Hirdetés

A király beszéde a királynék városában /Veszprém, Petőfi Színház/ - A nép zúgó tapssal fogadja

2017.02.21

teremtuccse.blogspot.hu.

Hirdetés

Talán még nem késő becsenni Csankó Zoltán (1962) aktor nevét a legrangosabb művészeti díjazottak listájára („nyakunkon” március 15.!). Befutó lehetne kollégája, Kőrösi Csaba (1959) és a rendező, az eredetileg szintén teátrista Funtek Frigyes (1958) is. Ha a hivatalos kultúrpolitika a legérdemesültebbek között tartja számon őket – igen helyesen -, és csak ugrásra vár, hogy fejet hajtson előttük, akkor sztornó.

David Seidlernek (1937) A király beszéde című színművéből készített cinemát (2010) százmilliók zárták a szívükbe. Ki ne tartaná számon Colin Firth-öt (1960) hebegő-habogó Bertie-ként/York hercegeként/VI. Györgyként, Geoffrey Rush-t (1951) Lionel ausztrál beszédtanárként és bizony ne feledkezzünk meg a rendező Tom Hooper-ről (1972) se.

Veszprém, Petőfi Színház, 2017 eleje. A király beszéde: teátrumtörténeti bemutató.

Bensőnket megrengeti-megrendíti, lelkiismeretünket éleszti, önvizsgálatra inspirál a Csankó Zoltán (mint vendég - Bertie), Kőrösi Csaba (Lionel Logue) és Funtek Frigyes hármassal az élen.

2014-ben rendezte meg először A király beszédét - Kaposváron - Funtek Frigyes. Hogy milyen volt a Bertie-t megformáló Hüse Csabával (1974), a Lionel-t megmutató Sarkadi Kiss Jánossal (ő is ’74-es születésű)? Ízelítő akkori dadogásomból: „A kaposvári immunerősítő szétárad bennünk.” /Pacsirta Rádió, 2014. március 14. - Oldalnézet/

A veszprémi sokkal-sokkal intenzívebben teszi ezt.

És milyen az élet, a sors, a Jóisten, merthogy A király beszédében Colin Firth magyar hangja: Csankó Zoltán! /Meg az Igazából szerelemben és a Mamma Mia-ban. Hab a tortán, hogy Geoffrey  Rush-nak ugyancsak ő adhatta kölcsön az orgánumát: A panamai szabóban, továbbá a Ragyogj!-ban./

A királynők városában megérezhetjük, mit jelent valóságszerű, szavatolt fenségnek lenni. Olyan kiválasztottnak, akit életcélja arra sarkall: szolgálja a népét. Európát. Az emberiséget.

Föl tudjak emelkedni kisszerűségen, el tudjam választani a búzát az ocsútól. Rendületlenül legyek híve hazámnak és a haladó világnak. Amiként Szent István király és hitvese tette. S történetesen Veszprémben építtette Gizella a legelső püspöki templomot 1001-ben.

Csankó Zoltán Bertie-je, York hercege arra is minta: erőfeszítésekbe kerül – rangtól függetlenül -, ha valaki több szeretne lenni szimpla földlakónál, s fel akarja, meri is venni a harcot a szörny, konkrét esetben: Hitler és pribékjeik ellen azért, hogy ember maradhasson az ember. Benne - bennünk - maradhasson a fény, s ha éppen éjszakai álomba merültünk is, ébresztő, csiholjunk tüzet! Világítsunk, hogy az ordasok takarodjanak oda, ahová valók: (vissza) a pokolba!

Nincs lehetetlen. Herceg és beszédtanár között csak mesterségesek a korlátok, lényegi különbség nem létezik, merthogy mindkettőnek van tartása, hite, szíve, hivatástudata.

Csankó Zoltán és Kőrösi Csaba kettőse folyamatos csiki-csuki, avagy húzd meg, ereszd meg. Megmaradjak annak, aki vagyok, de képes legyek mégis csak elfogadni a másik értékeit, felvenni annak rezgését, rezdülését. Ragaszkodni valamihez, másból pedig engedni; felismerni, hogy egymásra vagyunk utalva, s a közös cél érdekében képes legyek áldozatok vállalására.

Életre szóló barátság köttetik. Nem új keletű igazság: egyedül nem megy. Léttárs nélkül szintúgy nem. A két hitves szerepében Halas Adelaida (hercegné) és Módri Györgyi (a beszédtanár oldalbordája) sugárzó. Nélkülük mindkét fickó félkarú /fél/ óriás – vagy az sem – lenne. S kivételes művésznőkként férfi partnereik fantasztikus inspirátorai. Az odaadás eszményei így is, úgy is.

Nincs porszem a fogaskerekekben. V. György király Hunyadkürti György; a kaposvári alakításánál (ugyanő volt Bertie atyja, s itt mint vendég) még megkapóbbat alkotott. Belénk ágyazza: a valódi méltóság meglétét nem kérdőjelezi meg, ha időnként gyengék, elesettek merünk lenni; utunk végén pedig holtfáradtak (ha csak privát körben is, már ha egyáltalán létezik ilyesmi királyi itt-létben). Soltis Eleonóra (Bertie édesanyja/királyné) ugyanúgy átérzi szívéhez legközelebb álló fia szenvedését, kínját, küszködését, csak azért is harcát, végül: győzelmét – néma, de annál „hang/súly/osabb” aggódó-szerető jelenlétével! -, akárcsak mi, nézők. Akik már nem tudunk, de ha akarnánk – nem akarunk! – sem tudnánk kívülállók lenni. Vele és sokakkal együtt lábad könnybe a szemünk. Megnyugvással elegy üdvözültséggel érzékeljük meghatódás-sorozatunk gyógyírét. Csík György díszletei és jelmezei – célszerű, kreatív, bámulatos – remekművek.

Aki Veszprémben A király beszédét meghallgatja/megnézi, azt megérinti az is, milyen érzés valahová kivándorolni, ahol életem párjával otthont teremtünk ugyan, de igazán talán soha nem fogadnak be/el, még ha bírjuk/bírnánk is a nyelvet. Fából vaskarika: örök aktuálpolitika.

A Csankó-Kőrösi-Funtek fogat első az egyenlők között. Ha a márciusi medálokról esetleg most mégis lemaradnának, a szűnni csak alig-alig akaró zúgó taps jelzi, hogy a közönség Oscarjait mindegyikük magáénak tudhatja. Akárcsak a valóságos szobrocskát Colin Firth, Tom Hooper és Geoffrey Rush (igaz, őt a beszédtanáráért „csak” jelölték, a Ragyogj!-ért kapta meg a plasztikocskát 1997-ben). A legközelebb esedékes kitüntetés-konstrukcióba tüstént be kell telepíteni a varázslatos veszprémi művésztrió kódjait!

Fotó: a veszprémi Petőfi Színház honlapja