Rendszerszintű és sokszor legalizálttá vált a korrupció.
A vizsgált 168 ország közül Magyarország az 50. helyen áll a korrupciós listán - közölte a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Cikkünk végén arról is beszámolunk, hogyan üldözik a korrupciót Kínában.
2014-hez képest három helyet esett vissza Magyarország, egyben 54 pont helyett 51-et kapott a vizsgálat során - közölte Martin József Péter.
A felmérés szerint Magyarország rendelkezik a leginkább centralizált gazdasági és politikai rendszerrel az Európai Unióban, a bíróságokon kívül minden állami intézmény inkább a kormány és nem a társadalom érdekeit képviseli - közölte az ügyvezető igazgató.
A korrupciós rangsort üzletemberek és szakértők, továbbá 11 intézmény 12 háttérkutatása alapján állították össze a TI berlini központjában.
Az országokat 0 és 100 pont között értékelték; minél alacsonyabb pontszámot kap egy-egy állam annál korruptabbnak minősíthető - közölte.
Ennek alapján a leginkább korrupciómentes országok sorrendben: Dánia (91pont), Finnország (90), Svédország (89), Új-Zéland (88), Hollandia (87) és Norvégia (87). A leginkább korruptállamok Szomália (8) és Észak-Korea (8). Afganisztán 11, Szudán 12, Dél-Szudán és Angola 15-15 pontot kaptak.
Magyarországot Szaúd-Arábia előzi meg 52 ponttal, míg Bahrein, Horvátország és Szlovákia ugyancsak 51 pontot kapott. Ezeket az államokat Kuvait (49) és Kuba követi (47).
Hangsúlyozta, hogy Magyarország hosszú évek óta lejtmenetben van a listán. Amíg a kétezres évek elején az évente ismétlődő jelentés alapján a régióban csupán Észtország volt kevésbé korrupt, ma már az alsó negyedben helyezkedik el az ország. Az Európai Unióban csak Bulgária, Görögország, Olaszország és Románia kapott rosszabb minősítést Magyarországnál.
A régióban Észtország bizonyult a legkevésbé korruptnak (70). Sorrendben Lengyelország (62), Litvánia (61), Szlovénia (60), Csehország (56), Lettország (55) követi.
Úgy vélekedett, hogy a korrupciós szint szorosan összefügg egy-egy ország versenyképességével.
A Világgazdasági fórum éves jelentései szerint, 2001-ben Magyarország a 28. legversenyképesebb állam volt a világon, 2015-re visszaesett a 63. helyre. 2006 óta még a régiós átlagtól is egyre inkább elmarad az ország - tette hozzá az ügyvezető igazgató.
A továbbiakban a jelentés megállapítja - folytatta Martin József Péter -, hogy Magyarországon rendszerszintű és sokszor legalizálttá vált a korrupció, vagyis olyan jogszabályok születnek, amelyek jogszerűvé teszik a korrupciót.
Ez azt jelenti, hogy a közpénzeket sokszor illetéktelenül használják fel, és a közbeszerzések elnyerését sokkal inkább az adott vállalkozás kormányzattal kialakított viszonya határozza meg, mint a piaci helyzete - tette hozzá.
Ez visszafogja a gazdaságot, hiszen a cégek elsősorban nem a fejlesztésekben, hanem a kormánnyal ápolt jó viszony kialakításában érdekeltek. Mindennek következménye a befektetések csökkenése, a gazdasági növekedés pedig kizárólag az uniós forrásoknak köszönhető - mondta.
Martin József Péter az egyetlen pozitívumként az úgynevezett utcai, vagyis rendőrök, hivatali ügyintézők, vámosok által elkövetett korrupciós cselekmények csökkenését említette, illetve, hogy a pénztárgépek online bekötése fehérítette a gazdaságot.
Illusztráció. Fotó: délzalapress.hu
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arról szólt, hogy eközben az állam által "foglyul ejtett" intézmények, mint a rendőrség és az ügyészség, folyamatosan a korrupció csökkenéséről számolnak be.
Ugyanakkor például szóba sem kerül annak vizsgálata, hogy Paks 2 kapcsán 10-12 milliárd eurónyi közpénzt kíván elkölteni az állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forinttal támogat alapítványokat - mondta.
Szintén nem vizsgálja senki, hogy található-e összefüggés az egyes vállalatok által juttatott sporttámogatások és az adott cég közbeszerzési sikerei között. A takarékszövetkezeti szektor, a dohánykereskedelem átalakítása, a termőföld és a kaszinóügy a példái a legalizált korrupciónak - mondta Ligeti Miklós.
Rókavadászat Kínában
Tavaly több mint 850, gazdasági bűncselekményekkel, sikkasztással gyanúsított kínait vittek haza a kínai hatóságok 66 országból - közölte szerdán a Közbiztonsági Minisztérium, tavaly áprilisban indított kampányának eredményét ismertetve.
Az igazságszolgáltatás elől külföldre menekült volt hivatalnokok, tisztségviselők, üzletemberek közül 366-an állítólag önként adták fel magukat a Rókavadászat 2015 elnevezésű akciósorozat nyomozóinak.
A közzétett adatokból az derült ki, hogy a kézre kerítettek közül 212-en voltak érintettek 10 millió jüannál (közel 440 millió forint) nagyobb értékű ügyekben. 39-en több mint tíz éve bujkáltak, egyikük 21 éve élt háborítatlanul.
A Rókavadászat rendőreinek 114 olyan szökevényt sikerült elfogniuk, akik külföldre szökésük után megváltoztatták a nevüket, identitásukat. Az összes elfogott gyanúsított egyharmadára Délkelet-Ázsia országaiban akadtak rá. Ketten érkeztek az Egyesült Államokból, a többiekről nem közöltek információkat.
A közbiztonsági tárca illetékesei tájékoztatójukon elmondták, több mint 50 munkacsoportot küldtek a határon túlra, hogy az egyes ügyekben együttműködjenek a külföldi bűnüldöző szervekkel és a helyi kínai külképviseletekkel.
Egy évvel korábban, a 2014. évi "Rókavadászat" keretében 680 olyan szökevényt vettek őrizetbe, akik tisztességtelen úton szerzett vagyonukkal külföldre szöktek. A tárca nem közölte, hogy összesen hány embert keresnek, de vélhetően hosszú a lista.
A washingtoni székhelyű Globális Pénzügyi Integrációs Csoport becslései szerint 2002 és 2011 között 1,08 ezer milliárd dollár értékű pénz áramlott ki illegálisan Kínából.
Kínának nincs kiadatási egyezménye több nyugati országgal, köztük az Egyesült Államokkal és Kanadával, a gazdasági bűnözők legkedveltebb célországaival. Korábbi hírek arról szóltak, hogy Peking olyan megállapodást szeretne kötni Washingtonnal, amely lehetővé tenné a korrupt köztisztviselők oda menekített vagyonának visszaszerzését is.