Mit ír a külföldi sajtó a magyar választásról? (részletes)

2014.04.08. 19:50

Kigyűjtöttük országok szerint. Szép hosszú, de nem túl felemelő olvasmány.



Ausztria

    A Der Standard című osztrák liberális lap párhuzamot vont Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök politikája között. Ficót "Orbán baloldali párjának" nevezi. Az EU megint elfeledkezett Kelet-Európáról című cikk utal a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap tudósítójára, aki szerint Közép-Európában "putyinizálódás" figyelhető meg. Orbán rendszerének veszélye nemcsak Magyarországon érezhető, számos országban "repedés" keletkezett a demokráciában, főleg Kelet-Európában - véli a szerző. A probléma mélyebben gyökerezik, hiszen a magyar törvényeket mindig "javítani" és EU-konformmá kellett tenni. Ezt azonban Orbán nem látja be és "tovább provokál" - teszi hozzá a kommentárjában Thomas Mayer.

 Keddeb megérdemelt kudarc címmel közölt egy másik írás a Der Standard. A publicista, Paul Lendvai szerint  a választások kimenetele Orbán személyes győzelme és a szocialista-liberális ellenzék megérdemelt fiaskója. A szerző úgy véli, a Fidesz-kormány számára a "leghatásosabb segítség" a szocialista ellenzéktől érkezett. A jövő számára intő jelnek nevezi a roma- és zsidóellenes Jobbik majdnem 21 százalékos eredményét. A nacionalista és romaellenes kampány, valamint a Horthy-korszak antiszemita és idegengyűlölő szerzőinek népszerűsítése hozzájárult a Jobbik sikeréhez. A Horthy-korszakot idéző kultúr- és médiapolitika tudatos és jelképes felidézése számos baloldali, független liberális és konzervatív szavazót nyugtalanít - írja a szerző. Lendvai a Fidesz kormánycsapatát "szakmailag  harmadosztályúnak" nevezi, akikben a dilettantizmus a határtalan populizmussal keverik. A magyar származású osztrák publicista utal az MSZP-t a választások előtt végleg diszkreditáló titkos számlák ügyére és úgy ítéli meg, hogy egy radikális őrségváltás, új arcok és a pártot átható korrupció felszámolása nélkül Orbán nemcsak további négy évig fog kormányozni, hanem olyan hosszú ideig, mint Putyin. 

A könnyű győzelem ellenére nehéz feladat elé néz Orbán címmel közölt írást a Die Presse című konzervatív napilap. "Ha lakosság számára nem sikerült visszahoznia a fejlődést és a jólétet, az országot további politikai radikalizálódás fenyegeti - írja a szerző. Úgy véli, Orbánnak át kell gondolnia a külföldi vállalatokkal szembeni politikáját, mivel nemcsak a szakemberek, hanem a befektetők is kivonulnak az országból. A nemzetközi cégekre kivetett különadó csak egy a sok "önkényes" törvényalkotási gyakorlat közül. A választások előtt meghirdetett tízpontos programról megjegyzi: "Kétségtelenül nagyravágyó a politikai program. Azt azonban, hogy a  nacionalista politika folytatása és a szükséges gazdasági nyitás között (Orbán) összhangot tud-e teremteni, nemcsak a legélesebb bírálói kétlik" - zárja írását a szerző.

    Viktátor nem fog hidat építeni címmel közölt cikket a Kurier. A magyar miniszterelnök egy korábbi, a Kuriernak adott interjúját idézi, amelyben Orbán Viktor úgy megjegyezte: minden európai politikus titokban ilyen (kétharmados) hatalomról álmodik, mint amilyet most ő magánénak tudhat. A mostani választáson Orbán kezére játszott az erőtlen és egymással civakodó baloldali ellenzék, amely semmit tudott felmutatni az "öntudatos populistával" szemben - véli a szerző, aki szerint a győzelem mértékét viszont a kormányfő a rá és a Fideszre szabott választási törvénynek köszönheti. A magyar választók fele, akik nem rá szavaztak, arra készülhetnek, hogy Orbán nem fog hidat építeni ellenfeleihez, nem fog kompromisszumot keresni,  ez távol áll "Viktator" Orbán természetétől  - írta jegyzi meg a lap. Ellentámadásokkal, védekezéssel és agresszív retorikával mutatja meg majd az erejét - olvasható a vezércikkben.

Németország

Németországban valamennyi sajtóorgánum közölt jelentést a magyarországi választásokról, kiemelve, hogy a Fidesz várhatóan ismét kétharmados parlamenti többséggel kormányozhat.

    A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Orbán megnyeri a választást Magyarországon címmel közölte nyomtatott kiadásában Stephan Löwenstein beszámolóját, aki kiemelte, hogy a Fidesz a szavazatoknak "csak" nagyjából a 46 százalékát szerezte meg, de így is majdnem kétszer erősebb, mint a baloldali összefogás és a Jobbik, és elérhető közelségbe került számára a kétharmados parlamenti többség.

    A baloldal egy "maroknyi" egyéni mandátumot visszahódított, és erősödött a "szélsőjobboldali" Jobbik is, amelynek keleten és délen vannak fellegvárai, de a "külsőleg mérsékelt" kampánya révén a fővárosban és a nyugati választókerületekben is előretört - tette hozzá.

    A konzervatív Die Welt az online kiadásában Boris Kálnoky cikkét közölte Orbán a kétségbeesett ellenzéknek köszönhetően nyert címmel. A szerző kiemelte, hogy a baloldali ellenzék Összefogás néven kívánt indulni, de még ezt sem sikerült elérnie, mert a név már foglalt volt, és amikor az urnák lezárása után "kirajzolódott a totális vereség", az ellenzéki szövetség tagjai "mindenféle összefogás nélkül bánkódtak".

    Az eredmények azt mutatják, hogy "a balliberális szellemiség" már csak Budapesten létezik, "és ott is csak a pesti belső kerületekben" - tette hozzá Kálnoky. Kifejtette, hogy a Jobbik "megfékezte a rasszista kirohanások iránti hajlamát" és "valamivel civilizáltabban lépett fel" a kampányban, ami hozzájárult "jelentősen javuló" eredményéhez. Ugyanakkor az is segített, hogy a Jobbikon kívül nem volt más választható párt azok számára, akik "nemrégiben csalódtak a Fideszben, de még mindig csalódottak a baloldalban", amely 2002 és 2010 között a "szánalmas" gazdaságpolitikájával és korrupciós botrányaival "alaposan lejáratta magát".

    Kiemelte: "a Fidesznek is meg kellett emésztenie néhány botrányt, de a gazdaság stabilizálódott, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság emelkedik", és "úgy tűnik, a választók mindezt honorálják".

A baloldali Frankfurter Rundschau Nem korrekt választás címmel közölte Ulrich Krökel kommentárját, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor győzelmének "rossz mellékíze" van, mert a választás "ugyan szabad és titkos volt, de nem volt korrekt".

Orbán az utóbbi négy évben "az egyeduralmát olyan +irányított demokráciává+ alakította át, mint amilyet Vlagyimir Putyin hozott létre Oroszországban". A Kreml vezetője végül "autokráciát" épített rendszeréből, "amelytől Magyarország távol van". A legfontosabb "fékező erő az EU", amely ugyan "tétován reagált Orbán antidemokratikus dühöngésére", de megakadályozta, hogy elfajuljon a helyzet. Ugyanakkor mindez nem elég Orbán "tartós hatalmának megakadályozásához" - tette hozzá Krökel, hangsúlyozva: "az lesz a döntő, hogy a megosztott baloldali ellenzék képes lesz-e végre  újjászervezni magát".

    A liberális Süddeutsche Zeitung hírösszefoglaló mellett kommentárt is közölt Cathrin Kalhweittől, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor szerint "15-20 évig" kell egyetlen politikai "erőtérnek" vezetnie az országot, és ezzel "a Fideszre és saját magára gondol", de "meglehet, hogy téved". Nem azért, mert "a kevéssé meggyőző baloldali ellenzék keresztülhúzza számításait", hanem azért, mert "soviniszta" politikájával "kinyitotta Panora szelencéjét, ami a jobboldali radikális Jobbik megerősödésében mutatkozik meg" - írta a liberális lap szerzője, kiemelve, hogy Orbán "soha nem tett kifejezetten antiszemita vagy rasszista megjegyzéseket", de "megdöntött egyes tabukat", és "hosszútávon a Jobbik lehet az (a párt), amelyik megtorpedózza a jövőre vonatkozó terveit".

Szlovákia

  "Orbán egyértelműen nyert, ráfizethet a gazdaság" - címmel kétoldalas hétfői összeállításában a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap a választások előzetes eredményeit ismerteti. A magyar kormány elmúlt négy évének legjelentősebb gazdasági lépéseit felidézve megjegyzi: a választás eredményei azt jelzik, hogy a magyaroknak megtetszett Orbán Viktor kormányának gazdaságpolitikája, amely egyebek mellett csökkentette a magánszemélyek jövedelemadóját, és új adókat vezetett be a nagy külföldi cégek és bankok, azaz "az állam első számú ellenségei" számára. A HN szerint a magyar gazdaság "hosszú távon rossz pályára van állítva", és ha nem változik az irány - írja -, akkor "déli szomszédainkra még nehéz pillanatok várnak."

    A HN hétfői, "Orbán mint Fico" című kommentárjában a magyar és a szlovák miniszterelnök, valamint a kormányaik politikája közötti "hasonlóságokra" mutat rá. Megjegyezi: "álszent módon" a Fidesz jobboldali, Fico kormánypártja pedig baloldali pártnak nevezi magát, holott a deficitcsökkentést Magyarország esetében részben az államosítás, Szlovákiában pedig részben a privatizáció segítségével valósították meg.

Magyarországot ismét a Fidesz és Orbán Viktor vezeti majd, akinek kormányzása idején fokozatosan eltűntek a magyar befektetések Szlovákiából - írta "Orbán előnyben van Szlovákiával szemben" című cikkében kedden a Hospodárské Noviny. Bár Magyarország gazdasági szempontból "nem áll a legjobban", s az országban a külföldi befektetések mértéke nem haladja meg a várakozásokat, még mindig "jobb helyzetben van", mint Szlovákia - véli a HN, ami szerinte azzal is összefügg, hogy Magyarországon kisebb a társasági adó.

    A HN egy másik cikkében megszólaltatott elemző szerint Orbán Viktor kormányzása idején többször jelentősen gyengült a forint árfolyama, ami véleménye szerint a jövőben is folytatódhat. Az elemző szerint amennyiben a választásokat a szocialista ellenzék nyerte volna,  "populista programjuk komoly gondot jelentett volna" a magyar költségvetésnek.

    Orbán Viktornak vasárnapi győzelmével azt sikerült elérnie, amit még egy magyar kormányfőnek sem a történelmi Magyarország szétesése óta: harmadszor vezette győzelemre pártját a parlamenti választásokon - írta a pozsonyi független Pravda. A lap megjegyzi: Orbán Viktor 1989 óta "borostás lázítóból és fékezhetetlen liberálisból, keresztény irányzatú populista konzervatívvá vált", ám egyben nem változott, vagyis "továbbra is csak a győzelmet tartja szem előtt."
   
    A  Pravda keddi kiadásában Stefan Markus, Szlovákia volt budapesti nagykövete értékeli a választásokat.  Véleménye szerint a Fidesz "előrelátó módon" főként a választási törvény módosításával biztosította győzelmét. A csoda, amire az ellenzék várt, nem következett be - jegyezte meg.

    A pártlistákra leadott szavazatok alapján a Fidesz-KDNP elmaradt saját 2010-es eredményétől - hangsúlyozta a pozsonyi liberális Sme magyar témákkal foglalkozó kommentárírója. Peter Morvay szerint az új magyar választási törvénnyel "a Fidesz bebiztosította, hogy kevesebb szavazatból többet mandátumot szerezzen magának."

    Nem volt tétje a vasárnapi választásnak, nem azért, mert a győztes biztos eleve befutónak számított, hanem mert "senki nem ígért semmit" a leváltáson vagy a folytatáson kívül - írta hétfői kommentárjában a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyar nyelvű lap "Tét nélkül" című kommentárjának írója a jövőbeli lehetőségeket elemezve úgy véli: "nyolc év kormányzás után a legjobban kommunikáló pártot is megutálják az emberek", a baloldal pedig várhatóan külön-külön kezd majd új életet, a következő választáson e "logika alapján nekik kellene nyerniük." Hozzáteszi: ehhez viszont (a baloldalnak) többet és jobbat kellene produkálnia mint az utóbbi időszakban, mert ha nem, könnyen előfordulhat, hogy 2018-ban a Fidesz fő ellenfele a Jobbik lesz.

    "A Fidesz dominanciája megkérdőjelezhetetlen, jogosan vezeti újabb négy évig az országot" - írta keddi kommentárjában az Új Szó. Leszögezte: Orbán Viktor megérdemelte a győzelmet. "A baloldal nem volt képes a megújulásra, a Jobbik erősödött, de nem túl látványosan, nem jelent közvetlen veszélyt a Fideszre" - írta a pozsonyi lap kommentátora. Úgy ítélte meg, hogy  ennek következtében "szinte csak Orbánon múlik, mi fog történni Magyarországon", hogy a kormányfő konszolidál vagy "újabb frontokat nyit." Hozzáteszi: már most teljes biztonsággal kijelenthető, hogy az új kormánynak a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájában semmilyen változás nem várható.

Románia

Az erdélyi magyar lapok szerint a Romániából leadott szavazatok is hozzájárultak a magyarországi országgyűlési választások eredményéhez, de "a tősgyökeres magyarországi szavazók" döntötték el, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP szövetség kormányozzon Magyarországon.

    A székelyföldi Háromszék napilap vezércikkében igazi hungarikumnak minősítette, hogy a kormányzó pártok "úgy vezették ki a legmélyebb gödörből az országot, hogy a lakosság bizalmát mindvégig megőrizték". Ezt a lap azért tartotta rendkívüli eredménynek, mert - mint fogalmaz - Európa legtöbb országában a kormányok megfizették az árát a sokszor elkerülhetetlennek tűnő kiigazító intézkedéseknek.

    A vezércikkíró a hungarikumot kiegészítő sajátosságnak, egyfajta „transzilvanikumnak” minősítette, hogy "a külhoni magyarság körében 95 százalék körüli a Fidesz támogatottsága".

    A kolozsvári Szabadság napilap vezércikkírója szerint nem lehet a határon túliak szavazati jogával magyarázni a Fidesz nagy arányú győzelmét. A magyarországi "baloldal megnyugodhat: ezt a kormányt a tősgyökeres magyarországi szavazó választotta újra ekkora arányban" - olvasható a lapban.

    A Szabadság cikkírója szerint az erdélyi szavazók nem elsősorban az egyik vagy a másik politikai érdekcsoport győzelméhez akartak hozzájárulni. Szerinte a szavazást "afféle késve érkezett történelmi igazságtételként", "a magyar nemzethez tartozás szimbolikus gesztusaként" élték meg az erdélyi magyar választók.

    A székelyföldi Hargita népe vezércikkírója szerint most még nem volt döntő a külhoni magyarok szavazata, de a későbbiekben lehet ez másképpen is. Azért tartotta fontosnak a külhoniak szavazati jogát, mert - mint írja - "így minden magyar politikusnak kötelező lesz eljönnie Erdélybe, szóba állni az itteni szavazókkal: ha színből, ha szívből".

    A román lapok többsége az AFP francia hírügynökségnek a - román Agerpres hírügynökség által is átvett - megfogalmazását használva az "antidemokratikus kisiklásokkal vádolt populista Orbán Viktor konzervatív pártjának" győzelméről számolt be.

    Az Adevarul című liberális lap címsorban emelte ki a választásokról szóló tudósításában, hogy mintegy százezer Romániában élő magyar is részt vett a voksoláson, akiknek levélszavazatait főleg a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátus gyűjtötte össze. A Gandul című független lap azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik "szélsőségesei" nagyon magas százalékot értek el.

    A jobboldali román államfőhöz közel álló Evenimentul Zilei azt írta: Budapest "erős embere" harmadik mandátumára készül. A lap úgy értékelte: Orbán Viktornak, aki a pénzügyi katasztrófa küszöbén vette át az országot 2010-ben, sikerült rendbe tennie a gazdaságot, még ha a külföldi vállalatok kárára is, és újraválasztása elsősorban a rezsi húsz százalékos csökkentésének köszönhető.

    A jobboldali Romania Libera arról közölt elemzést, hogy a Fidesz győzelmével és a Jobbik megerősödésével egy olyan "oroszbarát" politika nyert teret Magyarországon, amely a krími válság közepette a kétoldalú magyar-román kapcsolatokban is feszültségekhez vezethet.

Olaszország

A Corriere della Sera című olasz konzervatív napilap Orbán Magyarország ura, de a szélsőjobb nem tört át címmel közölt beszámolót. 

A győzelmet a populizmus, protekcionizmus és liberalizmus "furcsa receptjével" magyarázva megjegyezve, hogy Orbán eddigi kormánya 5 ezer milliárd euró EU-forrást "kasszírozott be, mégis az EU-diktatúrát ostorozta".

  A Corriere della Sera kedden azt a választ idézte, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatón adott az olasz újság tudósítójának: "A Fidesz a garancia azzal a veszéllyel szemben, hogy olyan szélsőséges pártok, mint a Jobbik, túlzott befolyáshoz jussanak a magyar közéletben".

    A balközép La Repubblica online kiadása Kumin Ferenc és Konrád György interjújával kommentálta az eredményeket.

    Orbán győzelmének titka a gazdaságban rejlik - írta a La Stampa, mely szerint az utóbbi négy évben Magyarország kiemelkedett a válságból, nőttek a bérek és csökkent a munkanélküliség. "Most Orbán új csodát ígért, és a magyarok úgy döntöttek, hisznek neki" - fogalmazott a torinói napilap.

    A Berlusconi család  birtokolta Il Giornale szerint "Orbán megijeszti Brüsszelt, de tetszik Budapestnek".

    A római Il Messaggero úgy vélte, Orbán az EU helyett Oroszországot választotta partnerként. A római napilap hangsúlyozta, hogy a következő európai parlamentet az euroszkeptikusok fogják megtölteni.


     Magyarországon nem a politikát, hanem a gazdasági fenntarthatóságot illetően merülnek fel kétségek - kommentálta az IlSole24Ore című olasz gazdasági napilap a magyar választási eredményeket.

    Az újságnak nyilatkozó Dan Bucsa, az olasz UniCredit csoport gazdasági szakértője csekélynek nevezte a magyar gazdasági növekedés esélyeit, és kijelentette, hogy 2030 előtt nem várható az euró bevezetése.  

    A katolikus L'Avvenire cikkének az Orbánnak a szélsőjobbal kell számolnia címet adta. Az olasz püspöki kar napilapja szerint a "Jobbik erősödése nem jó előjel a májusi európai választásokra.

    Magyarország Európa új fala - írta az Il Fatto Quotidiano keddi nyomtatott száma, mely szerint Budapestet Európa-ellenes erők uralják.

Nagy-Britannia

 A magyar gazdaság elkerülését javasolta a külföldi befektetőknek a The Times üzleti rovatának vezető szerkesztője. Ian King a tekintélyes konzervatív brit napilap keddi kiadásában írt kommentárjában úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor újjáválasztása további üzletellenes gazdaságpolitikai lépésekkel fenyeget. A magyar kormány eddigi intézkedései között van a magánnyugdíj-pénztári vagyon "lefoglalása", pénzügyi tranzakciós adó kivetése és a háztartási energiaárak csökkentése a nagybani árszint figyelembe vétele nélkül - áll a cikkben.

    Mindez ártott Magyarország üzleti vonzerejének: a beruházási ráta a magyar gazdaságban alacsonyabb volt az elmúlt négy évben, mint bármely más kelet-európai EU-országban.

    A lap által szélsőjobboldalinak minősített Jobbik, amely "még Orbán Viktornál is ellenszenvesebb", a devizaalapú hitelek forintosítását javasolja az eredeti árfolyamokon, aminek óriási költségei lennének, Orbán Viktor azonban akár kísértést is érezhet arra, hogy ezt megpróbálja.

    Jobb, ha a magyar gazdaságot a külföldi befektetők elkerülik - fejeződik be a The Times üzleti szerkesztőjének írása.

    A The Economist kelet-európai témákra szakosodott blogrovatának írása szerint az új választási rendszer aránytalanul segíti a Fideszt. A párt 800 ezerrel kevesebb voksot kapott, mint legutóbb, de a leadott szavazatok 44,5 százalékával is valószínűleg ismét kétharmados többségbe jut.

    A lendület a Jobbiké, amely halkabbra vette antiszemita és romaellenes retorikáját, és "trendi", a fiatalokra összpontosító lázadó erőként alakította újjá magát.

    A baloldal veszekedő pártjai előtt pedig nemhogy a választási győzelemig, de a modernizálódásig, "a korhadék eltakarításáig" és egy új vezető körüli egyesülésig is még hosszú út áll - olvasható a brit gazdasági-politikai folyóirat cikkében.

A Financial Times értesülése szerint a baloldali ellenzéki szövetség Budapesten működő külföldi nagykövetségeknek írt levélben sorolta fel panaszait a választási rendszerrel kapcsolatban.

    Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója az újság online kiadásán hétfő délelőtt megjelent cikkében idézett a Financial Times birtokába került levélből, amely szerint a baloldali szövetség nem tudta kommunikálni üzenetét, mivel az új választási törvények megtiltották a fizetett televízió- és rádióhirdetéseket, a szabadtéri reklámfelületeket pedig Fidesz-közeli cégek ellenőrzik.

    A nagykövetségeknek küldött levél felveti az ellenzéki nagygyűlést közvetítő ATV-re tiltott politikai reklám címén kirótt egymillió forintos bírság ügyét, és kiemeli azt a rendelkezést, amely szerint csak akkor lehetséges miniszterelnök-jelölti vita, ha arra mind a 18 párt megvívást kap.

    A levél szerint a 18 párt közül nyolc "bizniszpárt", amelyeket csak az állami finanszírozásért és a Fidesz-ellenes szavazótábor megosztására hoztak létre. Az ellenzék a levélben felrója azt is, hogy az újonnan állampolgárságot szerzett külhoni magyarok levélben is szavazhattak, a külföldön dolgozó magyaroknak viszont a legközelebbi nagykövetségre kellett utazniuk.

    A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív napilap szerint "a bírálói által antiszemitizmussal vádolt" Jobbik választási eredményét szoros figyelem övezi abból a szempontból, hogy ad-e iránymutatást más nacionalista jobboldali pártok várható teljesítményére a jövő havi európai parlamenti választásokon. A Telegraph szerint a Jobbik már az előző választásokon is sokakat megdöbbentett Európában azzal, hogy parlamenti mandátumokhoz jutott.

Izrael

    A Háárec című izraeli újság kedden „Magyarország fiataljai a cigányok és a zsidók gyűlöletének üzenetét támogatták” címmel közölt írást a választásokról, kiemelve a Jobbik erősödését.

    A cikk úgy tudja, a felmérések szerint a magyarok harmada véli úgy, hogy a zsidók uralják a világgazdaságot -, de a Jobbik előretörése az európai szélsőjobb általános erősödésének vonalába illeszkedik. A párt sikere a fontos közép európai ország növekvő nyitottságát jelzi a nacionalista és rasszista üzenetekre.

    Vona Gábor 2018-ra a hatalomra jutást jelölte meg céljaként „ráncfelvarrás” utáni kampányában, amelyben megpróbálta elmaszatolni pártja antiszemita ideológiai alapjait, s üzenete elsősorban a magyar fellendülést akadályozó EU-val, az IMF el és a globalizációval szembeni nacionalista szembenállást hirdette, noha szavazótábora tudta, mik voltak régebben zászlajára tűzve.

    A Jobbik erősödése a Görögországtól Franciaországig húzódó európai vonulatba illeszkedik, rasszizmusát nem elsősorban a zsidók, hanem a romák elleni mély gyűlölet jellemzi. A párt főleg vidéken és az ország keleti részén erős, kevésbé Budapesten, ahol a százezres zsidó közösség él.

    Az Orbán-kormány energikusan fejlesztette kapcsolatait Izraellel, és tisztában van a Jobbik megjelenésének negatív hatásával az ország imázsára, Nagy Andor, Magyarország izraeli nagykövete bejelentette, hogy a Jobbik soha nem lesz a kormány része - folytatja a Háárec. A lap szerint az a legaggasztóbb a párt sikerében, hogy népszerű a fiatalok körében, akiknek munkát és az EU-tól való elszakadást ígér, s akiket nem érdekel a cigányokkal és zsidókkal kapcsolatok rasszizmus.
   
A Jediót Ahronót keddi írása is elsősorban az antiszemitizmus jelenségével és a Jobbik sikerével foglalkozik a választások nyomán, a cikk szerint a magyar zsidókat aggodalommal tölti el a szélsőjobb párt erősödése. Az egyik megszólaló szerint elsősorban a többi pártból való kiábrándultság és a fásultság, nem pedig a szélsőjobb üzeneteinek támogatása okozta erősödésüket. Verő Tomi rabbi hangjuk parlamenti erősödésétől és a zsidók nagyobb arányú kivándorlásától tart.

    A jeruzsálemi Héber Egyetem antiszemitizmus-szakértője nem számít változásra a zsidók helyzetében a választások után, mivel a Fidesz továbbra is képes a Jobbik nélküli kormányzásra, a magyar zsidó vezetés hagyományosan alkalmazkodik a megváltozott helyzethez, és kész az együttműködésre a mindenkori kormányzattal.

    Nagy Andor nagykövet az írás végén kijelenti, hogy a szélsőjobboldali és antiszemita Jobbik párt ellenzékben marad, és soha nem lesz lehetősége a kormányzásra koalícióban sem. A Jobbik szerinte szegény rétegeket manipuláló hangos kisebbséget képvisel. „Az erős konzervatív kormány mindent elkövet a zsidó közösség békéjének biztosítására a miniszterelnök által meghirdetett +zéró tolerancia+ alapján" - mondta a nagykövet.

USA

 A The Wall Street Journal (WSJ) című vezető amerikai politikai-üzleti napilap európai kiadásának keddi számában megjelent szerkesztőségi kommentár szerint a még mindig botladozó gazdaságú Magyarország, szomszédságában egy emelkedő Oroszországgal nem fog felvirágzani, ha olyan ideológiákhoz támolyog vissza, amelyek az ország katasztrofális huszadik századát alakították.

    A vasárnapi országgyűlési választás eredménye nem volt meglepő, a szavazók autoriter megnyilvánulásai ellenére Orbán Viktort választották a baloldallal szemben, amely az elmúlt évtizedben a gazdasági összeomlás peremére kormányozta az országot - írta a WSJ.

    Az amerikai lap az elmúlt négy évre visszatekintve megállapította, hogy Orbán beásta pártját a hatalomba, erőteljesen nacionalista irányvonalat követett, államosította a 14 milliárd dolláros magánnyugdíjalapot, ismételt kísérleteket tett a központi bank politika alá rendelésére, és olyan médiatörvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a Fidesz által irányított kormányzat számára, hogy súlyos bírságokat szabjon ki egyebek közt "kiegyensúlyozatlan hírszolgáltatásért". 

    A kommentár kitért arra is, hogy Orbánnak sikerült fiskális stabilitást elérnie: uniós adatok szerint tavaly 1,1 százalékkal nőtt a GDP, az infláció pedig a 2012-es 5,7 százalékról 2013-ban 1,7 százalékra csökkent. Alacsonyan tartotta az egykulcsos személyi és társasági adót, 3 százalék alá szorította a deficitet. Ugyanakkor megnehezítette a külföldieknek a földvásárlást, és arra kényszerítette a bankokat, hogy 1,4 milliárd dollárral csökkentsék a hitelfelvevők terheit.

    "Az ilyen lépések, miközben otthon népszerűek, megnehezítik Magyarország számára, hogy a növekedéshez szükséges külföldi befektetéseket magához vonzza" - hangsúlyozta az amerikai lap.

    A WSJ ennél is riasztóbbnak tartja, hogy növelte szavazati arányát a Jobbik. A kommentár emlékeztetett Gyöngyösi Mártonnak a zsidó származású képviselők és kormánytagok "összeírására" irányuló 2012-es felszólítására, valamint arra, hogy a jobbikos képviselő a közösségi önrendelkezés győzelmeként méltatta a Krím orosz bekebelezését.

    A The Wall Street Journal szerint a Fidesz igyekezett kifogni a szelet a Jobbik vitorlájából. A kommentár - az érintett politikus nevének említése nélkül - kitért arra, hogy egy fideszes törvényhozó (más sajtóbeszámolók szerint Hargitai János, Mohács fideszes parlamenti képviselője) az 1848-as forradalom idén márciusi évfordulóján arról beszélt, hogy a magyar függetlenség keresztezte a Rotschildok érdekeit, és hogy amit 1848-ban a Rotschildok jelentettek, azt most a Nemzetközi Valutaalap jelenti. Ennek felidézése után jutott el a WSJ kommentátora ahhoz a megállapításhoz, hogy a tragikus következményekkel járó huszadik századi ideológiákhoz való visszatámolygás esetén Magyarország nem fog prosperálni.

Franciaország

    A Libération francia baloldali lap szerint Orbán Viktor olyan diadalmas győzelmet aratott, amelyről az európai vezetők csak álmodoznak: másodszorra valószínűleg kétharmados többsége lesz a parlamentben. A diadal ugyanakkor a lap szerint részben azzal magyarázható, hogy a választási rendszert a "populista jobboldali és nacionalista" Fidesznek kedvező módon teljesen átalakították. A választókerületek újrarajzolása, az egyfordulós rendszer, valamint az európai demokráciákban példátlan győzteskompenzáció olyan eszközök, amelyekkel a szakértők többsége szerint Orbán pártja nyerte volna a korábbi választásokat is - írta a szerző.

Florence La Bruyere szerint Orbán továbbra is a legnépszerűbb magyar politikus és a jobboldali választók számára karizmatikus vezető. A "populista intézkedések", az adó- és a rezsicsökkentés nagyban hozzájárultak a Fidesz vezetőjének újraválasztásához - tette hozzá. Ezenkívül patrióta húrokat pengetve a jobboldal vezére a bankokkal és Európával szemben a nemzet védelmezőjeként lép fel. A lap kiemelte, hogy a  "látszatdemokráciában" a szavazógyárként működött parlament 850 törvényt fogadott el: a szövegeket péntek este terjesztették be, hétfőn megszavazták és kedden kihirdették. Orbán a putyini útra tévedt, elnyomta az intézményrendszert és az olyan hatalmi ellensúlyokat, mint a média, az igazságszolgáltatás, de még a gazdaságot és a kulturális életet is. A tüntetéseknek, a brüsszeli figyelmeztetéseknek és az amerikai bírálatoknak sem sikerült megzabolázniuk őt, hasonlóan Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnökhöz, aki szintén érzéketlen a kritikákkal szemben - írta a Libération.

Oroszország

Negyedszázad alatt Orbán liberálisból konzervatívvá, nacionalistává vált - írta Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai szakértő a Kommerszant című orosz gazdasági napilapban a magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatban.

    A független Védelmi és külpolitikai tanács elnevezésű társadalmi egyesülés elnöke az újság online kiadásában hétfőn megjelent cikkében azt írta, hogy a Fidesz élén Orbán Viktorral biztos győzelmet aratott a választásokon.

    A szerző szerint Orbán megtestesülése annak a folyamatnak, amelyet sokan az európai modell alkonyának tekintenek, míg mások éppen ellenkezőleg egy új modell hajnalának.

    Huszonöt évvel ezelőtt a kompromisszumot nem ismerő, liberális Orbán Viktor élharcosa volt azoknak, akik Magyarország európai jövőjét akarták, és küzdöttek a szovjet örökség ellen. Negyedszázad alatt ő és pártja konzervatívvá, rendkívül nacionalista erővé vált. Bírálja az Európai Uniót, alternatív lehetőségeket keres a Keleten - Kínától az arab világon át Azerbajdzsánig és Oroszországig - írta.

    Orbán kétségbe vonja az integráció majd minden tételét. A nemzeti államok megerősítésének szükségességéről, valamint a belső folyamatok feletti ellenőrzésről beszél. Fellép az ellen, amit ő a külföldi bankok és a befektetők túlerejének tekint. Korlátozza a szólásszabadságot, átalakítja a jogrendszert, hogy az jobban szolgálja az állam érdekeit. Felemlegeti azt a történelmi igazságtalanságot, ami a magyarokat a XX. században érte, a szomszédos országokban élő magyarokkal kacérkodik, állampolgárságot ígérve nekik - tette hozzá Lukjanov.

    Mindez sokkolja a magyar értelmiséget, míg a választók tömegesen a karizmatikus populistára szavaznak, akárcsak a jobboldali "Jobbik" pártra, amelynek megnyilatkozásai "közelítenek a rasszizmushoz" - írja a szakértő.

    A bizonytalan helyzetektől megfáradt európai választóknak ugyanakkor elegük van azokból a színtelen csinovnyikokból, akik uralják a politikát. Példa erre az, ahogy a legutóbbi franciaországi választásokon a szélsőjobboldali Nemzeti Front és vezetője, Marine Le Pen korábban marginális erőből a fősodorba került, miközben hanyatlik a hagyományos pártok jelentősége.

    A RIA Novosztyi orosz hírügynökség a Fidesz győzelmével kapcsolatban szakértőket kérdezett meg, akik úgy vélekedtek, hogy az előnyös Oroszországnak, mert érvényben maradnak a Magyarországgal kötött szerződések, így a paksi atomerőmű közös (bővítésének) projektjéről szóló is.

    Egy másik szakértő, Pavel Kanyevszkij, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) politológia tanszékének docense szerint a fő szerződések érvényben maradnak, így a paksi atomerőművel kapcsolatos közös projekt is.

Csehország

 Elsősorban Orbán Viktor érdeme a Fidesz választási sikere - állítja egybehangzóan a hétfői cseh sajtó, amely nagy terjedelemben foglalkozik az országgyűlési választással.

    "Orbán Viktor belépett a történelembe. Hatalmas fölénnyel egymás után másodszor is megnyerte a választást Magyarországon és harmadszor lesz miniszterelnök" - írja az Orbán újabb sikert ünnepel című riportjában a Lidové Noviny című prágai napilap. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a választás az új rendszer szerint zajlott le, amely bónuszt ad a legsikeresebb pártnak.

    A konzervatív újság Orbán - egy férfi, aki megváltoztatja Magyarországot cím alatt portrét közöl a magyar miniszterelnökről. "Közép-Európa legsikeresebb politikusává válhat. Még egyetlen kormányfőnek sem sikerült háromszor győznie, még senkinek sem sikerült olyan hatalmas támogatást szereznie, még senki sem változtatta meg négy év alatt az országot úgy, ahogy Orbán Viktor" - írja Lubos Palata, a lap kiküldött tudósítója Budapestről.

    Orbán megerősíti hatalmát és az államot is, de nagyobb változásokat továbbra sem lehet kizárni - véli a Hospodárské Noviny. A következő négy év kulcsszava a konszolidáció lesz - írja magyarországi politikusokra és elemzőkre hivatkozva Martin Ehl, a gazdasági és politikai napilap külpolitikai rovatának vezetője. "Orbánnak a hazai politikai színtéren nincs egyenrangú vetélytársa" - jegyezte meg. 

    A magyarok az urnáknál megjutalmazták Orbánt - e címmel számol be a voksolásról a Právo. A baloldali napilap összeállításában kiemeli, hogy most első ízben a határon túli magyar állampolgárok is szavazhattak.
    
Belgium

    Az EUObserver című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírportál választási beszámolójában egyebek közt kiemelte Orbán Viktor beszédéből azt a részt, amelyben a miniszterelnök megállapította: a magyarok nemet mondtak az EU-ból való kilépésre, ha az országnak erős nemzeti kormánya van.

    Ez a szélsőjobboldali Jobbiknak szóló üzenet volt - olvasható a hírportál tudósításában, amely szerint a Jobbik által elért 21 százalék - szemben a 2010-es 17 százalékkal - jobb eredmény, mint amire a közvélemény-kutatások számítottak.

Forrás: MTI, Alon.hu gyűjtés
.