Az ellenzéki szervezetek hazafias kötelessége, hogy megtalálják a választási együttműködés módját, aki nem ezen dolgozik, az Orbán Viktor hatalomban tartásán munkálkodik - jelentette ki Gyurcsány Ferenc szombaton pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) kongresszusán.
A volt kormányfő, a DK elnöke a budapesti SYMA csarnokban csaknem kétezer párttag és szimpatizáns előtt azt mondta: sok részletkérdésben nincs egyetértés az ellenzéki oldalon, de "az alkotmányosság helyreállítása" közös cél.
"Ha összefogunk, győzünk, és győz Magyarország, ha széthúzunk, akkor el fogunk bukni, és el fog bukni Magyarország is" - mondta. Hozzátette: Orbán Viktorral "paktál le", aki nem tesz az összefogásért, és a miniszterelnök malmára hajtja a vizet az is, aki bárkit kirekeszt a demokratikus ellenzék együttműködéséből, és így szavazókról mond le.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: nem ért egyet azzal, hogy a szocialista párt vezetése elnézést kért a határon túli magyaroktól az MSZP-nek a kettős állampolgárságról szóló, 2004. decemberi népszavazáson képviselt álláspontjáért.
"Ezt tiszteletben tartom, de nem értem és nem értek vele egyet. (...) Ezért is vagyunk más pártban" - jegyezte meg, megerősítve: továbbra is helyteleníti, hogy állampolgárságot kapjanak, akik nem élnek Magyarországon, nem osztoznak a teherviselésben, nem viselik szavazatuk következményét.
Kitért arra is, más ellenzéki erőkkel szemben a DK kitart amellett, hogy a rendőrséget - az elkövetett jogsértések ellenére - meg kell védeni 2006. őszi fellépéséért.
Ám szerinte ezek a nézeteltérések nem gátolják az együttműködést, a közös indulást a választásokon. Azt javasolta: az ellenzéki szervezetek ünnepeljék közösen március 15-ét, legyen a nemzeti ünnep "ellenzéki erődemonstráció", a 2014 tavaszáig tartó választási küzdelem első állomása.
Gyurcsány Ferenc - aki előzőleg a DK elnökségi tagjaival együtt a Coldplay együttes egyik dalára vonult be a csarnokba, miközben szimpatizánsai felállva köszöntötték - egyórás beszédében kifejtette: a jelenlegi alaptörvény "barkácsolása" helyett vissza kell térni a 2010-es kormányváltás előtti alkotmányhoz. Ezt azzal indokolta, hogy az alaptörvény "illegitim", sérti az 1989-ben létrejött köztársaság alapeszméit, és vezetőinek képére akarja formálni az országot.
Az elmúlt hetekben folytatott országjárásáról azt mondta: legkeserűbb tapasztalata a félelem, amivel szembesült. Sokan attól tartanak, baj érheti őket, ha kiderül, hogy az ellenzékkel szimpatizálnak, míg mások - a diktatúrákban megszokott - szégyenletes kompromisszumokra kényszerülnek, ha boldogulni akarnak, meg akarják őrizni állásukat - magyarázta. Hozzátette: nem gondolja, hogy Magyarország diktatúra lenne, de "már rég nincs demokrácia".
Beszédében arra kérte a nagyvárosok polgármestereit, hogy vasárnap - csatlakozva a római Colosseum elsötétítéséhez - egy időre kapcsolják le településükön a díszkivilágítást, így tiltakozva a szélsőjobboldali eszmék terjedése ellen.
Szólt arról is, hogy pártja az egyetlen Magyarországon, amely támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását. Emellett bírálta a kormányt az oktatási rendszer átszervezése miatt. Mint mondta, tiltakoznak az ellen, hogy az iskolákat uniformizálják, "ideológiai átnevelő táborokká" alakítsák.
A DK programjából Niedermüller Péter alelnök azt emelte ki, hogy erősítenék a társadalmi szolidaritást, csökkentenék a társadalmi különbségeket.
Debreczeni József - aki 2010-ben az MDF képviselőjelöltje volt - Gyurcsány Ferenc szavaival egybecsengően arról beszélt: a baloldal egy része defenzívában van, kompenzál, ha magyarságpolitikáról van szó. A DK alelnöke úgy fogalmazott, hogy ma nincs ok nemzeti büszkeségre, mert Magyarország történetében először önként, külső hatalom szorítása nélkül "vett vállára egy autokratikus rezsimet".
Bauer Tamás alelnök, korábbi SZDSZ-es képviselő azt mondta: noha a DK csak bő egy évvel ezelőtt alakult meg, ennek előzménye Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként elmondott balatonőszödi beszéde, amely megalapozta a reformpolitikát. Szavai szerint a DK most is reformpolitikát javasol számos területen.
Vitányi Iván, a párt tiszteletbeli elnöke közölte: a DK-nak nem az a célja, hogy az ellenzék vezető ereje legyen, hanem hogy szerepet vállaljon a demokrácia "megteremtésében", ami véleménye szerint azt is jelenti, hogy a kormányváltás után nem egy "baloldali Orbánra" lesz szükség.
Varju László pártigazgató arról számolt be, hogy a DK tagjainak száma meghaladja a hétezret, 750 településen vannak jelen, a 106 egyéni választókerület mindegyikében van már pártszervezet, több mint a felében pedig vezetőt is választottak.
A kongresszusra hozzávetőleg 1700 párttag és támogató regisztrált, noha az alapszabály értelmében minden párttag részt vehet és szavazhat a gyűlésen. Ez utóbbi lehetőséggel azonban a szervezők nem számoltak, a rendezvényt egy nagyjából kétezer ember befogadására alkalmas csarnokban tartották meg, ami így nagyjából megtelt.
A beszédek között a DK elmúlt évi programjait - köztük Gyurcsány Ferenc országjárását és a párt politikusainak az előzetes regisztráció miatt indított éhségsztrájkját - felidéző videobejátszásokat vetítettek.
A DK 2011 októberében alakult meg, amikor Gyurcsány Ferenc kilenc szocialista frakciótaggal együtt elhagyta az MSZP-t.
Elfogadták a pártprogramot
Elfogadta a párt programját a Demokratikus Koalíció (DK) kongresszusa szombaton Budapesten. A csaknem 1700 jelenlévő párttag és támogató a döntést egy ellenszavazat mellett hozta meg.
A program a 2010-es választás előtti alkotmányos rend helyreállítását szorgalmazza, és úgy foglal állást, hogy ebben a Fidesznek nem lehet szerepe, mert felelős a lerombolásáért. Egy új alkotmány megalkotását viszont csak a kormányváltás utáni ellenzékkel, így akár a Fidesszel közösen tartja lehetségesnek a Demokratikus Koalíció, amely megerősítő népszavazást is rendezne.
A DK menetrendet sürget az euró bevezetésére, a különadók eltörlésére és a bankadó csökkentésére. Szakítana az államosításokkal, azzal, hogy a minimálbért a kormány állapítja meg, és versenybarát, az inflációt leszorító politikát tart szükségesnek.
A párt a személyi jövedelemadó és a társasági adó alapkulcsát 16 és 20 között határozná meg, ezt egészítené ki egy adómentes jövedelemrész vagy az adójóváírás újbóli bevezetése, illetve egy második, az alapkulcs másfél-kétszeresére rúgó szja-kulcs az átlagkereset kétszeresét meghaladó jövedelemnél.
A gyermekvállalást minden családot elérő juttatásokkal - például a növekvő családi pótlékkal - támogatnák, a gyermekek után járó adókedvezményt viszont megszüntetnék.
A program egységes ingatlanadót tart szükségesnek a nagyobb értékű ingatlanokra, a kisebbek után pedig helyi adó beszedését. A nagyobb örökségekre visszahozná az öröklési illetéket.
Az oktatási fejezet óvodaépítési programot, a pedagógusbérek fokozatos emelését és a kötelező hit- és erkölcstanoktatás megszüntetését ígéri, és visszaállítaná a 18 éves korig tartó tankötelezettséget.
A felsőoktatásban semmissé nyilvánítaná a hallgatói szerződéseket, és ösztöndíjrendszerrel párosuló tandíj-kötelezettséget vezetne be.
Az ellenzéki párt szerint elengedhetetlen, hogy az egészségügyi ellátást igénybe vevők valamilyen formában hozzájáruljanak a költségekhez - mert ez teremthet forrást a béremelésre -, a gyógyszerárakat viszont csökkentené.
A program lehetővé tenné továbbá az 1989 előtti ügynökakták szabályozott nyilvánosságra hozását, és szorgalmazza a vatikáni megállapodás felülvizsgálatát, akár felmondását.
A javaslat elfogadásáról a jelenlévők ezúttal vita nélkül határoztak, a párttagok az elmúlt hetekben választókerületi vitákban, illetve regionális és szakmai konferenciákon véleményezhették a dokumentumot, módosító javaslataikat az elnökség bírálta el.
A kongresszus délután zárt ülésen hallgatja meg a párttestületek beszámolóit, majd az alapszabály és az etikai szabályzat módosításáról dönt. Így a jövőben a pártvezetés helyett a választókerületi elnökség dönthet majd a tagfelvételi kérelmekről.
Az Európai Magyarországot! Demokráciát, biztonságot, fejlődést! című, hatvanoldalas dokumentum a DK honlapján (http://dk365.hu/kongresszus/data/dk2_program.pdf) olvasható.