Hirdetés

Az első szerb királyi családról látványos tv-sorozat készül

Az első szerb királyi családról látványos tv-sorozat készül

2017.08.18. 14:00

A sorozat a trónviszályon túl a szerelemről, a szeretetről, a háborúról, a családról, a politikáról és a történelemről is szól.

Hirdetés

Hatalmas díszletek között, lenyűgöző kosztümökkel és autentikus helyszíneken készít nagyszabású és látványos sorozatot a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) az első szerb királyi családról, a Nemanjicsokról; az évad első részét még az idén, az első szerb király megkoronázásának 800. évfordulója alkalmából műsorra tűzi az RTS.

    A szuperprodukcióban 218 színész, több mint 2700 statiszta, valamint 619 ló és lovas szerepel, a sorozat első évadának 12 részét 80 helyszínen, valamint 168 építményben forgatták. A főbb szerepekben a legnépszerűbb szerb színészek jelennek meg: Nemanja István szerb fejedelmet a számos filmből ismert Mladen Nelevic alakítja, míg fiait Vojin Cetkovic, Nebojsa Glogovac és Dragan Micanovic játsszák.
    A cselekmény főszála a 13. században, az első megkoronázott szerb király trónra kerülése és élete körül játszódik.


    A történet szerint Nemanja István szerb fejedelem idős korában lemondott a trónról, és a hilandari kolostorba vonult vissza, ahol Simon néven szerzetes lett. A trónt nem elsőszülött fiára, Vukánra hagyta, hanem második gyermekére, Istvánra bízta, akit Elsőnek koronázott István néven ismer a történelem. A két testvér között trónviszály tört ki, amely a kisebb vereségek után - amelyekben Vukánt Imre magyar király segítette - István győzelméhez vezetett, és még III. Honorius pápa támogatását is elnyerte, aki 1217-ben királlyá koronázta.
    István hatalmának megerősítését már II. András magyar király segítette. Az Aranybullát kiadó uralkodó a szerb sorozat több részében is megjelenik Mess Attila vajdasági magyar színész alakításában.

 


    Mess Attila az MTI tudósítójának a szendrői forgatási helyszínen vasárnap elmondta:

a készítők igyekeztek azzal is autentikus hatást elérni, hogy a magyar királyt magyar színész, a bolgár cárt pedig bolgár színész játssza. "Ez a változatosság jót tesz a sorozatnak"

- tette hozzá.

 


    Kiemelte, mivel a sorozat a szerb történelemről szól, minden más nemzetiségű szereplő inkább csak azzal a tevékenységével válhat fontossá, amellyel hozzájárult a szerb uralkodók tetteihez. "A jelenetek arra arra összpontosítanak, hogy a szerb történelem alakjait minél érdekesebben mutassák be" - szögezte le. Hozzáfűzte, hogy a készítők ugyan törekedtek a történelmi pontosságra, de ez nem dokumentumfilm lesz, ezért feszültséggel teli és drámai jeleneteket írtak.

    "Erőskezű királyt játszom, aki cinikusan fogadja a Nemanjicsok kérését. Igyekeztem úgy játszani, hogy izgalmas legyen a jelenet, hogy az erős karakterem kellőképpen ellenpontozza a szerb oldalt" - mutatta be az általa megformált II. Andrást Mess Attila.
    Nemanja István szerb fejedelem harmadik fiának is nagy szerep jut. Rastko, aki szerzetesként a Száva nevet vette fel, apjához hasonlóan számos templomot és kolostort építtetett, és nagy szerepe volt abban, hogy a balkáni országban a görögkeleti vallás terjedt el, és később ebből alakult ki az ortodox szerb, vagyis a pravoszláv vallás. Szávát 1775-ben szentté avatták, de kultusza már korábban is jelentős volt, azóta is ő a szerbek legnagyobb szentje.
    A szerb filmgyártás évek óta készült arra, hogy valamilyen formában képernyőre vigye a Nemanjics-dinasztia történetét. A királyi család a szerb történelemben olyan szerepet töltött be, mint a magyar történelemben az Árpád-házi uralkodók.

    A forgatókönyvet Gordan Mihic írta, aki a szerb sajtónak azt nyilatkozta, nem dokumentumfilmet készített, így a történelemkönyvek hiányosságait a képzeletével egészítette ki, olyan történetszálakat, eseményeket, párbeszédeket álmodott meg, amelyek "akár így is történhettek volna". A sorozat a trónviszályon túl a szerelemről, a szeretetről, a háborúról, a családról, a politikáról és a történelemről is szól. Igyekeztek nem archaikus nyelvezetet és patetikus jeleneteket írni, hogy minden korcsoport számára könnyen befogadható legyen a történet - tette hozzá a forgatókönyvíró.

    Szerbia a 13. században a fejlettebb európai országok közé tartozott. A Nemanjicsok írott jogszabályokkal és jelentős írásos emlékekkel gazdagították a kor kultúráját. Nemanja István megírta a hilandari nyilatkozatot, amely részben jogi, részben önéletrajzi írás, fiai pedig életrajzot írtak róla. Emellett számos vallási dokumentum született abban az időben, amikor Európa keresztény katonái kereszteshadjáratokban vettek részt, Angliában Földnélküli János aláírta a Magna Chartát, Fibonacci olasz matematikus megírta Liber Abaci című könyvét, amely elterjesztette az arab számokat Európában, Keleten pedig éppen nagykánná választották a Mongol Birodalom megalapítóját, Dzsingisz kánt.

    A Nemanjics-dinasztia a családalapító, Nemanja István fejedelemségétől, vagyis 1166-tól 1371-ig ült Szerbia trónján, és 11 uralkodót adott az országnak.

.