Hirdetés

A függetlenség napját ünneplik az Egyesült Államokban

2017.07.04

Az Egyesült Államok július 4-én a függetlenség napját ünnepli.

Hirdetés

Az Egyesült Államok július 4-én a függetlenség napját ünnepli: 1776-ban ezen a napon hagyta jóvá a Kontinentális Kongresszus a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely megnyitotta az utat 13 észak-amerikai brit gyarmat előtt a szuverenitás felé.

Kétszáznegyvenegy éve, 1776. július 4-én fogadta el a tizenkét brit gyarmat képviselőiből összeült Kontinentális Kongresszus a Függetlenségi Nyilatkozatot, ezzel létrejött az Amerikai Egyesült Államok. Azóta felvonulásokkal, sportmérkőzésekkel, grillezéssel és tűzijátékokkal ünneplik az amerikaiak ezt a fontos napot.

Két gyarmatosító küzdött az egyeduralomért

Az első európaiak a 16. század elején léptek Észak-Amerika földjére, s a következő időszakban egyre nagyobb számban mentek oda. Ezzel párhuzamosan az őslakos indiánok élettere és száma gyorsan fogyatkozott, nemcsak a földfoglalások miatt, hanem azért is, mert a behurcolt járványok megtizedelték őket.

Az angolok 1607-ben hozták létre első gyarmatukat, Virginiát, és 1620-ban a Mayflower hajóval érkeztek az első puritánok, akik 1630-ban megalapították Bostont. A Nagy-tavaktól a Mississippi torkolatáig fekvő területet a franciák vették birtokukba, ők alapították New Orleanst 1718-ban. Franciaország és Anglia csaknem száz éven át küzdött az Észak-Amerika feletti egyeduralomért.

Az 1730-as évekre Amerikában tizenhárom angol gyarmat jött létre: Massachusetts, New Hampshire, Connecticut, Rhode Island, New York, Pennsylvania, New Jersey, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina és Georgia. A gyarmatokat a királyt képviselő kormányzók irányították, saját törvényeik, közigazgatásuk volt, de a brit parlament által hozott törvények is vonatkoztak rájuk.

Nem nézték jó szemmel a gyarmatok fejlődését

Az anyaország és a gyarmatok viszonya akkor mérgesedett el, amikor III. György a hétéves háború miatti tetemes államadósság terhét a kolóniákra akarta hárítani. A gyarmatok azt is sérelmezték, hogy a rájuk kivetett adók megszavazásánál nem lehettek jelen a londoni parlamentben, és ennek hangot is adtak: “Nincs adózás képviselet nélkül.”

Az egyre súlyosabb viszályban fordulópontot hozott, amikor 1773. december 16-án a bostoni kikötőben mohikánnak öltözött telepesek lerohanták és a tengerbe dobálták a rendkívül magas adóval sújtott angol teaszállítmányt. A “bostoni teadélután” után néhány hónappal összeült az első Kontinentális Kongresszus, bojkottot hirdettek a brit árukra, megtagadták az adók és illetékek fizetését. A britek ezt lázadásnak minősítették, és csapatokat küldtek a telepesek engedetlenségének letörésére.

Amerikai győzelemmel ért véget a háború

A függetlenségi háború 1775. április 19-én kezdődött meg, és 1783-ban amerikai győzelemmel ért véget. 1775. május 10-én, néhány héttel azután, hogy az első fegyverek eldördültek, Philadelphiában összeült a második Kontinentális Kongresszus és úgy döntöttek, deklarálják a független államiságot.

A Függetlenségi Nyilatkozat megírására 1776 júniusában Benjamin Franklin, John Adams, Thomas Jefferson, Roger Sherman és Robert R. Livingston vállalkozott. Az első változatot Jefferson írta meg, a szövegen Adams és Jefferson hajtott végre változtatásokat, a végső forma ennek a lerövidítéséből született.

Erről szól a Függetlenségi Nyilatkozat

A Függetlenségi Nyilatkozat július 4-én került a Kongresszus elé, amely egyhangúlag elfogadta, majd augusztus 2-án szignálta az 56 képviselő.
 

Érdekesség, hogy a nyilatkozat megfogalmazói közül két későbbi elnök, John Adams és Thomas Jefferson is 1826. július 4-én halt meg, mint ahogy az Egyesült Államok ötödik elnöke, James Monroe is, a harmincadik elnök, Calvin Coolidge pedig 1872-ben ezen a napon született.



A nyilatkozatban elsőként az elidegeníthetetlen egyéni szabadságjogokat és a forradalom jogát fogalmazták meg, ezt követően felsorolták a gyarmatok sérelmeit, amelyekért III. Györgyöt tették felelőssé, és amelyek egyben indokolták az elszakadást Nagy-Britanniától. Az utolsó rész deklarálta a függetlenséget: “Ünnepélyesen kinyilvánítjuk és kihirdetjük, hogy ezek az egyesült gyarmatok immár természetüknél és joguknál fogva szabad és független államok.”

A Függetlenségi Nyilatkozatot a kézírásos példány alapján másnapra 200 példányban, nagyméretű lapként kinyomtatták, széles körben terjesztettek, felolvasták a népnek és a britekkel harcoló katonáknak.

Tűzijáték mellett mítoszrombolás

Az Egyesült Államokban országszerte felvonulásokkal, tűzijátékkal ünneplik július 4-ét, de az ünnep a parádék mellett némi mítoszrombolást is “hozott”. A National Geographic kiderítette, hogy a függetlenséget talán nem is a “jó” napon ünneplik, mert a nyilatkozat – bár a papír tetején a július 4-i dátum szerepel – valójában július 2-án született meg. John Adams későbbi elnök ugyanis ezt írta a hitvesének: “Hajlok arra, hogy azt higgyem, 1776. július másodikát az egymást követő nemzedékek a legnagyobb fesztiválként ünneplik majd”.

A tekintélyes földrajzi magazin szerint a nyilatkozat aláírása sem júliusban történt meg, hanem csak augusztus elején: John Hancock kereskedő, a Kongresszus elnöke valóban elsőként látta el kézjegyével a dokumentumot, de csak augusztus 2-án.

A hazafiak, a közhiedelemmel ellentétben, nem “rohantak” fegyvert ragadni a függetlenségi háborúban. Mikor világossá vált, hogy a küzdelem a szabadságért és a függetlenségért hosszadalmas és bonyodalmas lesz, sok amerikai harcos lelkesedése meglappadt, és szép lassan el is tűnt. A fegyveresek hazatértek, hogy farmjaikkal és állataikkal foglalatoskodjanak.

Az Egyesült Államok július 4-én a függetlenség napját ünnepli: 1776-ban ezen a napon hagyta jóvá a Kontinentális Kongresszus a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely megnyitotta az utat 13 észak-amerikai brit gyarmat előtt a szuverenitás felé.

Kétszáznegyvenegy éve, 1776. július 4-én fogadta el a tizenkét brit gyarmat képviselőiből összeült Kontinentális Kongresszus a Függetlenségi Nyilatkozatot, ezzel létrejött az Amerikai Egyesült Államok. Azóta felvonulásokkal, sportmérkőzésekkel, grillezéssel és tűzijátékokkal ünneplik az amerikaiak ezt a fontos napot.

Két gyarmatosító küzdött az egyeduralomért

Az első európaiak a 16. század elején léptek Észak-Amerika földjére, s a következő időszakban egyre nagyobb számban mentek oda. Ezzel párhuzamosan az őslakos indiánok élettere és száma gyorsan fogyatkozott, nemcsak a földfoglalások miatt, hanem azért is, mert a behurcolt járványok megtizedelték őket.

Az angolok 1607-ben hozták létre első gyarmatukat, Virginiát, és 1620-ban a Mayflower hajóval érkeztek az első puritánok, akik 1630-ban megalapították Bostont. A Nagy-tavaktól a Mississippi torkolatáig fekvő területet a franciák vették birtokukba, ők alapították New Orleanst 1718-ban. Franciaország és Anglia csaknem száz éven át küzdött az Észak-Amerika feletti egyeduralomért.

Az 1730-as évekre Amerikában tizenhárom angol gyarmat jött létre: Massachusetts, New Hampshire, Connecticut, Rhode Island, New York, Pennsylvania, New Jersey, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina és Georgia. A gyarmatokat a királyt képviselő kormányzók irányították, saját törvényeik, közigazgatásuk volt, de a brit parlament által hozott törvények is vonatkoztak rájuk.

Nem nézték jó szemmel a gyarmatok fejlődését

Az anyaország és a gyarmatok viszonya akkor mérgesedett el, amikor III. György a hétéves háború miatti tetemes államadósság terhét a kolóniákra akarta hárítani. A gyarmatok azt is sérelmezték, hogy a rájuk kivetett adók megszavazásánál nem lehettek jelen a londoni parlamentben, és ennek hangot is adtak: “Nincs adózás képviselet nélkül.”

Az egyre súlyosabb viszályban fordulópontot hozott, amikor 1773. december 16-án a bostoni kikötőben mohikánnak öltözött telepesek lerohanták és a tengerbe dobálták a rendkívül magas adóval sújtott angol teaszállítmányt. A “bostoni teadélután” után néhány hónappal összeült az első Kontinentális Kongresszus, bojkottot hirdettek a brit árukra, megtagadták az adók és illetékek fizetését. A britek ezt lázadásnak minősítették, és csapatokat küldtek a telepesek engedetlenségének letörésére.

Amerikai győzelemmel ért véget a háború

A függetlenségi háború 1775. április 19-én kezdődött meg, és 1783-ban amerikai győzelemmel ért véget. 1775. május 10-én, néhány héttel azután, hogy az első fegyverek eldördültek, Philadelphiában összeült a második Kontinentális Kongresszus és úgy döntöttek, deklarálják a független államiságot.

A Függetlenségi Nyilatkozat megírására 1776 júniusában Benjamin Franklin, John Adams, Thomas Jefferson, Roger Sherman és Robert R. Livingston vállalkozott. Az első változatot Jefferson írta meg, a szövegen Adams és Jefferson hajtott végre változtatásokat, a végső forma ennek a lerövidítéséből született.

Erről szól a Függetlenségi Nyilatkozat

A Függetlenségi Nyilatkozat július 4-én került a Kongresszus elé, amely egyhangúlag elfogadta, majd augusztus 2-án szignálta az 56 képviselő.
 

Érdekesség, hogy a nyilatkozat megfogalmazói közül két későbbi elnök, John Adams és Thomas Jefferson is 1826. július 4-én halt meg, mint ahogy az Egyesült Államok ötödik elnöke, James Monroe is, a harmincadik elnök, Calvin Coolidge pedig 1872-ben ezen a napon született.



A nyilatkozatban elsőként az elidegeníthetetlen egyéni szabadságjogokat és a forradalom jogát fogalmazták meg, ezt követően felsorolták a gyarmatok sérelmeit, amelyekért III. Györgyöt tették felelőssé, és amelyek egyben indokolták az elszakadást Nagy-Britanniától. Az utolsó rész deklarálta a függetlenséget: “Ünnepélyesen kinyilvánítjuk és kihirdetjük, hogy ezek az egyesült gyarmatok immár természetüknél és joguknál fogva szabad és független államok.”

A Függetlenségi Nyilatkozatot a kézírásos példány alapján másnapra 200 példányban, nagyméretű lapként kinyomtatták, széles körben terjesztettek, felolvasták a népnek és a britekkel harcoló katonáknak.

Tűzijáték mellett mítoszrombolás

Az Egyesült Államokban országszerte felvonulásokkal, tűzijátékkal ünneplik július 4-ét, de az ünnep a parádék mellett némi mítoszrombolást is “hozott”. A National Geographic kiderítette, hogy a függetlenséget talán nem is a “jó” napon ünneplik, mert a nyilatkozat – bár a papír tetején a július 4-i dátum szerepel – valójában július 2-án született meg. John Adams későbbi elnök ugyanis ezt írta a hitvesének: “Hajlok arra, hogy azt higgyem, 1776. július másodikát az egymást követő nemzedékek a legnagyobb fesztiválként ünneplik majd”.

A tekintélyes földrajzi magazin szerint a nyilatkozat aláírása sem júliusban történt meg, hanem csak augusztus elején: John Hancock kereskedő, a Kongresszus elnöke valóban elsőként látta el kézjegyével a dokumentumot, de csak augusztus 2-án.

A hazafiak, a közhiedelemmel ellentétben, nem “rohantak” fegyvert ragadni a függetlenségi háborúban. Mikor világossá vált, hogy a küzdelem a szabadságért és a függetlenségért hosszadalmas és bonyodalmas lesz, sok amerikai harcos lelkesedése meglappadt, és szép lassan el is tűnt. A fegyveresek hazatértek, hogy farmjaikkal és állataikkal foglalatoskodjanak.