	17,8%
Rendvédelmi dolgozók	15%
Nevelést és oktatást segítő, technikai dolgozók	21,5%
Közművelődési dolgozók	10,7%
Pedagógusok	6%

Az állami fenntartású egyetemek oktatóinak bérrendezésére külön 10 milliárd forintot irányoznának elő.

A százalékos emelések ágazati átlagokat jelentenek, így az egyes munkavállalók tényleges béremelése ettől eltérhet.

Egészségügy: 510 milliárd forintos többletforrás

Az egészségügy finanszírozása a tervezet szerint 510 milliárd forinttal, vagyis 12,5 százalékkal növekedne 2027-ben.

A Hugonnai Vilma-program keretében többek között a kórházi étkeztetés javítására, a klimatizálásra, új diagnosztikai berendezések beszerzésére és a várólisták csökkentésére fordítanának többet.

A legfontosabb tervezett többletforrások:

Terület	Többletforrás
Egészségügyi béremelések	192 milliárd Ft
Nagy költségű kórházi gyógyszerek	95 milliárd Ft
Kórházak működése	51 milliárd Ft
Patikai gyógyszertámogatások	38 milliárd Ft
Kórházak klimatizálása	25 milliárd Ft
Mentőautók és mentőállomások	21 milliárd Ft
Új CT- és MR-berendezések	20 milliárd Ft
Várólisták rövidítése	20 milliárd Ft

A kormány célja, hogy a többletforrások a betegellátás színvonalának javításában is megjelenjenek.

Több támogatás juthat a szociális és gyermekvédelmi rendszernek

A 2027-es költségvetés a szociális ellátórendszer finanszírozását is bővítené.

Az otthonápolási díjak 50 százalékkal emelkednének, a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére pedig 115 milliárd forinttal, 27 százalékkal több forrás jutna.

A gyermekvédelem további 20 milliárd forintos többletből fejleszthetné az intézményi férőhelyeket, a speciális gyermekotthonokat és a krízisellátást.

Lakástámogatások és új hitelprogramok

A kormány a lakhatási támogatások rendszerében is változtatásokat tervez.

A bejelentett intézkedések között szerepel a Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitel, amely a lakásvásárlást és építkezést segítené.

Átalakulhat a lakástakarékok, valamint az energetikai korszerűsítések támogatási és hitelrendszere is.

Folytatódnának a bérlakásépítési és kollégiumi férőhelyeket bővítő programok.

Az új konstrukciók részletes jogosultsági feltételeit, kamatozását és igényelhető összegeit később ismertethetik.

Változnak a vállalkozásokat érintő adók

A költségvetési tervezet a nagyvállalatok, a kereskedelmi láncok és több más gazdasági szereplő adózását is módosítaná.

A 180 milliárd forintot meghaladó éves bevételű nagyvállalatok társaságiadó-kulcsa néhány százalékponttal emelkedhetne, míg az ennél kisebb bevételű cégeknél megmaradna a 9 százalékos kulcs.

A kiskereskedelmi adó az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti adóalapok esetében 0,45 százalékra nőne.

A kormány vagyonadó bevezetését is tervezi a milliárdosok számára. Ez a becslések szerint körülbelül 15 ezer embert érintene, és évente mintegy 200 milliárd forintos költségvetési bevételt eredményezhetne.

Emellett emelkedhetnek egyes különadók, a reklámadó kulcsa pedig 3,75 százalékra változna.

A tervek között szerepel az árrésstop megszüntetése is.

Közlekedés, energia és gazdaságfejlesztés

A költségvetési elképzelések jelentős beruházásokat tartalmaznak.

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz év alatt összesen 3550 milliárd forintot fordítana a vasúti közlekedés korszerűsítésére.

A közutak felújítására 100 milliárd forintot terveznek, és folytatódhat több nagyberuházás, köztük az M1-es autópálya bővítése.

Az energiafejlesztések között az elektromos hálózat megerősítése, a szélenergia, az energiatárolás és a geotermikus energia hasznosítása is szerepel.

Ezekre a területekre összesen 868 milliárd forintot irányoznának elő.

A vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések kerete 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelkedne.

Hogyan finanszíroznák a változásokat?

A kormány tájékoztatása szerint az adócsökkentések, a családi pótlék emelése, a nyugdíjintézkedések, a bérrendezések és az egészségügyi fejlesztések együttesen több mint 2100 milliárd forintos költségvetési hatást jelentenek a kiadási oldalon.

A tervezett intézkedések fedezetét részben az állami kiadások visszafogásából, a beszerzési költségek csökkentéséből, egyes támogatások megszüntetéséből, valamint az új és megemelt adókból teremtenék elő.

A kormány célja, hogy a 2026 végére becsült, GDP-arányosan 7,5 százalékos államháztartási hiány 2027-ben 4,9 százalékra csökkenjen.

Emellett 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot is terveznek a váratlan kiadások kezelésére.

A hiánycél teljesülése a költségvetési bevételek és megtakarítások tényleges alakulásától is függ.

Mikor léphetnek életbe a 2027-es változások?

A kormányzati bejelentés alapján számos intézkedés 2027. január 1-jétől léphet életbe.

A részletes költségvetési javaslatot azonban még az Országgyűlésnek is meg kell tárgyalnia és el kell fogadnia. Egyes változásokhoz külön törvények és végrehajtási rendeletek elfogadására is szükség lehet.

A következő hetekben ezért különösen fontos lesz a pontos jogosultsági feltételek, az emelési összegek és a bevezetési határidők tisztázása.

A 2027-es költségvetés végleges tartalma csak a parlamenti döntések és a kapcsolódó jogszabályok elfogadása után válik ismertté.