Hétfőig kb. 800-an jelezték Vas megyében, hogy maradnak a nyugdíj magánkasszáknál

Bár a kulisszák mögé nagyon nehéz belátni, de mivel az állami nyugdíjrendszerbe való visszaterelés mögött erősen érződik a politikai döntés, így cseppet sem csodálkozunk, hogy az ellenzék teljes mellszélességgel kampányol a magánnyugdíj intézményekben való maradás mellett.

A szocialisták a magánnyugdíj-pénztárak mellett kampányolnak

Kedden például Kiss Péter országgyűlési képviselő fejtette ki, hogy a nyugdíjszínvonalat és a nyugellátás biztonságát veszélyezteti a magán-nyugdíjpénztári rendszer ellehetetlenülése.

Nemény András szombathelyi szocialista képviselő hétfőn egy sajtóközleményben ezt írta: „A mai napon, 2011. január 24-én a Vas megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságán nyilatkozatot tettem arról, hogy továbbra is magánnyugdíj-pénztári tag akarok maradni” Lépését három érvvel támasztotta alá: . Tettem ezt azért, mert:
- elhibázottnak tartom, hogy a kormány a jövőtől vesz fel kölcsönt azért, hogy a mostani igazságtalan, szegényellenes adórendszert fenn tudja tartani;
- azt akarom, hogy saját megtakarításomon alapuló biztos nyugdíjam legyen, ami örökbe adható gyermekeimnek, és ami nem függ a mindenkori állam pénzügyi lehetőségeitől;
- nem félek a zsarolástól, és hiszek benne, hogy Magyarországnak lesz olyan kormánya, amelyik kompenzálni fogja a magánnyugdíjpénztárban maradókat, és nem engedi, hogy választásukért büntessék őket.”

A Fidesz szerint

Egy keddi sajtótájékoztatón Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a szocialista vádakra így reagált: A nyugdíjvédelmi törvénycsomag által a kormány és a parlament garantálja a jelenlegi és jövőbeni nyugdíjasoknak is a nyugdíját, nem lesz kevesebb pénz a juttatásokra. A meghozott intézkedések megmentették az összeomlás szélén állt nyugdíjrendszert. Nem lesz kevesebb pénz a nyugdíjra, nem fognak kevesebbet kapni a nyugdíjasok, mindenki megkapja azt ami jár neki, és éppen azzal lehet garantálni az emberek nyugdíját, hogy az állandó hiányokkal küszködő nyugdíjkasszát egyensúlyba hozzák.

Egy százalék körül a maradók aránya

Ennyit az érvekről és az ellenérvekről.

Mindenesetre a fejlemények azt mutatják, hogy nem nagyon találnak meghallgatásra a szocialista érvek.

Eddig hárommillió körüli tagból mindössze valamivel több mint egy százalék jelezte, hogy inkább marad a magánkasszáknál. Igaz, a számok napról napra változnak, és úgy tűnik, egyre többen döntenek a maradás mellett az utolsó pillanatban.

Az MTI szerint múlt hét csütörtökön a maradók száma 24.380 volt, pénteken már a Nol.hu közlése szerint 30 807-an voltak, míg az Alon.hu-nak kedden azt a felvilágosítást adta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, hogy hétfő estére már 37.919 biztosított jelezte, hogy inkább maradnak. (Ebből 34.034 az idén, a többiek már tavaly.)

A Vas megyei adatok

Az Alon megkapta a legfrissebb, hétfő esti Vas megyei adatokat is. Ezek szerint Szombathelyen a Vas megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságán tavaly 56-an, idén 761-en jelezték írásban, hogy maradnak a magánrendszerben.

Országos kitekintés

Hogy ezt a fenti számot és aktivitást el tudjuk helyezni az országos és más megyék adataihoz képest, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól megkérdeztük a többi megyeszékhelyi adatokat is.

Ezek szerint hétfőn este így nézett ki a helyzet: (A számok csak a 2011-ben leadott nyilatkozatokat tartalmazzák.)

Háttér: Mi is történik most?

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig kell dönteniük arról, hogy a magán- vagy az állami nyugdíjrendszer tagjai kívánnak lenni a jövőben. Aki a magánrendszert választja, annak személyesen kell nyilatkoznia erről a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság valamelyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az ONYF-nél. A tartósan külföldön dolgozó, vagy külföldön tanuló magán-nyugdíjpénztári tagok a külképviseleteken is megtehetik nyilatkozatukat.

Aki nem nyilatkozik, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba.

Aki a magánrendszerben marad, kiírja magát" az állami nyugdíjrendszerből. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban csak a béréből levont nyugdíjjárulékot (10 százalék) fogják a magánkasszába utalni, a munkáltató által fizetett nyugdíjjárulék (24 százalék) továbbra is az állami nyugdíjalapba kerül, ám a pénztártag nem szerez utána további szolgálati időt. (A korábban megszerzett jogosultság megmarad.)

Az állami rendszerbe visszalépők megkapják a korábban befizetett tagdíj-kiegészítéseket és a reálhozamot. A tagdíj-kiegészítés a törvényileg előírt mindenkori kötelező tagdíjon felüli befizetést jelenti a magánnyugdíjpénztárba, amit a tag és munkáltatója is teljesíthetett. A reálhozam a megtakarításon elért hozam és az infláció különbsége, ami függ a pénztártagság kezdetétől, a befizetett, illetve jóváírt tagdíjak összegétől és időpontjától is.

A visszalépők a tagdíj-kiegészítést és a reálhozamot is felvehetik egy összegben (adómentesen); átutaltathatják önkéntes nyugdíjpénztárba (ebben az esetben az összeg után 20 százalék - legfeljebb 300 ezer forint - adóvisszatérítés érvényesíthető), vagy azt is kérhetik, hogy írják jóvá az állami nyugdíjbiztosítási alapban vezetendő egyéni számlájukon.

A pénztártagnak írásban kell tájékoztatnia pénztárát arról, hogyan rendelkezik ezekről az összegekről (amennyiben volt tagdíj-kiegészítése, illetve keletkezett reálhozam a befektetésein). Ha ezt elmulasztja, a kassza márciusban meg fogja keresni a nyilatkozat megtétele érdekében. Ha valaki továbbra sem nyilatkozik, a magánnyugdíjpénztár a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül elküldi az összeget a pénztártag lakcímére; az át nem vett pénzt a kassza a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. A kifizetések legkorábban 2011. május végétől kezdődnek majd meg. (MTI)