Kb. 100 ezer kereszt egymás hegyén-hátán.
„Olyan, mintha a világegyetem temetője lenne” – kommentálta az egyik látogató Litvánia eme különös nevezetességét.
Pedig a Keresztek dombja (litvánul Kryziu Kalnas) soha nem akart félelmetes lenni, csak hát Kelet-Európában a történetek soha nem egyszerűek.
Márpedig a Kryziu Kalnas igazi kelet-európai történet.
A dombocska hajdanában nagyon kedves kis domb volt, barátságosan zöldellett az ország északi részén.
Igen ám, de 1831-ben a litvánok fellázadtak az orosz cár ellen, amit annak és rendje módja szerint vérbe fojtottak az oroszok. A legenda szerint az első keresztek ekkor kerültek a dombra: az elesett katonák hozzátartozói így emlékeztek az áldozatokra.
Aztán ugyanez történt 1863-ban is.
A 20. század elején a domb már szent helynek számított, és a helyzetet tovább bonyolította a kommunista hatalomátvétel.
Az egyre szaporodó keresztekkel és keresztre feszített Jézusokkal teli dombocska ugyanis politikai üzenetet is hordozott.
Erre az oroszok is rájöttek, többször is eldózerolták a kereszteket, esetenként lezárták az ide vezető utakat, sőt a KGB-t bevetették. (A szóbeszéd szerint vízzel is el akarták árasztani a területet). De azok a fránya keresztek valahogy mindig megjelentek.
A kommunizmus bukása után hirtelen világhírű lett a hely, különösen azután, hogy 1993-ben második János Pál pápa személyesen is megáldotta.
Hogy jelenleg hány kereszt, Jézus, Szűz Mária stb. van a dombon, azt pontosan nem lehet tudni: egy 2006-os becslés 100 ezerre tette a számukat.
A Kryziu Kalnasnak nincs tulajdonosa, ma is bárki szabadon látogathatja és állíthatja fel a saját keresztjét.
Honlap: Kryziu Kalnas