Hirdetés

Szombathelyen a magyar kultúra napját ünnepelték, díjakat is osztottak

2015.01.22

Ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt.

Hirdetés

A kultúra nem létezhet a műalkotásokat, produkciókat befogadni képes közönség nélkül - mondta a polgármester.

1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napját január 22-én.

A szombathelyi Bartók Teremben tartott magyar kultúra napi ünnepségen a kultúrában, a kultúráért dolgozókat tüntették ki.

Puskás Tivadar polgármester beszédében elmondta: hogy a kultúra napja akkor válik igazi ünneppé, ha számvetést készítünk arról, hogy felelősséggel bánunk-e a kulturális örökségünkkel. Megőrizzük, gazdagítjuk-e tovább a kulturális kincsestárat – folytatta.

A kultúra nem csak tudást és méltóságot hordoz, hanem az erkölcsöt is. Hozzátette: a kultúra nem létezhet a műalkotásokat, produkciókat befogadni képes képes közönség nélkül, mivel befogadó nélkül az alkotások, könyvek, a hangversenyek, a színházi előadások elveszének.

A díjkiosztó után a Savaria Szimfonikus Zenekar jóvoltából, Madaras Gergely vezényletével Kodály-, Erkel- és Dochnányi-műveket hallhatott a közönség. Nino Gvetadze pedig Liszt zongoraversenyét adta elő.

 Nino Gvetadze a zongoránál


A díjazottak:

Sosztarits Ottó

Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díj I. fokozat

Sosztarits Ottó több évtizede kutatja Szombathely városának római korát. Számos ásatása Vas megyében és Szombathely területén pontosabbá tette ismereteinket Vas megye római koráról. Legendás ásatásai közé tartozik Szombathely egyik legnagyobb felületű ún. Fő téri ásatása, amely nem csak Savaria topográfiai ismereteit gyarapította, de meghatározó adatokkal szolgált Savaria hétköznapi életéről is.

A „Szombathelyi történelmi-régészeti városrész kialakítása II. ütem – az Iseum rekonstrukciója” elnevezésű projekt előkészítése nem jöhetett volna létre Sosztarits Ottó szakmai munkája nélkül. A római kor és Savaria történelme iránti lelkesedése tette lehetővé, hogy az Iseum területén közel 40 év után elindulhassanak a régészeti kutatások.

Sosztarits Ottó – akkor még, mint a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának római koros régésze – a több mint egy évtizedes iseumi ásatások vezetője volt. 2011-től az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház szakmai vezetője, és aktív irányítója jelenleg is az Iseum területén előkerült régészeti anyag feldolgozásának. Tollából Savaria topográfiájának újragondolásával kapcsolatos munkák születtek. Sosztarits Ottó ma már elsősorban a római kor vallástörténetének kutatója, Pannonia provincia – ezen belül Savaria – valláskutatásának egyik meghatározó egyénisége a magyar és a nemzetközi tudós társadalomban is.


Gyürüs Ferenc

Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díj II. fokozat

Gyürüs Ferenc, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ műszaki csoportvezetőjeként a város emblematikus nagyrendezvényeinek – Tánc Világnapja, Quadrille Európai Táncfesztivál, Savaria Nemzetközi Táncverseny, Szentivánéji Vigasságok, Zöld Szív Fesztivál, Szent Márton-hét ünnepi rendezvényei, Városi Szilveszter – műszaki előkészítésében és technikai lebonyolításában végez nélkülözhetetlen, magas szintű munkát. Az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ napi tevékenységét meghatározó műszaki hátteret biztosítja, közművelődési feladatellátó tevékenységét aktív, kreatív formában, partnerei által is elismerten végzi. Az egyéb városi rendezvények (önkormányzati, civil, egyházi) technikai segítésében aktív szerepet vállal. Feladatkörén túl segíti az AGORA intézményhálózatának, intézményegységeinek technikai fejlesztéseit, jövőbeni tervezését.


Prikazovics Ferenc

Kiemelkedő Kulturális Munkáért-díj II. fokozat

Prikazovics Ferenc 1985 óta aktív szereplője Szombathely kulturális és társadalmi életének. Közel 20 éven át tagja, rendezője volt a Ferrum Színpadnak. 1993-tól meghatározó személyisége a Polgármesteri Hivatal rendezvényeinek versmondóként, moderátorként, műsorvezetőként. Számtalan protokolláris rendezvény szervezője, szerkesztője. 1994 és 2014 között a Szombathelyi Televízió szerkesztő-műsorvezetője, meghatározó személyisége volt. 1999-2007 között a Vas Megyei TIT szervezeténél is aktívan közreműködött, mint műsorvezető, szerkesztő. Több irodalmi est szereplője, szerkesztője. 1995 óta a Mesebolt Bábszínház munkatársa, előbb, mint művészeti tikár, majd 2002 óta, mint szakmai igazgatóhelyettes. Munkáját, minden tevékenységét mindenkor a város közösségének, a bábszínházba látogató nézők érdekében végezte, végzi. Azon kevés szombathelyi személyiségek közé tartozik, akik meghatározzák és működtetik a város szellemi életét.


Farkas Mihály

Kultúra támogatásáért-díj

Farkas Mihály több mint egy évtizede aktív résztvevője a város kulturális életének. A kezdetekben még ritkaságszámba menő Szentivánéji városi tűzijátékok megálmodója, megtervezője és kivitelezője. A hagyományos tűzijátékok megvalósítása mellett az egyik ötletgazdája a Savaria Történelmi Karneválok „Tüzes játékának”, amely évek óta nagy sikerrel kerül bemutatásra a Ferences-kertben, Farkas Mihály aktív közreműködésével.  A történelmi kutatásokat és korabeli feljegyzéseket is feldolgozó, minden évben új tematikára épülő produkcióban a Mátyás király udvarából elindult, és azóta is töretlen népszerűségnek örvendő tüzes látványelemek láthatók.

Farkas Mihály, és az általa vezetett vállalkozás az egyre nehezedő gazdasági körülmények között is tartalmas, minőségi szolgáltatást nyújt, gyakran önerőből kiegészítve a programokra biztosított költségkereteket.

2010-ben ellenszolgáltatás nélkül ajánlotta fel az augusztus 20-ai budapesti tűzijáték lebonyolítását – tekintettel az árvízi helyzet miatt kialakult költségvetési nehézségekre.

Szombathelyi polgárként lokálpatriotizmusa töretlen, segítségére, operatív tevékenységére valamennyi városi nagyrendezvény megvalósítása során számítani lehet.

Lapunk Farkas Mihállyal 2009-ben készített egy hosszabb interjút.