Hajléktalanság Szombathelyen: eredmények és problémák

2010.04.15. 18:12

Nagy problémát okoz a hajléktalanok egészségügyi ellátása, a környezet viszont egyes hajléktalanok viselkedését, azaz a koldulást, szemetelést tolerálja egyre nehezebben.

Hajléktalan szállás

A hajléktalanságról tartott szakmai napot a régió szakembereinek Savaria Rehab-Team Nonprofit Kft., az otthon nélkül maradt emberek ellátást biztosító szombathelyi szervezet. Egy mai hír szerint míg egyes városokban duplájára növekedett a hajléktalanok száma, Szombathelyen csökkent.

Eredmények: többen önállóak lettek

Szombathelyen Nappali központ, nappali melegedő, utcai szociális szolgálat, átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, ideiglenes éjjeli menedékhely, és hajléktalanok otthona szolgálja a fedél nélkül maradt emberek ellátását. A hajléktalan ellátás már rég nem csupán azt jelenti, hogy a rászorulóknak egy-egy éjszakára vagy tartósabban fedelet, tisztálkodási lehetőséget, vagy egy tál ételt nyújtson, hanem esélyt is arra, hogy vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba, önállóan tudjanak magukról gondoskodni, munkájuk, saját otthonuk legyen.

Ebből a szempontból Szombathelyen eredményes munka folyik: a 2007. januárjától 2009 júliusáig működtetett támogatott lakhatási program keretében 31 hajléktalan személy költözött albérletbe. Közülük 16 jelenleg is a bérelt magánlakásban lakik, 4 önkormányzati bérlakásban, 5 a Rehab-Team által bérelt önkormányzati bérlakásban, 3 fő jelenleg az átmeneti szállás szolgáltatásait veszi igénybe, 1 fő idősek otthonában került elhelyezésre, 2 fő ismeretlen helyre távozott, ők életviteli problémák miatt bérleményüket nem tudták megtartani.

Hajléktalan szállás
Hajléktalanok tanyája a Borostyánkő Áruház mellett

Évek óta nem nő Szombathelyen a hajléktalanok száma (kétszáz fő) Szombathelyen, mivel a rendszerbe körülbelül annyi ember érkezik, mint amennyit el is tudnak onnét engedni – tudtuk meg Horváth Olgától a Rehab-Team igazgatójától. Ez viszont a városban működő szociális szolgáltatásoknak is köszönhető – emelte ki Dr. Puskás Tivadar az Országos Mentőszervezet Regionális Intézetének vezetője. A mentők azért vettek részt ezen a szakmai napon, mert főleg télen nem ritkán kerülnek kapcsolatba hajléktalanokkal, elsősorban azokkal, akik az tartósan az utcán élnek (24 főről beszélünk Szombathelyen), közülük tíz ad rendszeresen munkát a mentőszervezetnek.

Tizenöt renitens

A mentőknek gondot okoz az utcán talált hajléktalanok ápolatlansága, koszossága (az orvosok nem vizsgálják meg a nem ritkán élősködőktől is szenvedő beteget) de ebben az esetben a hajléktalan-ellátó rendszerek tehetetlenek: van egy kemény mag, amely nem hajlandó még tisztálkodni sem betérni a szállásra. A másik probléma a kórházi kezelés után történő elbocsátáskor jelentkezhet: hová vigyék a még nem gyógyult, de aktív ellátást már nem igénylő beteget? Őket tudják fogadni az átmeneti szálláson – nyugtatta meg a főorvost Stankovics Erika a Rehab-Team munkatársa. Az egészségügy és a szociális szféra közti is van hézag, vannak hajléktalanok, akik sehol nem kapnak megfelelő ellátást, ezt a véleményt a szociális szféra szakemberei is alátámasztották.

A rendőrség is meghívást kapott a rendezvényre, mivel – különösen a belvárosban – ők is jól ismerik azt a 10-15 fős „kemény magot”, akik ellen nem egyszer eljárnak koldulás miatt. A koldulás nem tilos, amíg nem zaklatásról van szó. Szakály Gábor a város szociális bizottságának elnöke szerint bizonyos esetekben már nem is zaklatás, hanem zsarolás íze van a kéregetésnek: a parkolni készülő autósnak megjegyzik, hogy szép autója van, adjon egy százast. Ugyanakkor a zaklatás csak szabálysértésnek minősül, pénzbírásággal jár, amit nem fizetnek ki, tehát visszatartó ereje nincsen. A Belvárosi Rendőrőrs munkatársa azt is kiemelte, hogy a kemény minden társadalmi normán kívül helyezi magát, eszköztelenek velük kapcsolatban. (Pécs belvárosából kitiltották a koldusokat egy önkormányzati rendelettel, de ezzel sem lehet biztosan megoldani a problémát, korántsem biztos, hogy a tiltás ellenére nem gyökereznek le a szokásos helyükön.)

Újabb program indul

A múlt heti konferenciát tegnap egy sajtótájékoztató követte, amelyen bejelentették, hogy a Nyugat-dunántúli régióban 3 hajléktalan ellátó intézmény, továbbá két gyermekjóléti intézmény fenntartói (Szombathely Megyei Jogú Város, SAVARIA REHAB-TEAM Kft., Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Lehetőség Családoknak 2005. Alapítvány) konzorcium 210 millió forintot nyert TÁMOP-pályázaton a hajléktalan emberek társadalmi és munkaerőpiaci integrációja céljára.

150 főt vonnak be a programba, vállalták 90 fő képzését, legalább 75 fő szakmához juttatását, 30 fő esetében a munkahely megőrzését szeretnék elősegíteni munkabér és járuléktámogatással, 60 embernél pedig szeretnék elérni az önálló lakhatást, hogy képezhető legyen, munkaviszonyt létesíthessen és azt képes legyen megtartani.

Nem mindenkin lehet segíteni

Ezzel kapcsolatban Horváth Olga két dologra hívta fel a figyelmet: az egyik, hogy az embereknek mégiscsak fontos a szabadságuk, mert nála jelentkeznek közérdekű munkavégzésre (ezzel lehet kiváltani a pénzbírságot) az emberek közérdekű munkavégzésre, amelyre viszont mentális vagy fizikai állapotuk miatt alkalmatlanok. (volt olyan is, hogy mankós ember akarta ledolgozni a büntetést.) Ugyanakkor, főleg a téli időszakban vannak, akik kifejezetten a „börtönre utaznak” (börtönre szocializáltak), de előfordul, hogy még oda se kellenek – jegyezte meg egy szakember. (Nincsenek olyan állapotban, hogy megkezdjék börtönbüntetésük letöltését.)

Bár az összes hajléktalan között a kemény maghoz tartozók vannak kevesebben - tolakodó viselkedésükkel, szemetelésükkel rossz fényt vetnek az összes többi hajléktalanra is, növelve a hajléktalanság rendészeti megoldásának társadalmi igényét – hangzott el. Eszköztelenek az utcai szociális munkások is, az utcán élők a teát elfogadják, de a szállóra már nem mennek be.

Rehabilitáció és elfogadás

Szó esett arról is, hogy a hajléktalanok nemritkán válnak erőszak áldozatává. Nagy velük szemben az előítélet is, amely veszélyezteti a hajléktalanok érdekében indított programok sikerét, és ami még ennél is nagyobb gond, egy a rehabilitáció során magára talált hajléktalan ember életesélyeit. Amíg valaki egy hajléktalan szállóra, vagy más közösségi szálláshelyre van bejelentkezve, nehezen kap munkát. A társadalom elvárja, hogy normakövető legyen minden ember, de ha valaki egyszer már kiesett a sorból, nehezen engedi vissza. Ez persze már egy másik konferencia témája is lehetne.

Egy mai hír:

Több mint kétszeresére nőtt a hajléktalanok száma egyes vidéki városokban

Két városban, Tatabányán és Dunaújvárosban több mint kétszeresére nőtt a hajléktalanok száma egy év alatt, a Menhely Alapítvány felkérésére végzett felmérés szerint az utóbbi településen emelkedett a legnagyobb mértékben - negyvenről százötvenre - az utcán élő hajléktanok száma, ami 275 százalékos növekedést jelent.

A hajléktalanok közül fedél nélkül élők többsége, 59 százaléka vidéki városokban él - mondta Győri Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke a hajléktalanok körében végzett februári adatfelvétel eredményeit ismertetve csütörtökön sajtótájékoztatón.

Utalt arra, hogy a Menhely Alapítvány kezdeményezésére a Február Harmadika Munkacsoport 1999 óta minden évben február 3-án végez szociológiai kutatást a hajléktalanellátást igénybe vevők számának és körülményeinek felmérésére. Hozzátette: ez nem egyezik meg a hajléktalanok "népszámlálásával", hiszen a vizsgálatban csak azok vesznek részt, akik kapcsolatba kerülnek a hajléktalan-ellátókkal.

Ebben az évben 8019 hajléktalan válaszolt a kérdésekre, közülük több mint háromezren nem szállón, hanem az utcán élnek. A szállókon lakó hajléktalanok többsége (53 százalék) Budapesten él, vidéken a hajléktalanok 47 százaléka keresi fel a menhelyeket. Ezt a tendenciát jól mutatja, hogy míg 2009-hez képest Budapesten mintegy százzal csökkent az utcán élők száma, addig vidéken több mint háromszázzal nőtt - tájékoztatott a kuratórium elnöke.

A felmérésből kitűnik, hogy Miskolcon és Szombathelyen kis mértékben csökkent a hajléktalanok száma az elmúlt évben, ezzel szemben Tatabányán és Dunaújvárosban több mint a kétszeresére nőtt. Győri Péter kiemelte: a hajléktalanok számaránya a népességszámhoz képest Budapesten átlagos, egyes vidéki településeken pedig - Esztergomban, Miskolcon, Dunaújvárosban és Veszprémben - kiemelkedően magas.

Aknai Zoltán, az alapítvány igazgatója elmondta: április közepén telefonos segélyszolgálatot indítanak, amely a lakásuk elvesztéséhez közel került embereknek ad tanácsot és felvilágosítást a jogi lehetőségekről.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs igazgatója arról tájékoztatott, hogy a fővárosban minden kétszázadik ember hajléktalan, s télen a mentők minden ötödik esetben ezekhez az emberekhez vonulnak helyszínre.

A hajléktalanok körében végzett adatfelvétel kérdéseinek többsége az idén is a munkavállalásról szólt. Győri Péter az MTI kérdésére elmondta: az erre vonatkozó értékelés még nem készült el, tavaly azonban kiderült, hogy a hajléktalanok fele állandó munkából származó jövedelemmel rendelkezik. Hangsúlyozta továbbá, hogy a gazdasági válság következtében elsősorban azért nőtt a hajléktalanok száma, mert a munkahely elvesztése után sokan nem tudták tovább fenntartani bérelt lakásukat. A kilakoltatások miatt fedél nélkülivé válók száma ennél jóval kevesebb.

A budapesti sajtótájékoztatót követően a Menhely Alapítvány munkatársai több tucat hajléktalannal együtt gyalogosan, rendőri biztosítás mellett indultak a Kürt utcai Nappali Melegedőtől a Blaha Lujza térre, ahol a magasba engedtek több mint száz fehér léggömböt. A télbúcsúztató rendezvénnyel arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a hajléktalanság problémája a jó idő beálltával sem szűnik meg - mondta az alapítvány igazgatója. (MTI)
 

 


 

.