Évtizedek óta pusztul a herényi Béke téren álló Gothard-kastély és a hozzá tartozó csillagásztorony.
Évtizedek óta pusztul a herényi Béke téren álló Gothard-kastély és a hozzá tartozó csillagásztorony. A több, mint háromszáz éves épületben egy jól-rosszul átgondolt döntésnek köszönhetően jelenleg szociális bérlakások találhatóak. A kétszintes, összesen ezeregyszáz négyzetméteres, U alaprajzú kastély egy fél hektárosnál kisebb (4112 m²) telken áll, amíg össze nem dől.
Herényt 1950-ben csatolták Szombathelyhez, addig volt önálló község, ahol a múlt századfordulón már öt kastély állt. Ezek egyik a Gothard-kastély, amely 1696-1699 között épült barokk stílusban. Építtetője Szalánczy Márton, a megye alispánja volt.
A kastély a 19. században került a Gothard család birtokába. Az épületet 1881-ben alakították át eklektikus stílusban Hauszmann Alajos tervei alapján, akkor, amikor létrehozták a csillagvizsgálót is. Ennek építtetője Gothard Jenő volt. A csillagvizsgáló a kastély jobb szárnyánál állt, és 1889-90-ben építették egybe a kastéllyal. A kupolatornyot és a belső berendezéseket maga Gothard tervezte.
Gothard Jenő birtokán a technikai fejlettség messze túlmutatott az adott korban megszokotton. Ahogy Vincze Ildikó írta a Magyar Tudományban, “az obszervatórium minden helyiségében volt a munkához szükséges gáz, víz, hálózatban működő telefonkapcsolat, illetve az elektromos világításhoz és a kísérletekhez alkalmazott megfelelő áramforrás. Már a csillagvizsgáló elkészülte előtt, 1881 nyarán, Siemens-dinamó segítségével világítottak esténként a kastélyban.”
A Természettudományi Közlöny olvasói arról értesülhettek 1882-ben, hogy „Herény nevezetű faluban, Szombathely közelében, két fiatal földbirtokos, G o t h a r d J e n ő és S á n d o r urak tudománykedvelésből fizikai műszerek készítésével foglalkoznak s a saját készítésű eszközökből már egy csinos kis fizikai gyűjteményt is állítottak össze…. A lefolyt 1881-évben még tovább haladtak megkezdett útjokon. Herényi parkjokban egy külön egyemeletes házat építtettek, Hausmann Alajos műegyetemi tanár úr terve szerint, a fizikai műhely és gyűjtemény számára, s ahhoz még egy csillagásztornyot is ragasztottak, melyben egy kitűnő Browning-reflektort állítottak föl.”
Gothard Jenő halálával (1909) megszűnt a tudományos jellegű tevékenység az obszervatóriumban, csupán meteorológiai észlelések folytak még közel egy évtizedig. 1918 nyarán a meteorológiai állomást is leszerelték. Ezzel a herényi intézet hosszú évtizedekre bezárta kapuit. (Gothard Jenő örökösei az általuk létrehozott Gothard Alapítvány keretében az intézet tudományos felszerelésének jelentős részét, a könyvtárát, a fotográfiai lemezgyűjteményét és az irattárat a Premontrei Rend szombathelyi gimnáziumának adományozták. Az obszervatórium itt – ill. az akkori Nagy Lajos Gimnáziumban – működött az 50-es-60-as években, majd a megyei tanács megvásárolta a kúriát, amely ma is otthont ad a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumnak a Szent Imre herceg úton.)
A herényi Gothard-kastély kezelője a Szova Zrt., a tulajdonos a város. Állagáról két és fél éve készült felmérés. A külső cég által készített, 2009. áprilisi keltezésű szakvélemény (műszaki állapotfelmérés, statikai és állékonysági vizsgálat) szerint – egyebek mellett – a tetőszerkezeten több helyen látható különböző mértékű korhadás látható, a tető hullámos, a cserépfedés sok helyen csorba, elcsúszott, ahány javítás, annyiféle cserép. A rondella lapos teteje beázik. A barokkos homlokzatok leromlottak, az ablakkeretek korhadnak, a homlokzaton vezetékek lógnak, a folyosók falai nedvesek, az emeleten beázás látható. A főpárkány vakolata laza, leeshet. A főépületben gombásodás indult meg, a két évvel ezelőtti irat arra figyelmeztet, a korhadás még nem veszélyes, de ha nem szüntetik meg, azzá válik. Az épület valószínűleg süllyed, a verempince fala omlásveszélyes.
A szakvélemény összegzése szerint a kastély felújítása a közeljövőben szükséges. A műemlék jelleg miatt előbb a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (ma: Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája) véleményét is ki kell kérni.
Az összegzésben az is szerepel, érdemes volna az épület más funkciójú működtetésén gondolkodni, drágább lakások kialakításával hasznosítani. Hogy valóban ez volna-e legjobb megoldás, az persze egyáltalán nem biztos. Aki itt él, egy különleges világ lakója: a magas kerítéssel körbevett kert egy tragikus állapotában is jó kiállású, szeretnivaló épületet ölel körbe.
A sokévtizedes elhanyagoltság nyomait nem lesz könnyű eltüntetni, ha egyszer nekiállna valaki. Nem véletlen a feltételes mód, hiszen a kérdés nincs napirenden a tulajdonos önkormányzatnál. Igaz, nézzük pozitívan: a Gothard-kastély legalább áll, és amennyire lehet – saját érdekükben – a bérlők rendben tartják.
A kastély kertjébe lépve békés, nyugis látvány fogad: egy lakó az autóját bütyköli, odébb veteményeskertek, az omladozó pince fűvel benőtt halma, virágok, száradó ruhák. Vagy épp egy kanapé. A főépület és az oldalról megközelíthető egykori obszervatórium is lakott, összesen 12 postaládát számolok meg. A kapu mellett a műemlék mivoltra emlékeztető tábla, kopottsági mutatója csaknem megegyezik az épületével.
A kastélyépületbe lépve, az egykor biztosan díszes fogadótérből lelakott, lakótelepeket idéző előtér lett. Jobbra is, balra is folyosó, ezekről nyílnak a lakások. A főbejárat feletti terasz mögött volt hajdan a nagyszalon. Az ide vezető lépcső kovácsoltvas díszítése még megvan, de az emeleten már nyoma sincs semmiféle kastélyhangulatnak. Egyszerű, kopottas folyosó, amelyről további lakások nyílnak.
A csillagvizsgáló épületében csigalépcső vezet a magasba, az eredeti legfelső szint ma már hiányzik. Néhány lakás, használatban lévő és rozsdásodó biciklik, csönd. Jenő sehol.
(régi fotó: Az obszervatórium épülete 1881-ben. Forrás: gothard.hu)