Három hír Bécsből: kerékpáros utca, németalföldi festők és innováció

2013.04.06. 10:09

Európában az osztrák fővárosban van a legnagyobb esélye annak, hogy egy ötletből globális újítás legyen.

Talán ilyen az az utca is, ahol a kerékpárosoknak elsőbbségük van az autósokkal szemben.   

Bécsben van Ausztria első kerékpáros utcája

A Kerékpározás éve alkalmából Bécsben jelölték ki Ausztria első kerékpáros utcáját. Itt a biciklis forgalomnak van elsőbbsége a gépjárművekkel szemben, és egymás mellett is lehet kerekezni.

A döblingi Kuchelauer Hafenstraße lett Ausztria első kerékpáros utcája, amit az osztrák KRESZ módosítása tett lehetővé. A Kuchelauer Hafenstraße nemcsak fontos kerékpáros útvonala Bécsnek, de mivel része a Duna menti kerékpárútnak, sok alsó-ausztriai ingázó is nap mint nap végigkerekezik rajta. Az, hogy kerékpáros utcává jelölték ki, azt mutatja, hogy itt nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kerékpáros közlekedésnek.

Kerékpáros utca


A kerékpáros utca fogalom a magyar KRESZ-ben egyelőre nem létezik, és Ausztriában is hosszú viták előzték meg a bevezetését. Az osztrák KRESZ módosításával 2013. március 31. óta van lehetősége a településeknek arra, hogy ilyen utcákat jelöljenek ki. A kerékpáros utcában a gépjárművekkel szemben a bicikliseknek van elsőbbsége, autóval csak célforgalom miatt lehet behajtani, és egymás mellett is lehet kerekezni. Az ilyen utcák kényelmesebbé és biztonságosabbá teszik a kerékpáros közlekedést, és olyanokat is biciklizésre inspirálhatnak, akik eddig ódzkodtak ettől.

A másik változás, ami szintén a kerékpárosokra vonatkozik, hogy 2013. március 31. óta tilos a mobiltelefon használata biciklizés közben. Ezt – akárcsak az autósok – csak kihangosítóval tehetik meg a kerekezők. Aki nem tartja magát az új szabályhoz, az 50 eurós bírságra számíthat. A KRESZ-módosítás mintegy 700 ezer bécsi biciklist érint.

Európa leginnovatívabb városa

Az ausztrál innovációs ügynökség, a 2thinknow rangsora szerint Bécs a világon a harmadik, Európában pedig egyenesen a leginnovatívabb város. Vagyis itt a legjobbak a keretfeltételek ahhoz, hogy egy ötletből regionális vagy globális újítás legyen. Budapest az 58. helyen végzett.

Az évente publikált rangsorban az osztrák főváros idén a fej-fej mellett teljesítő Boston és New York után a harmadik helyen végzett, 2011-hez képest két helyet lépve előre a listán. Ezzel Európában Bécs vezeti a leginnovatívabb városok rangsorát, maga mögé utasítva Párizst, Münchent és Londont. Ráadásul a „Nexus City” címet is megkapta, ami a világ 35 leginnovatívabb városának jár csak. A régióban – 55. helyezésével – Prága teljesített a legjobban, Budapest az 58. a listán.

Bécs, toronyház


Az ausztrál innovációs ügynökség, a 2thinknow évente teszi közzé „Innovation Cities Global Index”-ét, amely a világ 445 városát hasonlítja össze innovációs potenciáljuk szempontjából. Az értékelést 162 indikátor szerint végzik, amelyeket három nagy csoportba – kulturális javak, humán infrastruktúra (mobilitás, start up-ok, oktatás és technológia) és hálózatosított piacok – sorolnak. Az így meghatározott faktorok mentén mérik le, hogy az egyes városokban milyenek a feltételek ahhoz, hogy egy ötletből regionális vagy globális újítás váljon.

Az osztrák főváros polgármester-helyettese, Renate Brauner a siker kapcsán elmondta, hogy „minden jó helyezésnek nagyon örülünk, mert azt mutatja, milyen jó pozíciót foglal el Bécs nemzetközi összehasonlításban. Az innováció gazdaságilag is egyértelműen mérhető, egy WIFO-tanulmány szerint Bécs reálgazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációra vezethető vissza. Az innováció munkahelyet és versenyelőnyt teremt és hosszú távon hat”.

A Bécsi Gazdasági Ügynökség Csoport tavaly 700 projektet támogatott összesen 33 millió euróval, amelyek nagy része a fejlesztések ösztönzésére irányult. Ezen felül a bécsi vállalkozások további 100 millió eurós támogatást kaptak különböző kutatási projektekre Ausztria legnagyobb kutatás- és fejlesztés támogatójától, az FFG-től (Forschungsförderungsgesellschaft). Bécs kutatás-fejlesztési intenzitása pedig egyértelműen az európai átlag felett van.

Németalföldi mesterek rajzai a bécsi Albertinában

Századik, jubileumi tárlata alkalmából németalföldi mesterek rajzai láthatók a bécsi Albertinában. A Bosch Bruegel Rubens Rembrandt című kiállítás a Németalföld két részre szakadásának kontextusában mutatja be a térség művészetét.

A bécsi Albertina grafikai gyűjteménye világviszonylatban is jelentős számú németalföldi rajzzal büszkélkedhet, amelyek tematikai, technikai és stilisztikai gazdagsága kiváló bizonyítékai a németalföldi művészet sokszínűségének. Ebből a mintegy ötvenezer darabot számláló gyűjteményből tekinthet meg 170 alkotást a nagyközönség a kiállítóház századik, jubileumi tárlata alkalmából.

Bosh


A 2013. június 30-ig látható Bosch Bruegel Rubens Rembrandt című kiállítás a késő középkortól a 17. századig a kultúra kontextusában mutatja be a térség kettészakadását és felvirágzását. A Németalföld történetének meséje Jan van Eyck, Rogier van der Weyden, Petrus Christus és Dirk Bouts egy-egy kiemelkedő alkotásával kezdődik, amikor Észak-Burgundia művészete még nagyjából egységes volt és európai alkotók generációi számára szolgált ihletésül. A tárlat első csúcspontját Hieronymus Bosch és Id. Pieter Bruegel munkái jelentik, a 16. század Gossaert, Heemskerck és Goltzius alkotásaival folytatódik.

A németalföldi művészetet ekkorra már a sokoldalúság jellemzi: az ókor és az itáliai reneszánsz hatására egy sor iskola jött létre egy-egy város körül, amelyek egy-egy stílusra és témára specializálódtak. A vallásos művészet mellett – főleg az északi tartományokban – profán témák is teret nyertek, akárcsak a tájkép és a zsánerművészet.

A terület kettéválásával egyre egyértelműbbé vált a különbség a holland és a flamand művészet között. Míg a katolikus délen a bibliai és mitológiai ihletésű historikus festészet hódított és a Rubensi barokk uralta a flamand művészetet, addig a kálvinista, polgári északon a profán művészet élte virágkorát. Olyan témákban születtek rajzok, festmények, amelyeket korábban „papírra nem valónak” bélyegeztek. A zsáner- és tájképek, tengeri jelenetek, csendéletek és portrék bepillantást engedtek a polgárság mindennapjaiba.

A kiállítás központi témáját is ez az időszak, Hollandia „arany” 17. százada alkotja Rembrandttal és a körülötte létrejövő iskolával, valamint a kor híres flamand mestereivel, Peter Paul Rubens-szel, Anton van Dyck-kel és Jacob Jordaens-szel.

.