A Közszolgálati Kódex mutatja majd az irányt a magyar közmédiumok számára (részletes)

2011.03.28. 14:04

Olcsóbb lett a közmédiumok felügyelete az új szabályozásnak köszönhetően, és a készülő Közszolgálati Kódex fontos iránymutatással szolgál majd a közmédiumok vezetőinek a tartalom meghatározásakor - hangzott el a parlament kulturális és sajtóbizottsága ellenőrző albizottságának hétfői ülésén, Budapesten. A képviselők Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnökének és Kollarik Tamás, a médiatanács tagjának beszámolóját hallgatták meg.

Olcsóbb lett a közmédiumok felügyelete az új szabályozásnak köszönhetően, hiszen régen 150, most nyolc ember látja el a négy közmédium kuratóriumi felügyeletét - mondta Balogh László. Hozzátette: megalakulása óta a testület nagy munkát végzett.
Példaként említette, hogy egy műholdra helyezték a Duna TV és az MTV adását, így külföldön nem kell két antennát igénybe vennie a fogyasztónak, valamint öt évre visszamenőleg vizsgálják a közmédiumok menedzsmentjeinek tanácsadói és megbízási szerződéseit, illetve a hamarosan felálló Közszolgálati Testületnek is a kuratórium biztosít működési hátteret.

Karácsony Gergely (LMP) albizottsági elnök kérdésére Balogh László kifejtette: nem veszélyezteti a működést, hogy 150 főről nyolcra csökkent a kuratóriumi felügyeletet ellátó személyek száma. Hozzátette: a közmédiumok nézettsége nőtt az utóbbi időben, és arra törekednek, hogy új magyar tartalmakat hozzanak létre.

Az MTV székházbérletével kapcsolatban Balogh László közölte: az ügyben rendőrségi vizsgálat folyik. Reményei szerint "mihamarabb megoldódik a probléma".
A kuratórium elnöke kifejtette, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók felett csak a szervezetet érintő felügyeleti jogosultáguk van, tartalmi nincs.

A közmédiumok éves beszámolóját a kuratórium terjeszti a fenntartó elé - indokolta Balogh László, hogy az albizottsági ülésen nem voltak jelen a közmédiumok vezérigazgatói.

A Közszolgálati Kódex fontos iránymutatással fog szolgálni a közszolgálati médiumok vezérigazgatóinak a tartalom meghatározásakor – mondta Kollarik Tamás. Hozzátette: a Közszolgálati Kódex és a Közszolgálati Testület komoly szemléletváltást hoz a közszolgálati médiaszolgáltatók tartalomstruktúrájának összeállításakor, mivel jelentős és erős társadalmi, illetve civil kontroll jelenik meg a 14 tagú testület által.

A médiatanács tagja az ülésen elmondta: annyi már tudható, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Csépe Valériát, a Magyar Olimpiai Bizottság Kovács Istvánt, a Katolikus Egyház Szikora Józsefet, a Mazsihisz pedig Lőwy Juditot delegálta a 14 fős Közszolgálati Testületbe. Kiricsi Karola, a médiatanács szóvivője közölte: a Közszolgálati Testület nyolc civil tagját március 30-án sorsolják ki.

Kollarik Tamás hozzátette: reményeik szerint a Közszolgálati Testület komoly szerepet tölt majd be a közszolgálati médiaszolgáltatásban. Ha a testület úgy látja, hogy a közszolgálat kitűzött céljai nem valósulnak meg, akkor a tagok a Médiatanácsnál kezdeményezhetik a vezérigazgatók meghallgatását.

Megjegyezte, hogy a kódex nem egy lezárt dokumentum lesz, mert azt tovább lehet bővíteni a testület, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma, valamint a vezérigazgatók javaslatai alapján. Kijelentette, hogy a kódex összeállításába megpróbálják bevonni a társadalmi, köztestületi véleményformálókat.

Lázár András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke, a közmédiumok szakszervezeteinek megbízottja kijelentette: négy-hat százalékos bérfejlesztésben állapodott meg a kormányzat az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalásain, az érdekképviseletek is csak ezt az emelést kérik a munkáltatóktól.
A szakszervezeti vezető közölte, nem hiszi, hogy a tulajdonos érdekeit sértené, ha a kormányzat által megkötött megállapodás szerint kérik a bérfejlesztést.

A műsorstruktúra és műsorterv megalkotása nélkül nem lehet tudni, mi a célja a jelenlegi vezetésnek a közszolgálati műsorokkal. E nélkül azt sem lehet tudni, hogy a közmédiumoknak mennyi dolgozóra és mennyi pénzre van szükségük - mondta Lázár András.

"Úgy látjuk, hogy nem közszolgálati média alakul, hanem nagy valószínűséggel valamilyen állami érdekeltségű média" - mondta.

Balogh László ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a műsorstruktúra kialakítása azok felelőssége, akiket a törvény erre felhatalmazott, vagyis sem a kuratórium, sem a szakszervezet hatáskörébe nem tartozik ez a feladat.

A fizetésekről annyit mondott, hogy "hihetetlen" különbségek vannak a különböző közmédiumokban. Hozzátette: reméli, hogy a szakszervezet ezt is figyelembe veszi a bérfejlesztésre irányuló tevékenysége során.

.