Vas megyében mintegy 35 százalékkal csökkent az álláskeresők száma januárban az elmúlt év azonos időszakához képest - közölte a megyei kormányhivatal munkaügyi központja kedden az MTI-vel.
Az idén az év első hónapjában 6552 álláskeresőt tartottak nyilván a kirendeltségeken, a munkaügyi központ adatai szerint csaknem ugyanannyit, mint egy hónappal korábban. Az elmúlt évek hasonló időszakában az álláskeresők számának bővülése volt jellemző a megyében, tavaly viszont az év utolsó hónapjaiban a nagyobb létszámot érintő közfoglalkoztatási programok eredményeként jelentősen csökkent az álláskeresők száma.
Januárban a gazdaságilag aktív népesség 5,6 százaléka volt regisztrált álláskereső Vas megyében, míg egy évvel korábban 8,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Celldömölk és Vasvár vonzáskörzetében 4,5-6,6 százalékponttal volt alacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők aránya, míg Körmend, Sárvár és Szombathely térségében 2,6-2,1 százalékponttal volt alacsonyabb a mutató értéke.
Az év első hónapjában összesen 1087 ember vált regisztrált álláskeresővé, közel 90 százalékuk a munkaviszonyuk elvesztését követően jelentkezett a kirendeltségeken, 118 fiatal pedig pályakezdőként került nyilvántartásba.
A nyilvántartási rendszerből 1096-en kerültek ki, másfélszer többen, mint 2013 januárjában, amely nagyrészt annak köszönhető, hogy a tavalyi évhez képest az idén januárban háromszor több álláskereső tudott bekapcsolódni a közfoglalkoztatásba. 2014 januárjában a kilépők (1096 ember) közel háromtizede tudott elhelyezkedni, több mint 40 százalékuk a közfoglalkoztatás keretében talált munkát.
A foglalkoztatók 513 üres állást jelentettek be, ebből minden ötödik támogatott munkahely. A legtöbb munkaerő-igényt (a megyei kínálat közel négytizedét) a szombathelyi kirendeltségen jelezték a munkáltatók.
Támogatással elsősorban azokban a térségekben (Celldömölk, Körmend, Vasvár) nyílt elhelyezkedési lehetőség, ahol magasabb a munkanélküliségi ráta, míg támogatás nélkül Szombathely térségében (a mutató a megyei átlag alatti, 4,4 százalék volt) kínálták a legtöbb munkahelyet a foglalkoztatók.
A támogatott üres álláshelyeket a közfoglalkoztatók, döntően az önkormányzatok kínálták, míg támogatás nélkül elsősorban a feldolgozóipar (textilipar, fafeldolgozás, gépipar) és a kereskedelem területén volt lehetőség az elhelyezkedésre.