Jelentősen megváltoznak a jótállás szabályai 2021. január 1-től

alon.hu

2020.12.26. 19:21

A javítási idő nem számít bele a jótállási időbe. Sávos jótállás lesz, bevezetik az e-jótásslási jegyet.

2021-től jelentősen megváltoznak a kötelező jótállás szabályai Magyarországon: az egyik legfontosabb újdonság a sávos jótállás bevezetése. A csomagolás megőrzése nem feltétele a szavatossági, jótállási igények érvényesítésének.

2021. január elsejétől megvásárolt termékekre az árhoz igazodóan akár 2-3 év is lehet a jótállás időtartama.

Továbbra is egy év marad a jótállás a 10 ezer és 100 ezer forint közötti árú termékekre. A 100 ezer forintnál drágább árucikkre azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig lehet érvényesíteni majd a jótállási igényt.

Jótállási idő 2021. január 1-től:

10 ezer - 100 ezer forint között  - 1 év

100 ezer - 250 ezer forint között - 2 év

250 ezer forint felett 3 év

A jövő év elejétől bővül a kötelező jótállás alá tartozó termékek köre egyebek mellett a napelemmel, a drónnal vagy az elektromos rollerrel. A gyártóknak jótállást kell vállalniuk például a 10 ezer forintnál drágább nyílászáróra, redőnyre, garázskapura, csaptelepre, kádra, zuhanykabinra is.

A változtatás fenntarthatósági célokat is szolgál, hiszen arra ösztönzi a gyártókat, hogy tartósabb termékeket állítsanak elő, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége.

Egyes termékeket a használat előtt szakembernek kell üzembe helyeznie - ilyenek például a gáztűzhelyek -, ami akár hosszú idővel a beszerzésük után történik csak meg. Ha a beüzemelés a vásárlást után több mint hat hónappal történik meg, a jótállás kezdő időpontja a termék megvásárlásának napja lesz. Ha hat hónapon belül, akkor továbbra is a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő, amely értékhatártól függően akár három év is lehet.

Ha három javítás után negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék, vagy 30 napon belül nem javítható, akkor a vállalkozás köteles lesz cserélni azt.

Továbbá a jótállási idő 2021. január 1-jétől meghosszabbodik azzal az idővel, amíg a vásárló a szervizelés miatt nem tudja használni készülékét.

A javítási idő a jövőben tehát nem számít bele a jótállási időbe. Az csak azután folytatódik, hogy a vevőt értesítették a hiba kijavításáról, és a termék ismét működőképes.

Ami, még szintén lényeges változás, hogy nem kötelező megtartani az eredeti csomagolást. Életszerűtlen igény, hogy egy hűtőgép hatalmas kartondobozát, a merevítő hungarocellt és a fóliát akár évekig a lakásunkban tároljuk. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a csomagolás megőrzése nem feltétele a szavatossági, jótállási igények érvényesítésének.

Jövő évtől az előírt határidő szerint, ha 30 napon belül nem történik meg a javítás, a fogyasztó cserét kérhet, ha arra nincs mód, visszajár neki a vételár.

Azon felül 2021-től a papír alapú jótállási jegy mellett bevezetik az elektronikus jótállási jegyet is. Az e-jótállási jegy e-mailben, letölthető dokumentumként, applikáción keresztül vagy akár a kereskedő honlapján regisztrált felhasználói fiókba küldve is eljuttatható a vevőhöz. 

A vásárlónak azt legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon meg kell kapnia. A vállalkozás a jótállási jegyet olyan formában köteles átadni, amely a jótállási határidő végéig biztosítja tartalmának jól olvashatóságát. Ezért ha az e-jótállási jegyet nem közvetlenül, hanem például applikációban vagy online felületről letölthetően küldik meg, akkor annak a jótállási idő végéig elérhetőnek kell lennie.

Az e-jótállási jegyeken is fel kell tüntetni a kereskedő nevét, címét, ha nem azonos a forgalmazóval, a gyártó nevét, címét, a termék beazonosítására alkalmas megnevezését és típusát, és ha van, a gyártási számát. A jótállási idő kezdete szempontjából alapvető jelentőségű a vásárlás vagy üzembe helyezés időpontjának pontos rögzítése.

.