A mai, értékrendjében megrendült világban, ahol nem nagyon lehet sem ideológiai, sem vallási támasztékokat találni, az emberek fogékonyak mindazokra az értékekre, amelyek Márai számára meghatározóak voltak.
Márai Sándor születésének 110. és Lőrinczy Huba Márai-kutató halálának 3. évfordulója alkalmából rendez kétnapos konferenciát a Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi központjának irodalomtudományi intézete.
A csütörtökön kezdődő konferencia célja, hogy méltó emléket állítsanak Márai Sándornak és beszéljenek azokról az értékekről, amelyek soha nem vesznek el - emelte ki a szervezők nevében az MTI-nek Czetter Ibolya főiskolai tanár.
A konferencián több generáció képviselteti magát; meghívták a Márai-életmű jeles képviselőit és fiatal kutatókat is. Neves irodalomtörténészek, egyetemi tanárok és meghívott külföldi vendégek tartanak előadásokat.
Czetter Ibolya felidézte, hogy az első Márai-konferenciát Lőrinczy Huba kezdeményezésére 2000-ben rendezték meg Szombathelyen. A szimpóziumon az irodalomtudomány színe-java, nyelvészek, társadalomtudósok, művészettörténészek vettek részt. Lőrinczy Huba legfőbb szándéka az volt, hogy képet alkosson a társadalom a "frissen" felfedezett Márairól, de azt is demonstrálni szerette volna, hogy vidéken is létezik színvonalas kutatás - mutatott rá.
A főiskolai tanár szerint főként társadalomtörténeti okokra vezethető vissza, hogy Márai meg tudta őrizni "népszerűségét". A mai, értékrendjében megrendült világban, ahol nem nagyon lehet sem ideológiai, sem vallási támasztékokat találni, az emberek fogékonyak mindazokra az értékekre, amelyek Márai számára meghatározóak voltak: a rend, a tisztesség, a tartás, a műveltség olyan kulcskifejezések, amelyek a mai kor embere számára is tartást, stabilitást adnak.
Márai Sándor életútja emigráns léte miatt is speciális helyet foglal el az irodalomtörténetben. Rengeteg időt töltött külföldön, ennek ellenére 70-80 éven át szilárdan megőrizte magyarságát és azokat az értékeket, amelyekben hitt - emelte ki Czetter Ibolya.
Korábban: