Boszorkányság Vas megyében, avagy három perbe fogott asszony története

2015.04.28. 16:14

Akik az „ördöggel cimboráltak”.

A boszorkányperekben gyakran jelölik meg a szőlőhegyeket, mint a boszorkák megjelenési, illetve gyülekezési helyét. Erről tanúskodik egy 1743-as Kőszeghez köthető dokumentum is, amely három asszony perét taglalja.

Egy tanú arról számolt be, hogy az egyik perbe fogott nő korábban puttonyt kért tőle, de ő nem adta kölcsön neki. Elmondása szerint, ezt követően súlyosan megbetegedett és fájdalmai voltak. Az eset alapján úgy vélte, hogy az asszony küldte rá a bajt, amely hat órán keresztül gyötörte őt, mindaddig, amíg a „boszorkány” azt fel nem oldotta.

Úgy tűnik az egyik környékbeli szőlőpásztornak rendkívül jó memóriája volt, ugyanis az eset kapcsán rögtön beugrott neki, hogy a másik vádlott még annak idején, 1729-ben komlót akart gyűjteni, de mivel ő ezt megtiltotta neki, az asszony bajt küldött rá.

Boszorkányság Vas megyében,  avagy egy perbe fogott asszony története

Ördögökkel táncoló boszorkányok a „boszorkányszombaton”
Fotó: www.mek.oszk.hu

 

A jegyzőkönyv szerint egy másik gyanúsított még az ördöggel is cimborált: „…mivel iccakán valamelyik polka (itt:pulyka) az ablakán bemenni, az asztalán enni szokott, mely szükségképpen nem egyéb, hanem az polka képiben az ördögnek kölletett lenni”

Az eljárás során a kínvallatások több fokozatát is érvényesítették az asszonynál, míg végül – ennek következtében – bevallotta, hogy használt babonát és varázsszereket, de emellett még az ördöggel társalkodott.

Elmondása szerint az ördög vért kért tőle, de ő nem adott neki. Másodjára sem történt másképp. Ezután a démon háromszori kéznyújtásra szólította fel, de amikor az asszony a kezét nyújtotta, akkor az ördög eltűnt. Ez az eset természetesen további kérdéseket vetett fel a szakértőkben, miszerint a kézfogás következtében megbélyegezte-e a vádlottat az ördög, tehát viseli-e annak jelét. Az asszony ezt tagadta, ezért újra kínpadra vitték.

A vallatást követően ismét fordulatot vett az ügy, mivel az asszony bevallotta, hogy valóban viseli az ördög jelét, sőt több társával együtt még mulattak, lakmároztak is vele a Fodor-malomnál. A sátán magyar ruhában jelent meg és hegedűn játszott nekik, ő pedig tisztelete jeléül térdet hajtott, hódolt előtte.

Boszorkányság ürügyén tulajdonképpen bárki perbe fogható volt, így hát nem ártott jóban lenni a helyi lakossággal. A téma kapcsán eszünkbe jutott a Monty Python Gyalog Galopp (Monty Python and the Holy Grail) című klasszikusának egyik jelenete.

Úgy tudjuk, hogy a per kimenetele nem volt halálos az asszonyokra nézve. Vas megyében egyébként sem volt jellemző az elevenen való megégetés, azonban, ha mégis halálra ítéltek boszorkányként valakit – ez inkább a 17. században fordult elő –, akkor egyfajta „enyhített módszert” alkalmaztak a végrehajtás során, azaz lefejezték az illetőt és ezt követően elégették a testét. Előfordult az is, hogy a perbe fogott személyt felmentették a vádak alól, ha tudott megfelelő tanúkat állítani maga mellé. 

A cikk Horváth Sándor néprajzkutató, Boszorkányok és boszorkányság Vas vármegyében 17- 20. században című előadása nyomán készült. 

.