Itt volt Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója és Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
Az euró megmarad, de az államadósság egy részét el kell engedni, egy másik jelentős részét pedig egyszerűen el kell inflálniuk a kormányoknak - mondta Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója kedden Szombathelyen, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megtartott gazdasági fórumon.
Szavai szerint az infláció hatásait a kormányoknak ellensúlyozniuk kell a legrászorultabbaknál, ám az adósság csökkentésének kényszere miatt az inflálást nem lehet elkerülni, különben társadalmi robbanás következhet be Európában.
Inotai András szerint az eurózóna bajba jutott országait meg kell segíteni, a fejlettebb országok felől pénzt kell átirányítani a fejletlenebbek felé, de szavai szerint a pénzt kapó országoknak el kell viselniük, hogy a pénzt adók beleszólnak a gazdaságuk és a szociális rendszerük alakításába.
A Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója előadásában szólt arról is, hogy a világban az elmúlt két évtizedben átrendeződtek egyértelműen a gazdasági erőviszonyok, Kína az Egyesült Államok mögött a második számú gazdasági hatalommá vált, Németországot megelőzve pedig ma már a világ legnagyobb exportőre is.
Ezek a változások Inotai szerint nem jelentik Európa végét, sem Európa alkonyát, de mindenképp alkalmazkodni kell hozzájuk.
Kínának nem érdeke, hogy a világ gazdaságilag kétpólusúvá váljon, az ázsiai ország törekvése az, hogy továbbra is több pólus legyen a világgazdaságban - jelezte.
Inotai András elmondta: az európai kereskedelemben a 2008-ban bekövetkezett válság miatt 20 százalékos visszaesés volt tapasztalható, ám 2010-re ez Magyarországon is visszaugrott a válság előtti szintre. A fő problémát szerinte jelenleg az államadósság kezelése okozza, valamint az, hogy az unió régebbi tagországainak 1,5 százalékos, a később csatlakozott keleti államoknak pedig legalább 4 százalékos gazdasági növekedést kellene produkálniuk ahhoz, hogy állampolgáraik megőrizhessék életszínvonalukat.
Palócz Éva: a forintgyengülés 200 milliárd forintot vitt el a családok költségvetéséből
A forint gyengülése az idén 200 milliárd forintot vitt el a magyar családok költségvetéséből, ez csaknem a fele annak az összegnek amit a kormányzati intézkedésekkel összességében az emberek zsebében hagytak - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója kedden Szombathelyen, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett gazdasági fórumon.
A forintgyengülés lassan felemészti azt az összeget is, amit a magánnyugdíj-pénztárak vagyonából a kormány az államadósság csökkentésére fordított - fűzte hozzá.
Palócz Éva előadásában a kormányzati intézkedéseknek a vállalkozásokra gyakorolt hatásairól szólva kijelentette: ha a bírálhatók is a kormányzat intézkedései, azt nem szabad feledni, hogy a jelenlegi kormány nagyon nehéz örökséget vett át elődjétől, és a világgazdasági helyzet is folyamatosan romlik.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója emlékeztetett, hogy társaságuk októberben a 2012-re prognosztizált 3 százalékos gazdasági növekedést 0,5 százalékra rontotta. Ennek okait a világgazdasági környezet romlásában és a kormányzat szerintük negatív irányú intézkedéseiben kell keresni.
Palócz Éva szerint a befektetők szemében ma azok az országok értékelődnek fel, amelyek gazdaságpolitikájukban stabilitást mutatnak fel, és lépéseik bizonyos fokig kiszámíthatóak.
Ebből a szempontból nem volt szerencsés a IMF "kiebrudalását" emlegetni, a pénzügyi szervezettel való viszonyt megrontani - jegyezte meg.
Palócz Éva a kormányzat adópolitikáját bírálva úgy fogalmazott: az sokszor "bizonytalan és irracionális" lépéseket is tartalmaz. Példaként említette meg az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kivezetéséről hozott döntést. Az eva megszüntetése szerinte minden érintettnek rossz, a költségvetés pedig 50 milliárd forint bevételkiesést lesz kénytelen elkönyvelni.