Nem mindegy, milyen kutyánk van.
Ahogy a legtöbb magyar településen, úgy Szombathelyen sincs ebadó. Egyelőre. Az önkormányzatok ugyanis – tekintettel a nem túl fényes kilátásokra - könnyen rákényszerülhetnek erre a bevételi forrásra is.
„Városvezetői szinten egyelőre még nem került elő ez a kérdés” – mondta érdeklődésünkre lapunknak Molnár Miklós szombathelyi alpolgármester, amikor arról faggattuk, hogy hogyan is áll a város ezen adónemmel.
A gazdaságért felelős politikus hozzátette: az úgynevezett ebadó bevezetése már azért sem olyan egyszerű, mert előkészítése nemcsak adminisztrációval, de kiadásokkal is járhat.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabályok szerint a régi adókat csak év közben lehet módosítani, de új adókat az önkormányzat akár év közben is bevezethet.
Szombathely nincs egyedül az új adónem iránti mérsékelt lelkesedésével. A Fn24.hu hírportál a közelmúltban arról számolt be, hogy a nagyobb önkormányzatok közül gyakorlatilag senki nem élt a lehetőséggel, és a kicsik közül is csak néhányan kapaszkodtak bele.
Ugyanakkor – és ezt már mi tesszük hozzá - nem lehet tudni, hogy hogyan alakul a jövő, mire kényszerülnek rá az egyre jobban legatyásodó önkormányzatok, a politikai megfontolásokat és a szégyenlőséget mikor írja felül a szükség.
Mit mond a törvény?
Az új jogszabály az állatvédelmi törvény módosításával lépett életbe 2012. január 1-én, lényege, hogy az önkormányzatok a veszélyes kutyák után legfeljebb 20 ezer, míg más ebek után legfeljebb évi 6 ezer forint adót, úgynevezett „ebrendészeti hozzájárulás”- t szabhatnak meg.
A törvény kimondja, hogy a bevételt az önkormányzat köteles az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani, ami egyrészt korlátot szabhat a képviselőtestületek pénzbehajtási vágyainak, másrészt hozzá kell tenni, hogy ezzel a bevétellel korábbi ilyen jellegű kiadásokat lehet felszabadítani.
Az ebadó tehát alapjáraton havi ötszáz forint lehet, a teher érzetének a nagyságát ugyanakkor növeli, hogy az egészet egy összegben, év elején kell befizetni a négy hónaposnál idősebb kutyák után.
Ennek már lehet olyan lélektani hatása, hogy az emberek megszabadulnak a kutyáktól, illetve nem vállalják be azokat.
Milyen kutyák után nem kell fizetni?
A későbbiekben fontos lehet, hogy a törvény azt is kimondja, mely esetekben nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás:
Időzzük a törvényt:
"Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás
- a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett,
- a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás,
- a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott,
- - a veszélyes eb kivételével - az ivartalanított,
- az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint
- állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott
- eb után."
És ha már elkezdtük böngészni a törvényt, érdemes annak is utánajárni, hogy mely kutyafajták is felelnek meg az említett 2004-es országgyűlési határozatnak, melynek melléklete pontosan felsorolja azokat:
Ezek:
- Komondor
- Kuvasz
- Mudi
- Puli
- Pumi
- Magyar agár
- Rövidszőrű magyar vizsla
- Drótszőrű magyar vizsla
- Erdélyi kopó
MTI Fotó: Balázs Attila