Hirdetés

Különlegesen ritka aranyérmét találtak Izraelben

2019.05.05

II. Theodosius bizánci császár képmását viseli.

Hirdetés

II. Theodosius bizánci császár képmását viselő, 1600 éves, különlegesen ritka aranyérmét találtak Izraelben - jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kedden.

Az aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy olyan tanösvény mellett bukkantak rá, amelyet a közelmúltban alakítottak ki, s amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Ilyen aranyérmét ritkán találnak, amit az IAA régésze azzal magyaráz, hogy nagy értéke miatt az emberek jobban vigyáztak rájuk. A négy kiránduló tinédzser először földrajz-történelem tanáruknak mutatta meg a 4,5 grammos érmét, aki azonnal érintkezésbe lépett a régészeti hatósággal. 

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. 

Theodosius a kereszténység védelmezője volt, aki a birodalom hivatalos vallásaként népszerűsítette ezt a hitet, és egyidejűleg korlátozta a zsidók jogait és kiváltságait. Megtiltotta zsidóknak a katonai és hivatalos állami szolgálatot - csak adószedők lehettek - és megtiltotta új zsinagógák építését. Ennek nyomán a régészek számos olyan bizánci kori zsinagógát találtak, melyeket többször újjáépítettek és kibővítettek, általában a régi épületek köveinek a felhasználásával, hogy megkerüljék a törvényt. 

Egy másik rendelet az addig a Szanhedrin vezetője számára a zsidóktól beszedett adót átirányította a birodalmi kincstárba, és ezzel felszámolta önállóságuk utolsóként megmaradt intézményét. A Szanhedrin utolsó elnöke VI. Gamaliel (400-425) volt.

Ennek az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban. Konstantinápolyban verhették 420-423 körül. A bizánci birodalom keleti részén már többször előbukkant, de Izrael földjén először fedezték fel.