Milyennek látják az irodalmárok a Nobel-díjas írót és életművét?
Három ember, három nézőpont.
A Sorstalanság olyan jelentős mű, amelyet legalább kétévente el kell olvasni - hangsúlyozta a csütörtökön elhunyt Kertész Imre munkásságát méltatva Dragomán György, szombathelyi kötődésű író, aki személyesen ugyan nem ismerte a Nobel-díjas szerzőt, de, mint mondta, sokat tanult tőle.
A pusztítás könyve, A fehér király és a Máglya szerzője szomorúan emlékezett a 86 évesen elhunyt Nobel-díjas íróra. Mint az MTI-nek elmondta: személyesen nem ismerte, de a Sorstalanság nagyon sokat jelentett számára.
"Amikor először elolvastam, azt éreztem, hogy itt valami nagyon fontos dolog történt. Amit a nyelvvel csinált, abból rengeteget tanultam. Ezt a rettenetes történetet úgy tudta elmesélni, hogy újrateremtette a nyelvet" - fogalmazott Dragomán György, akinek a Sorstalanság annak idején elég korán került a kezébe, és azóta is gyakran elolvassa.
"Mikor a holokausztról kezdünk beszélni, mindjárt vannak fogalmaink arról, hogy mit jelent. Ő azt csinálja, hogy teremt egy olyan körmönfont és elidegenítően reflexív nyelvet, amitől az egész olyan, mintha először látnánk. Egy teljesen idegen történet, ahova idegenként érkezünk meg, és egyszerűen semmilyen elvárásunk nincs arról, hogy ott mi történik. Attól, hogy a nyelvet így szétszedi és újra összerakja, nagyon-nagyon pontos lesz, újra látjuk, amit már láttunk, de most igazán tisztán. Ez a nehéz ebben: úgy elmesélni, mintha először mesélnénk el, és magunk sem tudnánk, hogy pontosan mit mesélünk. Ez szinte lehetetlen feladat, erre csak ő volt képes. Ennek a könyvnek, meg ennek a nyelvnek, amit ő alkotott, ez a legnagyobb erénye. Az ő életének ez volt a lényege, utána minden más arról szólt, hogy ezt elemezze, és megpróbálja megérteni, hogyan jött létre ez a nyelvi konstrukció" - vélte Dragomán György.
Kertész Imre írói nagyságát abban látja, hogy a Sorstalanság egy elmesélhetetlen történetet mesélt el úgy, hogy mindenki számára zsigerileg megrázóan működni tudott. "Erre tette fel az életét, rászánt húsz évet arra, hogy ezt a történetet, hogy a holokausztot hogyan lehet gyermekként, emberként átélni, úgy mondta el, ahogy azt előtt senki más és utána sem."
Dragomán György arról is beszélt, hogy a Sorstalanság, a Kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért című Kertész-könyvekre úgy tekint, mint egy nagyszerű trilógiára, és az esszéit is szereti. "Azt gondolom, nagyon fontos író, a Sorstalanságból nagyon sokat lehet tanulni íróként és emberként is" - hangsúlyozta Dragomán György.
Kertész Imre teljesen egyedi jelensége volt a magyar irodalomnak - méltatta az MTI-nek Hafner Zoltán irodalomtörténész, szerkesztő Kertész Imrét.
A Nobel-díjas író szövegeinek gondozója és köteteinek szerkesztője felidézte: 1994-ben Szegeden találkozott először Kertész Imrével, akit Pilinszky János levelezésével - a Sorstalanság írója jóban volt a költővel - kapcsolatban keresett fel.
Hamarosan barátság alakult ki kettejük között, ismeretségük Kertész Imre Nobel-díja után vált munkakapcsolattá, a Felszámolás (2003) című kötetet már Hafner Zoltán szerkesztette.
A Felszámolás megjelenése után Hafner Zoltán egy hosszú, másfél éves beszélgetéssorozatba kezdett Kertész Imrével, amelynek anyaga ma még kiadatlan, ám ennek nyomán született a K. dosszié (2006) című kötet ötlete.
Az író ekkor tudta meg, hogy ő kapja a Nobel-díjat
"Kertész Imre teljesen egyedi jelensége a magyar irodalomnak" - fogalmazott Hafner Zoltán, kiemelve, hogy rengeteg a félreértés az író körül. Noha valóban "radikális gondolkodású", a posztmodern számára nehezen értelmezhető író volt, de "aki ismerte, tudja, hogy nem volt megosztó személyiség".
"Egészen biztos vagyok benne, hogy nem ő tette magát megosztóvá, hanem a környezete nagyon nehezen tudta elviselni azt, hogy Nobel-díjat kapott" - hangsúlyozta Hafner Zoltán. Hozzáfűzte: az irodalmi Nobel-díj olyan fénytörésbe helyezte az írót, amely "nem nagyon felelt meg a valóságnak".
Mint fogalmazott, ha Kertész Imre nem lett volna Nobel-díjas, talán nem tartották volna olyan radikálisnak a gondolatait, így megosztónak sem tartották volna sokan, "noha akkor is ugyanazt gondolta és ugyanazt mondta volna".
Hafner Zoltán az MTI-nek beszélt arról is, hogy úgy véli, Kertész Imre összesen hatkötetnyi anyagot kitevő naplóit érdemes lenne a maguk teljességében megjelentetni.
Kertész Imre életművének alapja, egyúttal különlegességének forrása a magány élménye volt, amin a Nobel-díj sem segített - hangsúlyozta Kőbányai János, a Múlt és Jövő című folyóirat főszerkesztője az M1 aktuális csatorna műsorában.
Kőbányai János író felidézte, hogy Kertész Imrét pályája elején, műfordítóként ismerte meg, a Múlt és Jövő című folyóirat 1988-as indulásától pedig többször közölték műveit, munkásságát kritikákban ismerték el.
Nagyon megrendítette halálának híre, dacára annak, hogy arra minden percben lehetett számítani, hiszen évek óta szenvedett részint a betegsége, részint pedig az egész életművét megalapozó magány miatt, amelyen a 2002-ben neki ítélt irodalmi Nobel-díj sem segített - fogalmazott Kőbányai János.
A Nobel-díj egyrészt megkönnyítette az elfogadását, megértését, hiszen utána nagyon sokan elolvasták az életművét, és foglalkoztak vele, másrészt viszont meg is nehezítette azt - vélekedett. "Ez az elképzelhetetlen díj olyan szédítő magasságokba emel, amit nehéz megközelíteni" - mondta, hozzátéve: Kertész Imre szenvedett attól, hogy nem szerves része annak a közegnek, amelyben él. Ez az élmény életművének és a különlegességének is a forrása - fűzte hozzá.
Ez az elismerés nem tudta helyettesíteni azt, amit "egy normális irodalmi élet", elfogadás jelentett volna - vélekedett Kőbányai János.
Kertész Imre felfedezése Németországban indult el, és részben annak volt köszönhető, hogy az újraegyesült ország szerette volna rendezni a viszonyát a holokausztban játszott szerepével. Párbeszédet kerestek egy íróval, és mivel a német szerzők között nem volt megfelelő, "Dalos György halhatatlan érdeme" nyomán, aki a figyelmükbe ajánlotta Kertész Imrét, a magyar írót találták meg - idézte fel.
Fotó: Wikipédia (1. kép), Arnd Wiegmann / Reuters (2. kép)