A szombathelyi Premontrei gólyák évfolyam-kirándulása a Pilisben

Intézményünk kilencedikes diákjai számára szeptember derekán közösségépítő túrát szerveztünk. Fontosnak tartjuk ugyanis tanulóink környezeti nevelését, valamint a tanórákon kívüli szabadidős tevékenység adta nevelési lehetőségek, attitűdformáló szerepét. A gólyaavató túrázás egyrészt a kezdeti feszültségek feloldását, egymás megismerését, elfogadását segítette, másrészt helyes értékrend kialakulását alapozta meg.

A természetjárás helyszíne ezúttal ismét a természeti szépségéről méltán híres Pilis hegységben található Rám-szakadék. Kihasználva az utolsó melegebb periódusú napot, szeptember 20-án reggel 6 órakor útra keltünk. A hajnali csípős időt követően, a buszon bóbiskoló diákjainkat a tiszta égbolton tündöklő nap sugarai keltegették. Túrázáshoz optimális hőmérsékletű klíma fogadott bennünk a Dunakanyarba. A Rám patak völgyében, a túra kezdetén néhány biztonságérzetet támogató szabályt ismertettünk. Az osztályok az egységességet növelve azonos színű pólóba öltöztek: az angolosok kék, a németesek fehér, a C-sek kék, a nyelvi előkészítő osztály piros, és a Z-sek fekete felsőt választottak. A szakadékban csordogáló patak mellett a természet számtalan akadályt épített, ami csökkentette a lendületünket. Néhány esetben jól jött egy szikla, vagy fagyökér, amelyek a továbbjutást megkönnyítették. Sajnos a patakon való átkelés néhány esetben nem sikerült tökéletesre, ezért voltak, akik a nem úszták meg szárazon. Az egyre nehezebb szakaszon már a fáradság jelei is mutatkoztak, csupán a közös ebéd gondolata erősítette diákjaink kitartását.

Ebédünket Dobogókőnél, az Eötvös Loránd Menedékházban kialakított étteremben fogyasztottuk el. A kilátóponton megtekintettük a panorámát, majd a Királykúti-nyereg felé folytattuk utunkat. Itt egy kisebb, meredek falú patakon való áthaladás lassította a csapat monotonnak tűnő menetelését. Majd hamarosan egy újabb nagyobb emelkedő az Akasztó-hegy megmászása adott kihívást csoportunknak.

A hegyre felérve, azonban megpillantottuk a Dunát, ahogyan kanyarog a környező települések között. A szemet gyönyörködtető motiváló erő kitartott Prédikálószékig, ahonnan csodás kilátás nyílt a Dunakanyarra. Itt egy kis pihenő után elkészítettük az első osztályképeket, majd a kilátó alatti kereszt mellett évfolyamfotón is megörökítettük túránk egyik legszebb pontját. Ezek hozzájárulnak, hogy maradandó emlékként, újra átélhetőek legyenek a diákélmények. Miután mindenki erőt merített a tájból, elindultunk a Vadálló-kövek irányába. A hegygerincen haladva, mindkét oldalról meredek sziklafalak, mély szakadékok növelték diákjaink adrenalin szintjét, amíg ereszkedtek lefelé. Ezen a szakaszon mutatkozott meg a csapatszellem igazán, amely diákjaink összetartását igazolja. Egymást segítve, kéz a kézben haladtak a veszélyesebb szakaszokon. Mielőtt besötétedett mindenki biztonságosan leért a hegyről.

Ez a közösségformáló szabadidős tevékenység egyrészt kulcsfontosságú szerepet játszhat diákjaink kezdeti beilleszkedési nehézségeinek leküzdésében, másrészt az osztályfőnökök számára kiváló megfigyelési lehetőség, az optimálisan működő osztályközösség kialakítására. Intézményünk természetes szimbólumának számító kiránduláson 145 tanuló vett részt.

Tekintettel arra, hogy a program elérte célját, fogunk még szervezni, ilyen és ehhez hasonló túrákat. Szeretném megköszönni kollégáimnak, hogy példaértékűen vezették gólyáinkat a pilisi parkerdő túraútvonalán.

Farkas Attila tanár

Galéria