A Die Presse című konzervatív osztrák napilap glosszaírója, Karl Gaulhofer a szerződésekbe való beavatkozásnak tartja a devizahitelek rögzített törlesztési árfolyamát. A devizahitelek problémáját demokratikusan is meg lehetne oldani, tiszteletben tartva a piac, a tulajdon és a szerződések szabadságának alapelveit - vélekedett a lap keddi számában. Tárgyalóasztalhoz lehetne ülni a bankokkal és fizetési haladékokban megállapodni, hogy az ügyfelek és bankok kimászhassanak "a közösen ásott árokból". Ezzel szemben Orbán Viktor "egy despota dühével" cselekszik.
A szerző szerint ha sor kerül a rögzített árfolyamon való egyösszegű törlesztésre, a két nagy osztrák bank, az Erste és a Raiffeisen elveszítene egy csatát, Magyarország viszont a háborút veszíti el. "Egy országba, amely búcsút mond a jogállamiságnak, amelyben minden befektetőnek bármikor fejedelmi önkénnyel kell számolnia, hamarosan senki nem akar majd több pénzt bevinni". Orbán Viktor a középkorba vezeti vissza az országot és gazdaságilag is romlásba viszi - vélekedett a Die Presse cikkírója.
A liberális Der Standard jegyzetírója, Johanna Ruzicka szerint többet árthat, mint használhat az a terv, hogy a devizahiteleket rögzített árfolyamon forintban lehessen egy összegben törleszteni, s hogy ennek költségeit a bankok viseljék. A szerző szerint túl sok veszélyes csapda van a javaslatban. Úgy látja, a rögzített átváltási árfolyam a tervgazdaságból való eszköz, és "már akkor sem sokat segített". A szerző szerint a kormány azt sugallja a javaslattal, hogy van egyszerű, fájdalommentes kiút a hitelcsapdából, az, hogy "valaki más fizet", méghozzá a bankok. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. "A károk hatalmasak lesznek. A magánjogi szerződések felülírása miatt, amely végül is kisajátítással ér fel, a befektetők nagy ívben elkerülik majd Magyarországot" - írta a Der Standard.
"Magyarország sokkolja a bankokat" - írta tudósításának címében a Kurier. A szerzők többek között beszámoltak arról, hogy a nagy osztrák bankok közül az Erste hárommilliárd, a Raiffeisen 1,6 milliárd, az UniCredithez tartozó Bank Austria 765 millió eurónyi devizahitelt helyezett ki Magyarországon. Egyelőre kérdéses, hogy hányan engedhetik meg maguknak az egyösszegű törlesztést. A bankok már az év elején beleegyeztek egy könnyítésbe. "Orbán miniszterelnök a jelek szerint most fel akarja borítani ezt a megállapodást, és több előnyt akar a hiteleseknek" - fogalmaztak. Az Erste Banknál - írták közelebbi források megnevezése nélkül - kételkednek abban, hogy jogilag lehetséges kötelezővé tenni az átváltást. Emellett a bank kérdésesnek tartja, hogy kellő likviditás áll-e ehhez rendelkezésre forintban - írta a Kurier.
A Sme című liberális pozsonyi napilap keddi jegyzetében úgy látja: nagyon populista a magyar kormánynak a devizahitelesek megsegítésére hozott újabb döntése.
Az újság szerint a Fidesz frakcióvezetőjének kijelentése, miszerint a devizahitelesek ügyében a kormány az idén már a harmadik intézkedéscsomagot fogadja el, míg az előző kormány semmit sem tett, azt is elárulta, amit a frakcióvezető nem akart: ha ugyanis háromnegyed éven belül ez már a harmadik kísérlet, akkor nyilvánvaló, hogy az előzőek nem sokat értek. Ezért nem véletlen, hogy az új intézkedéscsomag bejelentése nem váltott ki sok örömet. Orbán terve, hogy a devizahitelesek egy összegben fizessék vissza adósságukat, mégpedig a jelenleginél kedvezőbb árfolyamon, ugyanis csak a gazdagoknak segít, olyanoknak, akiknek nincs problémájuk a felvett pénz visszafizetésével.
"Az, hogy hatalmi beavatkozással hatályon kívül helyezik az érvényes szerződéseket és a piacgazdaság törvényszerűségeit, még kevésbé teszi megbízhatóvá a magyar gazdaságot. A forint árfolyama csökkenni fog, tehát a többi devizahiteles még rosszabb helyzetbe kerül. Szép példája a populizmusnak, amely első ránézésre szépnek látszik, de valójában mindent még rosszabbá tesz" - írja Peter Morvay a Mintaértékű populizmus című jegyzetében.
Terjedelmes riportot közölt a magyar belpolitikai helyzetről keddi számában a Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti napilap.
A megosztó című írásában a szerző, Karin Prummer bevezetőjében azt hangoztatta, hogy Magyarország nagy hatalmú miniszterelnöke, Orbán Viktor rekordütemben alakítja át országát. A lakosság egyik fele diktátorhoz hasonlítja, míg a másik azt vallja, hogy csak Orbán képes megmenteni az országot.
A cikkíró az új törvények kapcsán említette az alkotmányt, a médiát és a szociális rendszert. Orbán Viktorra hivatkozva azt írta, hogy (a kormányfő) az elkövetkező 10-15 évet tekintve olyan politikára törekszik, amely célul tűzi ki az állandó kormányzást.
Karin Prummer úgy vélte, hogy Orbán megosztotta az országot. Ennek kapcsán azt hangoztatta, hogy a lakosság egyik fele megmentőnek tartja, s a közvélemény-kutatások szerint azonnal újraválasztaná. A lakosság másik fele szerint viszont "szétrombolja a demokráciát".
http://www.ftd.de/politik/europa/