Megkérdeztük a szombathelyi szakembert.
Lassan egy hete tart a borongós, esős és hideg idő, amikor az ember legszívesebben az orrát se dugná ki a finom meleg lakásból.
„Nem normális ez az időjárás!” - mondják sokan, de vajon tényleg extrémnek számít? És milyen idő lesz nyáron? Erről Pétervári Tibor meteorológiai észlelőt kérdeztük.
"Valóban hűvös van, hiszen 12 fok körül voltak a napokban a középhőmérsékletek. S bár ez hidegebb, mint a sokéves átlag (inkább április közepének felel meg), azért extrémnek nem lehet nevezni" – mondta el megkeresésünkre a szakember aki érdekességképp hozzátette, hogy annak idején a távhő fűtési rendszerben ez az érték volt a határ. Ha három napig 12 fok alatt maradt a hőmérséklet, akkor bekapcsolták a fűtést.
Pétervári Tibor szerint normális, ha májusban még előfordulnak a mostanihoz hasonló zordabb napok. „Sokkal szélsőségesebbnek számítana, ha két hétig kánikula lenne” - tette hozzá.
Májusban 20-21 fok az átlag, a legmagasabb mért értékek átlaga pedig 28 fok. Ebben a hónapban körülbelül 5-7 nyári nap (amikor 25 fok fölé emelkedik a maximum hőmérséklet) szokott előfordulni itt Szombathelyen – tudtuk meg.
Sokan már kikérték a nyári szabadságokat vagy lefoglalták a nyaralás időpontját. Nekik egyelőre ilyen időt tartogat a természet:
A hosszú távú előrejelzések általában 50-60%-ban válnak be Pétervári Tibor szerint. Idén júniusban (a legutóbbi felmérések szerint) átlagos csapadékmennyiség várható, júliusban és augusztusban azonban már melegebb és szárazabb periódus következik. „De azért megeshet, hogy 3 hét kánikula után 2-3 nap leforgása alatt leesik egy havi csapadékösszeg. A magyarországi klímára egyébként is jellemző, hogy túlsúlyban vannak ezek a záporos csapadékok, és ha elkapunk egy ilyen erősebb gócot, akkor nagy mennyiségű eső tud lezúdulni igen rövid idő alatt.”
A meteorológiai észlelő szerint bár az idei tél elég enyhe volt (igaz voltak ennél enyhébbek is az elmúlt 10-15 évben), ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nyár is hasonló szélsőségekben tombolná ki magát. Azonban a kevésbé hideg télnek köszönhetően a kórokozók és a kártevők (pl.: spanyol csiga) könnyebben átteleltek. Ez utóbbiakkal főként a mezőgazdaságnak gyűlik meg a baja.