Közmeghallgatás Szombathelyen: fókuszban az utak és parkolók

A szombathelyieket leginkább környezetvédelmi problémák, iskola, bölcsőde hiánya és a közlekedési nehézségek izgatják, de felmerült az is, el kéne távolítani Antall József szobrát, meg átépíteni és átnevezni a Fő teret.

Legyen városi ombudsman

Puskás Tivadar polgármester nyitotta meg a 2010. évi közmeghallgatást, rögtön Erdélyi Lászlónak adva meg a szót, aki után Lakos Dezső lépett a mikrofonhoz. Utóbbi egy „nyugat-bengáli” halandzsával érzékeltette, mennyire távol van a közembertől a politika. Javasolta, hogy legyen egy városi ombudsman, aki a fontos és halasztást nem tűrő ügyeket segít intézni a polgároknak. Egy Gyóni Géza-verset is szavalt, amit Puskás Tivadar üdvözölt, az ombudsmanra vonatkozó javaslatot megvizsgálják. Később azt is felvetette, hogy nevezzék át a Fő teret, mert ez olyan kisvárosiasan hangzik a rádióban, kapja vissza inkább a Szentháromság tér elnevezést. Egyik ötletét sem fogadták kitörő lelkesedéssel.

Gondozót a kisdedek mellé

Sztojka Tibor házi gyermekgondozást tanult, most önkéntesként dolgozik ezen a területen. Elmondta, hogy szükség lenne a deprivált (súlyosan szegény, hátrányos helyzetű) családoknál az anya mellé egy gondozót adni, aki segítene megmutatni, miképp kell a csecsemőkkel, kisgyerekekkel bánni, ugyanis a fiatal nők ezt ma nem tanulják meg. Megfelelő hozzáállás és ismeretek nélkül hamar elhanyagolt vagy veszélyeztetett lehet a baba. Károlyi Ákos osztályvezető válaszolt a kérdésre, azzal, hogy a város egyes esetekre működtet ilyen szolgáltatást.

A gyöpit szidták

A Fekete István Állatvédő Egyesület nevében Vértesi Andrea szólalt fel: nincs elég hely a városi gyepmesteri telepen, de az oda kerülő kutyák sincsenek jó kézben, ráadásul a telep és a gyöpi délután és hétvégén nem is elérhető. A gyöpi kapott-hideget meleget, de inkább hideget. Az egyesület szeretné átvenni a gyepmesteri telepet. Puskás Tivadar az állatvédőktől bizonyítékot kért a meglehetősen súlyos vádakra. Vértesi Andrea ezt meg is ígérte. Marton Zsolt pedig közölte, hogy a gyepmesteri telep működését most vizsgálják, azt is, hogy a jövőben milyen keretek között működjön.

Még mindig zajos a Falco

Tér Lászlóné ismét a nemszeretett szomszéd, a Falco ügyében szólalt fel. Továbbra is sérelmezi, hogy 2006-ban úgy módosították a város rendezési tervét, hogy a gyár környékén élőknek nagyobb zaj és porterhelést kell elviselniük. Ezt még súlyosbítja a közeli sportpályán álló három nyárfa termése. Marton Zsolt alpolgármester azt válaszolta, megvizsgálják az rendezési terv módosításának a lehetőségét.

Kátyús parkolók

Gond van a tömbbelsőkben kialakított fizetős parkolókkal. A Petőfi 45. számú háznál gödrös, kátyús, és a lakók panaszára négy éve nem érkezett válasz a hivataltól – vetette fel dr. Molnár László, miután megjegyezte, hogy 870 millió forintot költöttek a Fő térre. Nem csak a Fő térből áll a város – mondta a lakó. Ugyanez a problémája a Savaria téren élőknek, már gyalog sem tudják megközelíteni az otthonukat. Lakézi Gábor a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetője ismeri a problémát, tervben is van a parkolók rendbetétele, de a pénz fölött – a lakók a parkolódíjat emlegették sűrűn – nem az osztály rendelkezik. (A parkolási bevétel eredetileg a város parkolóinak és utcáinak rendben tartására szolgált. – A szerk.)

Lesz utastájékoztatás

A Vasi Volán illetékese válaszolt Molnár úr azon kérdésére, miért eladó ingatlanokról tájékozódhat a városba érkező idegen az Éhen Gyula téri volános szolgálati helyiség falán, mért nem arról, melyik busz hová megy. A jelenlévők megtudták, most készül a korszerű utas tájékoztató rendszer, amivel ez a probléma megoldódik.

A lakásrendeletet dicsérték

Csicseri Ágnes viszont megköszönte a közgyűlésnek az új lakásrendeletet, érezhetően javult a helyzet abban a házban, ahol az édesanyja lakik, mióta a Szovának lehetősége van megrendszabályozni a viselkedni nem tudó lakókat. Azt kívánta a képviselőknek, hogy minden felmerülő problémát ilyen hatékonyan, együttműködve tudjanak megoldani.

Kérés-hegyek Szentkirályról

Három szentkirályi lakó is felszólalt: Hegedűs Éva bölcsödét és az iskola alsó tagozatának megnyitását kérte, nagyon sok a kisgyerek a városrészben. Ugyanezzel fordult a testülethez Ragavics Jenő a szentkirályi egyházközség nevében, és felhívta a képviselők figyelmét, hogy az ígéreteket illik betartani. Szalai Istvánné pedig a tervbe vett biomassza erőmű miatt aggódott, mondván, sok a kisgyerek, tartanak a környezetszennyezéstől. Marton Zsolt alpolgármester megnyugtatta Szalai Istvánnét, hogy az erőmű csak környezetvédelmi engedély birtokában épülhet meg, amit viszont csak akkor kap meg, ha nem jelent veszélyt az emberek egészségére, de egyelőre még nem tart itt az ügy. A bölcsőde kérdésében azt nyilatkozta, hogy lesznek pályázati lehetőségek, ennek fényében vizsgálják a kérdést. Az iskoláról szólva elmondta, hogy egy iskolát bezárni sokkal könnyebb, mint megnyitni, és erre már az előző városvezetés figyelmét is felhívták.

Kisebb-nagyobb örökzöldek

Számos apró-nagyobb probléma is felmerült, köztük olyan örökzöld, mint az Óperint és Körmendi utcák kereszteződésben egy körforgalom kialakítása, amire a polgármester válasza az volt, hogy igyekeznek rá előteremteni a pénzt. Attól a polgártól, aki a fizika személtetésért állt ki Öveges József szellemében, de valahogy beleszőve a kolontári tragédiát és a NASA és a Pentagon állítólagos nem túl jó viszonyát, azt kérte, hogy foglalja össze javaslatát írásban.

Dicséretet kapott a polgármester azért, mert nem cserélte le a szolgálati autóját. Gyebrovszki János jegyezte meg, hogy „majd mentővel jár,” ami okozott némi derültséget.

Úgy hatvan érdeklődő lehetett jelen a közmeghallgatáson, amelyen kétségkívül akadtak derűs pillanatok. A legtöbben igyekeztek röviden összefoglalni mondandójukat, de akadtak, akiknek ez kevéssé sikerült. A képviselők – alpolgármesterestül – tizenhárman voltak jelen, az LMP kivételével mindegy politikai erő jelen volt.

Egy volt virilista gyerekének gondolatai

Szabó Péter személyes ügyével állt elő. Annak idején a város virilistája (legtöbb adót fizető polgárai közé tartozó polgár) volt az édesapja, akitől a háború után elvették azt az ingatlant, amelynek helyén ma a városháza áll, aztán a lakatosműhelyét, meg még egy-két ingatlant, ezért pedig 270 ezer forintot kapott a rendszerváltozás után. Ő most már másfél éve munkanélküli, a várostól semmilyen segítséget nem kap, ráadásul még a telkét is el akarják venni tőle, mert nem akar részt venni a közműtársulás minden fejlesztésében. Úgy gondolja, hogy a méltánytalan kárpótlásért, és azért, mert a rendszerváltás után kiárusították az országot, Antall József miniszterelnök és kormánya a felelős. Úgy gondolja, nincs helye a városban az Antall szobornak. Erre nem tudott mit mondani a polgármester azon túl, hogy majd a történelem eldönti, hogy ki milyen miniszterelnök volt.