A jáki templom nemcsak hazai szemmel páratlan alkotás. A román kori épület gótikába hajló díszítéseivel, rafinált arányaival szelíden emlékeztet elmúlásra és örökkévalóságra. A jáki templom különös ötvözete a földi és égi szépségnek. Tankönyvekben is gyönyörű, de valódi arca csak a hűvös falak tövében rajzolódik ki igazán. .
A jáki templom nemcsak hazai szemmel páratlan alkotás. A román kori épület gótikába hajló díszítéseivel, rafinált arányaival szelíden emlékeztet elmúlásra és örökkévalóságra. A jáki templom különös ötvözete a földi és égi szépségnek. Tankönyvekben is gyönyörű, de valódi arca csak a hűvös falak tövében rajzolódik ki igazán. .
A jáki templom nemcsak hazai szemmel páratlan alkotás. A román kori épület gótikába hajló díszítéseivel, rafinált arányaival szelíden emlékeztet elmúlásra és örökkévalóságra. A jáki templom különös ötvözete a földi és égi szépségnek. Tankönyvekben is gyönyörű, de valódi arca csak a hűvös falak tövében rajzolódik ki igazán.
Út a templomig
A legtöbb utazó nyugat-magyarországi körútja során érinti a Szombathelytől délre mintegy 10 kilométere levő jáki templomot. Ha a vasi megyeszékhely felől autóval közelítünk, akkor vagy a 86-os úton induljunk el Körmend felé, és ott Balogunyomnál kanyarodunk jobbra, vagy menjünk a rövidebb úton, a „kertek alatt”: azaz Szombathely határában az utolsó körforgalomnál válasszuk a jobboldali, Ják feliratú kijáratot. Ez utóbbi esetben nemcsak kilométereket spórolunk, de jóval szebb tájon át vezet utunk Jákra: egészen addig menjünk bártan a táblák után, míg bele nem ütközünk a falu fölé magasodó templomdombba. Nehéz elrontani.
A templom melletti parkolásért nem kell fizetni, de a belépőkért igen. Egyházi fenntartási intézmény lévén a pedagógus igazolványt nem fogadják el, viszont az árak igen mérsékeltek (felnőtt 200, diák 100 forint), ráadásul a jegyek nemcsak a templomba érvényes, hanem a karnyújtásnyira levő apátság épületében kialakított múzeumba is. Az igényesen kialakított információs irodában bőven lelünk további szakirodalmat.
A jáki templom története
A jaki templom a legjelentősebb nemzetségi templom Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a templom nem egyházi, hanem világi alapítású. A Jáki Márton nevéhez fűződő 1241-es alapítás után másfél évtizedig, három szakaszban zajlik az építkezés, amelyhez a köveket többek között a szombathelyi római romokból szerzik be. Az ünnepélyes felszentelésre 1256-ban kerül sor.
A középkori történetről keveset tudunk. A török harcok idején a templom megrongálódik, a főkapu feletti apostolfiguráknak például leverik a fejét, s 1562-ben megszűnik itt a kolostori élet, az elhagyott épületet pedig Szombathelyi polgárok felgyújtják. Mintegy száz év múlva el is bontják a kolostort, a templomot pedig barokk ízlés szerint felújítják, például síkmennyezetet ekkor cserélik le dongaboltozatra. Az 1730-as években a tornyok hagymasisakos tetőt kapnak.
Az utolsó átalakítás 1896-1904 között zajlik Schulek Frigyes tervei alapján. A kor – azóta erőteljesen kritizált – műemlékvédelmi gyakorlatának megfelelően igyekeznek helyreállítani az eredeti formát. Eltűntetik a barokk hatásokat, többek között a dongaboltozatot és hagymakupolákat. Ez utóbbiak helyére a most látható kősisakok kerülnek.
Külső szemlélődés
A déli kapun bejutva a templom kerítéssel lezárt, szépen karbantartott területére, célszerű a látogatást egy kiadós külső körrel kezdeni.
Leghíresebb és legszebb része a nyugati (a bejárattól balra levő) homlokzat, illetve a két torony által körülzárt bélletes kapu. A kapuban hat pár oszlop sorakozik, falhasábokkal váltakozva. Az ívek feletti háromszög alakzatban Krisztus és kétoldalt öt apostol helyezkedik el. A bélletes kapu két külső oszlopa oroszlánokon áll, az oszlopok – főként növényi mintákkal - gazdagon díszítettek. Az ajtó felett a két angyal között trónoló Krisztus alakját láthatjuk.
A kapuval szemben, a parkszerűen kialakított területen padokat találunk, ahonnan nyugodtan szemlélhetjük az építészet ezen remekét. Ugyanakkor ne elégedjünk meg ennyivel, mivel a templom jóval több, mint a méltán híres kapu. A komor, kevésbé dekorált északi oldal például egyenesen a korai középkor hangulatába repít minket színeivel, zártságával, félelmet keltő állatfiguráival.
A jelenleg részben beállványozott keleti homlokzat újabb meglepetéseket tartogat kidolgozottságával, díszítettségével, a fő és mellékapszisok égien tökéletes arányaival. Állat és növénymotívumok itt is fellehetők.
Végül visszaérkezve a déli oldalra, vessünk egy rövid pillantást a nyugatinál lényegesen egyszerűbb déli kapu oszlopaira és az ívben körülzárt (Agnus Dei) Isten Báránya domborműre, majd lépjünk be rajta.
A templombelső
A templombelső – különösen a nyári napfény után – jó pár percig meghökkentően sötétnek fog hatni, s ha eddig az észak fal kapcsán nem tűnt volna fel, ekkor végképp ráébredünk: Az épületen alig van ablak. Miután szemünk hozzászokott a sötéthez, alaposabban szemügyre vehetjük a háromhajós, kereszthajó nélküli, bazilikális jellegű teret.
A főkapu felett a hajdani urasági karzatot találjuk, éppúgy, mint a többi nemzetségi templomban. Különösen látványosak a fő és mellékhajót elválasztó, hatalmas keresztmetszetű, nyolcszögletű pillérkötegek, amelyek Magyarországon a legdíszesebb ilyen jellegű alkotások. Állítólag statikailag nem sok szerepük van.
Sajnos az eredeti falfestésből kevés maradt meg. A szentélyben valaha a templom védőszentjének, Szent Györgynek a sárkánnyal vívott harcát örökítették meg, s ebből megmaradt egy részlet. A középkori berendezés hasonlóan csak nyomokban fedezhető fel. Említésre méltó még az északi mellékszentély oldalán látható 1480-as évekből származó, fából készült, finom faragású Madonna-szobor.
Kiegészítő látnivalók
A templom nyugati főbejáratával szemben találjuk a Szent Jakab-kápolnát. Valamikor a 13. század második felében építették, valószínűleg a célból, hogy a község plébániatemplomaként szolgáljon, mivel a szerzetestemplomokban nem lehetett plébánosi teendőket ellátni. A szakértők azt feltételezik, hogy ugyanaz a kőfaragóműhely építette a kétszintes kápolnát, mint a templomot. A boltozatot rokokó festés borítja, a főoltár 1770 körül épült és Szent Jakab megdicsőülését ábrázolja.
Kevés útikönyv említi meg, hogy a templom területén kívül, az úgynevezett Apáti-házban újabban múzeum üzemel, amelyben a község, illetve a Ják nemzetségnek a történetével ismerkedhetünk meg. A templomba megváltott jegyek ide is érvényesek.
Nézze meg képgalériánkat is a templomról!
Légi felvételek a jáki templomról!