27,8 milliárd forintos betétállományából 22,9 milliárd forintra volt az alapnak kártérítési kötelezettsége.
Tóth István, az alap kommunikációs vezetője ismertette: a körmendi takarékszövetkezet Százezer euró feletti betét 77 darab volt 3,7 milliárd forint értékben, ezek tulajdonosai a végelszámolás során érvényesíthetik majd követelésüket (a kielégítési sorrendben az OBÁ-val azonos kategóriában vannak).
Az alap a biztosított ügyfelek 94,1 százalékát már 7 munkanapon, 97,1 százalékát pedig 10 munkanapon belül kifizette, a törvény által előírt 20. munkanapon a kifizetési arány 99,6 százalék volt. Azért nem száz százalékos, mert a kifizetést egyes ügyfelek esetében például jogi ügyek, adatrögzítési hibák akadályozták. Az ő követelésük sem évül el, az ügyek tisztázása után megkapják pénzüket.
Fekete-Győr András hangsúlyozta, hogy az alap immáron harmadszor teljesítette a maga által megszabott 10 napos, szigorúbb határidőt. Hozzátette, az OBA ismeretei szerint ilyen gyors kártalanításra jelenleg csak az angol betétbiztosítás képes.
A kártalanítás a Magyar Posta, az OTP Bank és a Takarékbank részvételével zajlott. Az 1 millió forintnál kisebb kártalanítást (3958 személy, 1,3 milliárd forint) házhoz vitte a posta. Az 1-5 millió forintos összegeket (2731 személy, 6 milliárd forint) az OTP Bank által kibocsátott betétbiztosítási kártyán (2731 betétes, 6 milliárd forint) fizették ki, az 5 millió forint fölötti kártalanításokat (2112 személy, 15,2 milliárd forint) pedig a TakarékBankon, illetve a vele szerződött takarékszövetkezeteken keresztül.
Az alap kifizetéssel kapcsolatos összes költsége (benne a jogi, informatikai költségek is) a kártalanítási összeg 0,3 százalékát teszi ki, 60-70 millió forint.
Az OBA a mostani kártalanítás során is felmérést végzett, amiből az derült ki, hogy a körmendi ügyfelek 89 százaléka elegendőnek tartja a 100 ezer eurós védettséget, 93 százaléka pedig elfogadhatónak a 20 munkanapos kifizetést (10 ezerből 945, illetve 981 ügyfél válaszolt).
Fekete-Győr András elmondta, hogy az Európai Unióban politikai kompromisszum született a betétbiztosításról, az új szabályokat azok európai elfogadása után, várhatóan a második félévben ültetik át a magyar jogba.
Az új szabályozással bevezetik a kötelező kockázat alapú díjfizetést, ami azt jelenti, hogy egyedileg kell a pénzügyi intézmények kockázatait mérni, s a díjakat ahhoz mérten megállapítani. A magyar hitelintézetek betétbiztosítási díja a biztosított vagyonra vetítve 2013-ben 0,06 százalék volt, amit az idén 0,10 százalékra emelt az OBA igazgatótanácsa.
A fedezettségi minimumot (a kártalanítandó betét és az alap vagyonának aránya) 0,8 százalékban állapították meg. Az OBA vagyona most (a körmendi takarékkal kapcsolatos kifizetés után) 72,8 milliárd forint, fedezettségi mutatója pedig 0,7 százalék körül van.
A kártalanítás kifizetési határideje a mostani 20 napról 2024-re 7 munkanapra csökken. A magyar betétbiztosítási alap erre már most alkalmas. Szigorodik a tájékoztatási kötelezettség is.
További változás, hogy megszüntetik a betétbiztosítási díj utólagos befizetését (vagyis a alapok utólag, az események függvényében való feltöltését) és lehetővé válik, hogy kölcsönt nyújtsanak egymásnak az alapok.
Fekete-Győr András az utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy e téren a kelet-európai alapokra lehet számítani, amelyeknek a fedezettségi mutatója esetenként eléri a 2 százalékot (például lengyel, cseh alap), de 5 százalékosra is van példa (bolgár), a nyugat-európaiakban ugyanakkor szinte alig van pénz. Az OBA megállapodásokat készít elő a kölcsönös finanszírozásról.
Tóth István emlékeztetett arra, hogy az OBA tavaly novemberben a szlovák betétbiztosítóval szerződést kötött a határon átnyúló kártalanításról annak érdekében, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban ki tudják fizetni a betétesek követeléseit.