Sem a lakók, sem a politika nem akar már új szombathelyi biofűtőművet (két nap összefoglalója)

A környék lakói nem szeretnék a beruházás megvalósulását, s radikálisabb eszközökkel is megakadályoznák azt: pertársaság alakításán kívül útlezárásokat is kilátásba helyeztek. Marton Zsolt alpolgármester szerint a lakók ellenében felesleges bármit ide tervezni.

Már az építési engedélye is megvan annak a biofűtőműnek, amelyet a szombathelyi Vízöntő utcába terveznek. A távhő az ügyben kedden délután tartott estébe nyúló, parázs hangulatúra sikerült lakossági fórumot. A környék lakói nem szeretnék a beruházás megvalósulását, s radikálisabb eszközökkel is megakadályoznák azt: pertársaság alakításán kívül útlezárásokat is kilátásba helyeztek.


Többen azt is felvetették, hogy a körzet városi képviselője a történtek miatt adja be a lemondását. A városrészben élő Puskás Tivadar polgármester nem jelent meg a fórumon. Szerdán délután pedig Ipkovich György és Nemény András országgyűlési képviselő, valamint Czeglédy Csaba, az MSZP-SZTK frakcióvezetője rendkívüli satótájékoztatót tartott a távhő bejárata előtt Vegye napirendre a képviselőtestület a fűtőmű ügyét most márciusban, és utasítsa a saját tulajdonú cégét a beruházás leállítására címmel.  

Kedd este
 
„Azért vagyunk ma itt, hogy egy jó hírt bejelentsünk” – ezzel kezdte a keddi lakossági fórumot Harrach Tibor, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.

Körülbelül ennyi ideig hagyták folyamatosan beszélni a szabadban felállított rendezvénysátrat a mindössze néhány fokos levegő ellenére is csaknem megtöltő lakók a megjelent szakembereket, akikbe a több mint két órás vita ideje alatt rendre indulatosan belefojtották a szót. Az ügyvezető ennek ellenére folytatta: a beruházás annak a 11 ezernél is több szombathelyi háztartásnak, amelyek melegét a Távhő adja és a város adófizetőinek egyaránt érdeke. Ahogy fogalmazott, a fűtőmű-építésnek szinte csak előnyei vannak, a cég ezért, illetve a 2003 óta a Mikes Kelemen utcában működő, a Vízöntő utcába tervezettnél kisebb, 7,5 megawattos biofűtőmű üzemeltetési tapasztalatait figyelembe véve döntött a második fűtőmű minél gyorsabb, valamint a legkorszerűbb igényeknek megfelelő építéséről.
 
Zsuffa László technológiai vezető a közbekiabálások miatt szintén csak nehézkesen tudta elmondani, hogy tíz éve a Mikes Kelemen utcai fűtőművel kapcsolatban is sok lakossági aggály merült fel, ám azután, hogy 2008-ban a gázárak jelentősek emelkedtek, ezek megszűntek. A szombathelyi távhő jelenleg a szolgáltatott meleg körülbelül 90 százalékát gázmotorok segítségével állítja elő, az energiaár-emelkedések miatt azonban lépni kell, s – hasonlóan több hazai nagyvároshoz, például Győrhöz, Kecskeméthez, Szegedhez vagy Debrecenhez – alternatívaként a geotermikus energia és a biomassza jöhet szóba. „A város déli részét már teleraktuk olyan bio-fűtőművekkel, melyek az ottani megfelelő kihasználást lehetővé teszik.

Elismerem, hogy a szélirány szempontjából a város északi része kedvezőtlenebb helyen van, de a környék legnagyobb fogyasztói körzete a Vízöntő utcai telephez csatlakozik, így nem kell 6–8 kilométeres vezetékeken átszivattyúzni a vizet ahhoz, hogy a lakásokhoz juttathassuk” – érvelt a szakember. A technológiai vezető hangsúlyozta, hogy a távhő nem csupán az előírt határértékeket kívánja betartani, hanem olyan plusz környezetvédelmi megoldásokat is alkalmazna, mint például a faapríték zárt tárolása és rakodása, vagy a korszerű kazán, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása mindössze körülbelül 10 százaléka a megengedettnek. Ezen kívül a fűtőmű csak november közepétől április közepéig üzemelne, tehát akkor, amikor maximálisan kihasználható.
 
Zsuffa Lászlón kívül Mangliár László építész és Gregor Zita környezetvédelmi mérnök próbálta kifejteni álláspontját, de ők egy–két mondaton kívül a nem tudtak hosszabban beszélni, mivel a lakók a szó szoros értelmében átvették a fórum irányítását. Olyannyira, hogy azok a távhő által eredetileg mindössze 75 percesre tervezett rendezvényt lezáró Mikes Kelemen utcai fűtőmű-látogatásról (az érdeklődőket busz vitte és hozta volna) sem akartak hallani. Többen láthatóan alaposan felkészülve érkeztek, papírokkal, szakirodalommal. A tömegben városi politikusokat is láttunk, akik közül ketten fel is szólaltak.
 
Az egyik lakó a Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság által már február 13-án (!) megadott építési engedélyből szemezgetett. Először felháborodásának adott hangot, mert a fórumot meglehetősen későn rendezték meg; az engedély ellen csupán pár napig, március 18-ig lehet fellebbezést benyújtani, aztán jogerőre emelkedik. Majd azt mondta, hogy az építési engedélyben az szerepel, hogy a fűtőmű hitrogén-dioxid-kibocsátása optimális esetben köbméterenként 180 mikrogramm lesz, viszont az egészségügyi határérték ennél alig több, köbméterenként 200 mikrogramm. Hasonló a helyzet a zajterheléssel kapcsolatban is: a lakókörnyezetben 40 decibel a határérték, míg a fűtőmű által éjszaka kibocsátott zaj maximumát a legjobb esetben 38 decibelre tervezik.

A faapríték szállításához évente 534 fuvarra lesz szükség, ami napi öt fuvart jelent, méghozzá 24 tonnás kamionokkal, ám a városrész útjaira vonatkozó súlykorlátozás miatt (a Szent Imre herceg útját legfeljebb 7,5 tonnás járművek használhatják, de a környék legnagyobb teherforgalmat elbíró útján is maximum 20 tonnásak) ez megvalósíthatatlan. A lakó hangsúlyozta: a fűtőmű ráadásul korszerűnek sem nevezhető, mindössze arról van szó, hogy – miképp otthon egy 23 kW-os kazánban – eltüzelik a faaprítékot. A modern technológia az lenne, ha ezt a tüzelőanyagot kémiai úton alakítanák gázzá, ám egy erre alkalmas kazán 3–4-szer többe kerül, mint a Vízöntő utcába tervezett.

A férfi arra is felhívta a távhő figyelmét, hogy amennyiben a fűtőmű üzemelése okán a városrész ingatlanainak értéke csökken, a törvényi rendelkezések értelmében a szolgáltató a bíróság előtt ugyan hivatkozhat majd arra, hogy az építkezést a szükséges engedélyek birtokában végezte, ám kártérítést kell fizetnie. Számításai szerint házanként 3–4 millió forintos értékcsökkenés esetén ez 1–2 milliárd forintos tételt jelent az erőmű 460 méteres körzetében (a szomszédjogi szabályok alapján az itt álló házak tulajdonosai perelhetnek), ami – lévén, hogy a távhő önkormányzati cég – komoly terhet róna a városra. A lakó hangsúlyozta: ha megépül a fűtőmű, nem lesz rest házról házra járni, hogy az érintettek pertársaságba tömörülve szerezzenek érvényt az igazuknak.
 
Más valaki azt fejtegette, hogy a fűtőmű a téli ködös, kevésbé szeles időszakban üzemel majd, ami azt jelenti, hogy az egész várost befedi a korom és a por.

Felvetette, ha a Szentkirályra tervezett fűtőmű hatásterülete 1410 méter, a Vízöntő utcaié hogy lehet 460 méter? Összeszámolta-e már valaki, hogy a városban hány hasonló kibocsátás van, s hogy ezek együttesen milyen egészségügyi és környezeti kockázatokat jelentenek majd? Utóbbival kapcsolatban hangoztatta: arra is volt már példa, hogy a Legfelsőbb Bíróság határérték alatti kibocsátás esetén is kártérítést ítélt meg, konkrétan egy májbeteg embernek, mivel a társasház alá, ahol lakott, egy gazdasági szervezet vegyszereket telepített, ami a többi, egészséges lakóra nem jelentett veszélyt, de betegsége miatt nála súlyos egészségkárosodást okozott. Megkérdezte: hol tartanak a környezetvédelmi feladatok? Ugyanis a környezetvédelmi törvény szerint az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és a gazdálkodást végző szervezetek a környezet védelme érdekében együttműködni kötelesek a környezetvédelmi feladatok minden szakaszában.

A férfi szerint a fűtőmű kénsav és nitrát kibocsátása savasodást, a levegőbe jutó nitrogén-oxid és a kén-dioxid pedig hörgő-, tüdő- és egyéb megbetegedéseket okozhat. Erre példaként először Németországot említette, ahol az 1970-es években jelentős mértékű fapusztulást okozott az erőművek által kibocsátott kén-dioxid. Majd a skandináv országokban szerzett tapasztalatok alapján (az angol és a német iparvidékekről több száz kilométerre is eljutott a vegyület, ami halpusztulást okozott), újra azt kérdezte, mennyire megalapozott, hogy a fűtőmű hatásterülete mindössze 460 méter?
 
A felvetésekre Gregor Zita környezetvédelmi mérnök az indulatoktól fűtött állandó megjegyzések miatt röviden azt felelte, hogy például az oladi városrész lakóit semmilyen környezeti és egészségügyi terhelés nem fenyegeti, a hatásterületen élőket is csak minimális, jóval a határérték alatti. A németországi és a skandináv példákat ő és Zsuffa László technológiai tervező is csúsztatásnak minősítette, hiszen ezekben az országokban szénnel fűtött erőművek okozták a környezet károsítását, a fatüzelés ezzel szemben összehasonlíthatatlanul környezetkímélőbb, a kén-dioxid pedig a talajközeli ózon hatására lebomlik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hatásterület nagyságának megállapítása nem szubjektív szempontok, hanem a jogszabályok által meghatározott objektív előírások alapján történt.


 
Egy természetvédő egyesület képviselője arra emlékeztetett, hogy amikor 2005-ben a herényi városrészen építkezni akartak, a hivatalok ehhez azért nem járultak hozzá, mondván, hogy a környék „Szombathely tüdeje”. Ennek ellenére a zöld szervezeteknek minden ésszerű kezdeményezést támogatniuk kell, ám a férfi véleménye szerint a fűtőmű nem ilyen. Megkérdezte, milyen elektrofiltert építenének a kéménybe (olyat, amelyet Dániától Svédországon át Norvégiáig használnak, érkezett a válasz), majd azt mondta, a demokrácia és az esélyegyenlőség sérülése az, hogy a szombathelyi képviselőtestület eddig nem vette a közgyűlés napirendjére a fűtőmű ügyét.
 
A politikusok felelősségét mások is felvetették. A szentkirályi városrészre tervezett projekt után a városatyák miért mentek bele egy újabb titkolt eljárásba? Marton Zsolt, a választókörzet képviselője (Fidesz) miért nem adott választ a decemberi közgyűlésen arra a kérdésre, hogy mit terveznek a Vízöntő utcában, illetve miért mondta azt, hogy kazánházat? A februári közgyűlésen miért tartózkodott a fűtőművel kapcsolatos szavazáson, ahelyett, hogy nemmel voksolt volna? Miért sumákol az önkormányzat, holott a városi honlapon régóta megtalálható a majdnem egy hónappal ezelőtt megadott építési engedély, miért nem tartott lakossági fórumot? Sorjáztak a kérdések, s többen azt is felvetették, hogy a körzet városi képviselője a történtek miatt adja be a lemondását.
 
Marton Zsolt, aki eddig a lakók között hallgatta a vitát, a mikrofonhoz lépett, és azt válaszolta, véleménye szerint is megkésett a fórum. Igyekezett megnyugtatni a jelen lévőket: eddig nem született döntés a fűtőműről, a közgyűlés a következő hónapban tárgyalja az ügyet, ő pedig a leghatározottabban képviseli majd a választókerület lakóinak érdekeit. A lakók ellenében felesleges bármit ide tervezni – tette hozzá.
 
Szólt az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának egy külsős – az Öntő utcában élő – tagja. Kifogásolta, hogy a bizottság semmiféle anyagot nem kapott a fűtőműről, holott első körben annak kell megtárgyalnia az építkezés ügyét.   
 
A fórumon Czeglédy Csaba (MSZP) bejelentette, pénteken beadták a fellebbezést az építési engedély ellen, több tucat lakó adta össze azt a 132 ezer forintot, amibe került.
 
A rendezvény végén a távhő vezetője azt mondta, nem akarnak veszekedést a városrész lakóival, és tudomásul veszik, ha a fűtőmű építését elutasító döntés születik.
 
Fontos megejgyezni: a beruházás előkészítéséről, azaz a tervezésről és az engedélyezési eljárás megkezdéséről az igazgatótanács, a felügyelőbizottság, a közgyűlés Pénzügyi Jogi és Gazdasági Bizottsága a 2012. évi üzleti terv elfogadása során döntött. Környezetvédelmi kérdések aggályok nem merültek fel a képviselők részéről – derül ki a fórumon rendelkezésünkre bocsátott sajtóanyagból. 2013 elejére volt várható, hogy olyan pályázat jelenik meg, amely a távfűtőrendszerek biomasszára történő átállását támogatja.

Február 25-én megnyitották a pályázat beadásának lehetőségét, de aznap már be is zárták. Pályázni csak olyan beruházással lehetett, amelynek már megindult az építési engedélyezési eljárása. A Szombathelyi Távhőszolgálató Kft. az elmúlt két évben, a közgyűlés által elfogadott üzleti tervében előírtaknak is megfelelően olyan projekttel rendelkezett, amellyel indulni tudott a pályázaton. Az eljárás során az összes illetékes szakhatóság (ÁNTSZ, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Vas Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Osztálya, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Magyar Közút Zrt.) hozzájárult a biofűtőmű építéséhez. A hatóság az eljárásról levélben értesítette azokat a lakókat, akik a távhő Vízöntő utcai telephelyének szomszédságában élnek, valamint november 20-án elektronikusan közzétette a hirdetményt az eljárás megindításáról, a közmeghallgatás időpontjáról, és arról, hogy az engedélyezéshez beadott dokumentáció a hatóságnál megtekinthető. Két érdeklődő volt, akik iratbetekintést nem kértek, a szóbeli tájékoztatást megkapták. 2012 novemberében Szombathely jegyzője is kifüggesztette az eljárás megindításáról szóló, 2013 februárjában pedig az építési engedély megadásáról szóló hirdetményt.

Szerda délután
 
A szerda délutáni MSZP-sajtótájékoztatón Ipkovich György emlékeztetett, hogy a korábbi városvezetés elé is kerültek a biofűtőműhöz hasonlatos tervek, a Vízöntő utcai terv háromszor is, de minden alkalommal úgy látták, hogy a beruházások nem szolgálják a város és a lakosság érdekeit.

Az egykori polgármester elmondta még, hogy a távhő és a melegvíz szolgáltatást a város gázmotor segítségével oldja meg. A rendszert bő két évtizede fejlesztik, eddig több százmillió forintot költöttek rá. A gázmotorok a hőteremelés mellett kapcsolt áramtermelést is végeznek, az így megtermelt áramot a cég értékesíti, az ebből származó összeget pedig visszaforgatja, így lehetett az országos átlaghoz képest olcsón tartani a szombathelyi távhőszolgáltatás díját. Tavaly nyáron azonban az Orbán-kormány megszüntette a kapcsolt áramtermeléssel termelt áram kedvező áru átvételét, ami jelentős bevételkiesést jelent – nem csak a szombathelyi, hanem az ország több távfűtő cégének. A rezsicsökkentés újabb teher, amit egyébként – hangsúlyozta Ipkovich – nem ellenez, csupán a megvalósítását nem tartja elfogadhatónak, szerinte a célt a költségek cégekre terhelése helyett áfacsökkentéssel kellene elérni.
 
Czeglédy Csaba azt mondta, a SZOVA 2010-es üzleti tervébe Ipkovich György javaslatára 2010. februárjában az került bele: „A Vízöntő úti Távhőszolgáltató Kft. telephelyén létesítendő 8 MW teljesítményű, faapríték tüzelésű kazánház telepítéséről a későbbiekben, önálló előterjesztés alapján hozza meg döntését” a közgyűlés. Mivel az akkori városvezetést nem vonták be az érdemi előkészítő munkába – Czeglédy szerint ezért felelős többek között Németh Gábor SZOVA-vezérigazgató és Marton Zsolt felügyelő bizottsági elnök, akik jelenleg is betöltik ezeket a pozíciókat – a közgyűlés egy jövőbeni önálló előterjesztés mellett döntött. Viszont az elmúlt három évben nem szerepelt az előterjesztés a közgyűlés napirendjén, s közben majdnem jogerőre emelkedett az építési engedély úgy, hogy mulasztásos jogsértést követett el a képviselőtestület.
 
Nemény András arról beszélt, hogy mivel az építési engedély kiadása után hívták össze a lakossági fórumot, s a lakók valószínűleg megakadályozzák a fűtőmű megépítését, sok pénzt lehetett volna megtakarítani azzal, ha a városrészen élőket időben bevonják a folyamatba. Kifogásolta azt is, hogy az építési engedély ellen beadott fellebbezés 132 ezer forintos illeték összege – amelyet több mint egy tucatnyian adtak össze – aránytalanul magas, ezért az illetéktörvény módosítását kezdeményezik.