Mi változott 2015. január 1-től?

Kiterjesztett útdíj

Az újév első napjától a megszokott időalapú matricák mellett (10 napos, havi, éves) az autósok az új megyei matricát is megvásárolhatják; az autósok egyéni kalkulációik alapján mérhetik fel, hogy maradnak a számukra bevált szolgáltatásoknál, vagy élnek az új alternatívával.    

Január elsejétől 1500 értékesítési ponton válik elérhetővé, ezek listája 2014. december 31-től megtalálható a nemzetiutdij.hu weboldalon. Február elsejétől minden korábbi értékesítési ponton meg lehet majd vásárolni az új matricákat.

Átmeneti rendelkezésként azok az autósok, akik az újonnan díjkötelessé váló szakaszokat jövő januárban matrica nélkül használják, mentesülhetnek a pótdíj megfizetése alól, ha legkésőbb február végéig az adott szakaszra érvényes megyei vagy országos éves matricát váltanak.

 Megyei matricával egy megye gyorsforgalmi útjai évi 5 ezer forintért használhatók.

A személygépkocsikra jelenleg is elérhető, három éve változatlan árú matricatípusok díja nem emelkedik.

105 ezer a minimálbér

Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, a  garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig  3-4 százalék.

Önkéntes kasszák: átvilágítás hiányában jövőre nincs kifizetés

Az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak januártól kötelesek megtagadni azon tagjaik ügyleti megbízásait, akiknél az ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésükre.

A pénzmosás elleni törvény szerint 2014. december 31. után a jogszabályban meghatározott szolgáltatók - köztük az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak - kötelesek megtagadni azon tagjaik ügyleti megbízásait, akiknél az ügyfél-átvilágítás eredményei az idén év végéig nem állnak teljes körűen rendelkezésükre.

Emiatt azonban nem szükséges most megrohanni a pénztárakat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis egy állásfoglalásában rögzítette: a 2014. december 31-i határidő nem "jogvesztő", amint az átvilágítás megtörténik, a pénztár ismét teljes körű szolgáltatást nyújthat az érintett ügyfél számára.

Az ügyfél-átvilágítás során a tagoknak személyesen kell igazolniuk - személyi igazolványuk és lakcímkártyájuk bemutatásával - pénztáruknál személyazonosságukat, amely rögzíti azonosító adataikat. Az előírások azokat a pénztártagokat érinthetik, akik 2013. július 1. előtt léptek be a pénztárba.

Ha az ügyfél-átvilágítás nem történik meg az év végéig, a pénztártag egyéni számlájára érkező befizetéseket továbbra is jóváírják, azok hozamot termelnek, és a tag addig felhalmozott tőkéje, illetve hozamai sem vesznek el. Akinél azonban ez hiányzik, januártól nem tud például egészségpénztári kártyával fizetni, önsegélyező pénztári szolgáltatást igénybe venni, illetve - ha ezt igényelné - nem veheti fel nyugdíjpénztári hozamait.

A pénztártagoknak a kassza felkeresése előtt célszerű tájékozódniuk arról, hogy esetükben rendelkezésre állnak-e teljes körűen az adatok. A pénztárak ugyanis már korábban elvégezhették az ügyfél-átvilágítást vagy megkaphatták más szolgáltatóktól a szükséges információkat.

Dokumentálni kell az autókból kibontott alkatrészeket

Januártól az autóbontóknak minden egyes kibontott alkatrészt dokumentálniuk kell - így módosította a kormány a hulladékká vált gépjárművekről szóló rendeletét.

Korábban az autóbontóknak mindössze a hulladékká vált és a tulajdonosoktól átvett gépjárművekről kellett nyilvántartást vezetniük. A januártól hatályos módosítás ennél sokkal részletesebb nyilvántartást ír elő.

A kiinduló előírás az, hogy minden kibontott és eladásra előkészített alkatrészről külön, naprakész nyilvántartást kell vezetni. Ebben rögzíteni kell, hogy melyik - bontásra átvett - járműből származik az alkatrész. Ehhez a bontási átvételi igazolás számát kell megadni.

A bontónak ezt követően garantálnia kell azt, hogy a bontott alkatrész - beépítve - alkalmas a közúti közlekedésre.

Végül azt kell rögzíteni a nyilvántartásba, hogy a kibontott, és megfelelő alkatrészt mikor adta el a bontó cég.

A szelektíven gyűjtött hulladékért is házhoz jön a kukás

A szelektíven gyűjtött háztartási hulladékból is minél többet a háztól kell elszállítania a szolgáltatónak a hulladéktörvény január 1-jétől hatályos módosítása szerint.

A módosítás kivételessé teszi a hulladékgyűjtő szigeteken történő szelektív hulladékgyűjtést. A törvény szerint ezt "csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken lehet alkalmazni, ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék házhoz menő gyűjtése és elszállítása nem biztosítható".

A közszolgáltatónak továbbra is a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhulladék elkülönített gyűjtését kell vállalnia. Januártól ez a kötelezettség kiegészül azzal, hogy a házhoz menő gyűjtést minél több fajtájú és jellegű települési hulladékra biztosítani kell.

A hulladékgyűjtést végző közszolgáltatónak meg kell szerveznie a lomtalanítást is. A törvény ennek a gyakoriságáról nem rendelkezik.

A hulladékgyűjtő udvarokról azt mondja ki a módosított jogszabály, hogy ott a lehető legtöbb típusú, fajtájú és jellegű települési hulladék átvételéről kell gondoskodni.

Indul az online árukövetési rendszer

Január elsejétől minden vállalkozásnak a közúti szállításhoz kapcsolódó adatokat egy központi elektronikus rendszerben kell rögzítenie még a fuvarozás megkezdése előtt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi tájékoztatásaiban a rendszer bevezetését azzal indokolta, hogy annak célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a szállítmányok fiktív utaztatásának megakadályozása, a gyakran az egészséget is veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása, az adóelkerülők kiszűrése.

Az EKÁER rendszerbe december 20-ától jelentkezhetnek be az ügyfélkapuval rendelkező vállalkozások. A bírságmentes időszak 2015. január 31-éig tart. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az újév első hónapjában is ellenőrzi ugyan a forgalmat, de mulasztás esetén nem büntet. A pénzügyőrök és a revizorok a figyelmeztetés mellett felkészítő segítséget nyújtanak az átálláshoz.

Változnak a közétkeztetés szabályai

Január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többi között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát.

Az emberi erőforrások minisztere által jegyzett, tavaly májusban megjelent jogszabály eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna életbe, de ezt januárra halasztották, mert több jelzés érkezett a közétkeztetés résztvevőitől, hogy szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt nem elegendő a felkészülési idő.

A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.

A jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait, például, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.

A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz lehet.

A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt.

A közétkeztetésben nem lehet felhasználni sótartalmú ételport, leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat "állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra".

Nem adható továbbá 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni.

A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.

Részletesen rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági ellenőrzését is.

Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy a közétkeztetésben a napi bevitt sómennyiséget 2020-ig az előző évi mennyiséghez képest - a különböző célértékek eléréséig - legalább 10 százalékkal kell csökkenteni.

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre is kiterjed.

Hatályos az adósságfék-szabály

Mától hatályos a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új adósságfék-szabályozása, amelynek célja, hogy megakadályozza a háztartások túlzott eladósodását és a devizahitelezés újbóli felfutását.

A jegybank rendelete két új fogalmat vezet be: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM) és a hitelfedezeti mutatót (HFM).

A szabályozás lényege, hogy 2015. január 1. után minden, 200 ezer forintot meghaladó forinthitel felvételekor vizsgálni kell, hogy a törlesztőrészlet nem haladja meg a leendő adós igazolt, legális nettó jövedelmének az 50 százalékát, a magas (havi 400 ezer forintot meghaladó) jövedelmű ügyfelek esetében a 60 százalékot. A devizahiteleknél sokkal szigorúbb a szabály: a JTM felső korlátja euróban felvett hitel esetén 25 (a magas jövedelműeknél 30) százalék, egyéb devizában felvett hitel esetén 10, illetve 15 százalék.

A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél - ilyenek például a jelzáloghitelek - a fedezet (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitel nagyságát. A hitelfedezeti arányoknál alapvetően a jelenleg hatályos előírásokat vette át az MNB: a jelzáloghiteleknél forintban 80, euróban 50, egyéb devizában 35 százalék, a gépjárműhiteleknél ugyanez rendre 75, 45, illetve 30 százalék. Az MNB hangsúlyozta, hogy a az új rendelkezések - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - gyakorlatilag szinte teljesen ellehetetlenítik a devizahitelek újbóli elterjedését.

A jövedelmeket és az adósságterheket több adóstárs esetében összevontan kell kezelni.

Az új szabályozás azonban nem vonatkozik az átváltásra kerülő devizahitelekre. A forintosítási jogszabály ugyanis rögzíti azokat az eseteket is - ilyen például ha az új jelzálogkölcsön szerződés forint alapú -, amikor az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnek nem kell megfelelnie a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt feltételeknek.

Bővülnek és megújulnak a KRESZ-vizsgakérdések

Megújítja és bővíti a KRESZ-vizsgakérdéseket a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, a januárban vizsgázók már az új kérdésekkel találkozhatnak.

Januártól a KRESZ-vizsgát letenni szándékozók a korábbinál sokkal több kérdést tartalmazó kérdésbankból kapnak feladatokat, és tartalmilag is megújulnak a vizsgakérdések, igazodva a technológiai változásokhoz.
 

Január 12-én indul újra a vizsgáztatás, és akkor már az új kérdésekkel találkozhatnak a vizsgázók.

Az új vizsgakérdések mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, ezen túl figyelembe veszik a technika változását is. Kikerültek az elavult, már nem létező helyzetekre és technikai megoldásokra vonatkozó kérdések, helyüket a korszerű megoldásokra vonatkozók veszik át. A sajtóanyag az utóbbira példaként a menetstabilizáló rendszert, valamint a kipufogógáz-tisztító berendezéseket említi.

A megújult kérdésanyag elérhető az edukresz.hu/vizsgakerdesek honlapon.

Változások a köznevelésben

Egyértelművé válik a közösségi szolgálat elvégzésének végső határideje, kötelező lesz az etikai kódex elkészítése a pedagógusoknak, bővül az Oktatási Hivatal feladatköre - többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény január 1-én életbe lépő módosítása.

Januártól a bv küld értesítőt a szabadságvesztés helyéről
 

Januártól a büntetés-végrehajtás (bv) tájékoztatja a bírósági eljárásban szabadlábon védekező elítélteket arról, hogy hol kell megkezdeniük a szabadságvesztésük letöltését.

A dokumentumot eddig az illetékes megyei törvényszékek büntetés-végrehajtási csoportjai küldték ki.

Szigorodnak a hőtechnikai előírások

Az épületek hőszigetelésére vonatkozó előírások a jövő év első napjától szigorodnak, amennyiben az építés vagy a felújítás közpénzből - uniós vagy pedig magyar költségvetési támogatásból - finanszírozott.

A belügyminiszter még márciusban tette közzé a rendeletét, amelyben - a Knauf Insulation számításai szerint - a határoló falak hőszigetelése 48, a lapos tetőké 32, a padlóké pedig 40 százalékkal emelkedik.

Az új előírások szigorúak, a homlokzati falakra előírt hőszigetelés például - egyelőre - másfélszerese a szlovákiainak és közel háromszorosa a romániainak. A szigorítást azonban egy uniós tagállam sem kerülheti el. A középületeknek 2008-tól, míg a többi épületnek - így a lakásoknak is - 2020. december 31-ét követően közel nulla energiaigényűnek kell lenniük. A közel nulla érték - a magyar jogba átvett szabály megfogalmazása szerint - azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség, az épület becsült élettartama alatt, megtérüljön.

Követelmény továbbá az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát - megújuló energiaforrásból - az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.

Változások a magánszemélyek adózásában

Januártól változik a magánszemélyek adózása, így módosul a személyi jövedelemadó (szja), a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályozása.

Jelentősen átalakul a nem pénzben adott juttatások adózása. A munkáltató béren kívüli juttatásokat (például Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) 500 ezer forint helyett csak évi 200 ezer forintig adhat a jelenlegi 35,7 százalékos közteher mellett, az e feletti rész terhelése 51,17 százalék lesz. Ugyanakkor SZÉP-kártya formájában a 200 ezer forintos keretösszeg felett is megmarad az alacsonyabb adóterhelés évi 450 ezer forintig.

A 2014. december 31. után kötendő házasságoknál a párok együttesen havi 31 250 forinttal csökkenthetik adóalapjukat - elegendő az egyik félnek első házasnak lenni -, ami havi 5000 forint adómegtakarítást jelent számukra. Az első házasok adóalap-kedvezményét a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapig, de legfeljebb a gyermekek után járó családi adóalap-kedvezményre való jogosultság hónapjáig lehet érvényesíteni.

A két eltartottat nevelő családoknál a családi kedvezmény mértéke 2016-tól 2019-ig kétszeresére emelkedik. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény havi összege tehát jövőre még 62 500 forint lesz, 2016-tól azonban évente 15 625 forinttal – ez havi 2500 forint adómegtakarítás – nő, így 2016-ban gyermekenként havonta már 78 125 forint adóalap-kedvezményt lehet érvényesíteni.

Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat.

A jövő évtől a lakás akadálymentesítéséhez is adómentesen adhat a munkáltató támogatást, továbbá nem kell kamatjövedelemből származó jövedelmet megállapítani, ha ilyen célból nyújt hitelt a munkavállalónak.

Módosultak az adóelőleg-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok is, a tartós megbízási szerződésben álló személyek nemcsak az adóbevallásban, hanem év közben is érvényesíthetik majd az szja-t vagy az adóalapot csökkentő kedvezményeket, illetve a családi járulékkedvezményt.

A 2015. január 1. után indult elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokról a szervezőnek a jövőben a tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig tájékoztatnia kell az adóhatóságot.

A papír alapú kiküldetési rendelvények mellett a jövőben azok a digitálisan kiállított kiküldetési rendelvények is megfelelőek lesznek, amelyek a törvény által előírt adatokat tartalmazzák és a jogszabálynak megfelelő zárt rendszerben állították elő és őrizték meg.

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát nem tartozik az adóalapba) a pénzügyi intézmény – amennyiben követelésvásárlással, mint pénzügyi szolgáltatással üzletszerűen foglalkozik – által elengedett követelést, ennek következtében pedig egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség sem keletkezik ezzel kapcsolatban.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege a jelenlegi 6810 forintról 6930 forintra nő, napi összege pedig 231 forintra.

A külföldi jog hatálya alatt kötött munkaszerződések alapján végzett munka esetében alapbér helyett a munkaszerződésben meghatározott díj minősül majd járulékalapnak.

A harmadik országbeli magánszemélyek két évet meg nem haladó magyarországi munkavégzése továbbra is mentes marad mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó alól, azonban - a korábbi 2013. január 1-jei határidővel szemben - a 2013. július 1-jét megelőző kiküldetések esetében a kétéves időtartamot 2013. július 1-jétől szükséges számítani, és a biztosítási kötelezettség - a korábbi 2015. január 1-jei határidővel szemben - legkorábban 2015. július 1-jétől jön létre.

Pontosították a nyugdíjbiztosítás fogalmát is. A jövőben csupán az olyan biztosítások tekinthetők nyugdíjbiztosításnak, amelyek a törvény által felsorolt négy kockázati elemet (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) együttesen tartalmazzák, és ezeken kívül a biztosítás más kockázatra nem terjed ki.

Biztosítások esetén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél akkor, ha egy másik személy által kötött biztosításban a szerződő helyére lép.

A jogalkotó a nyugdíjcélú megtakarításokat kívánja támogatni, ezért ha az alapbiztosítás kockázati díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, kizárólag a nyugdíjcélú megtakarítást szolgáló díjrész alapján vehető igénybe kedvezmény.

A nyugdíjbiztosítás után járó kedvezményt csak azon a nyugdíjbiztosítási szerződésen lehet jóváírni, amelyre az adóévben kedvezményre jogosító díjfizetés történt. Ha a magánszemély több nyugdíjbiztosítás után jogosult kedvezményre, akkor a kedvezményt az egyes szerződéseken a befizetett díjjal arányosan írják jóvá.

A teljes életre szóló életbiztosítások 2018. január 1-jével azonos megítélés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal.

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának a társaság által fizetett díja adómentessé válik, ami visszamenőleges hatályú, bármely korábbi évben alkalmazni lehet.