A sitkét már hallották énekelni a Fertő-tó környékén, a telet Afrikában töltő madarak csapatos érkezése azonban még várat magára.
A márciusi tél az állomány zömének vonulását megakasztotta, a csapatok délebbre torlódtak fel – mondta Pellinger Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park osztályvezetője az MTI-nek.
A sitke a legkorábban fészkelő nádi énekes madár, világállományának jelentős hányada a Fertő nádasaiban él, védelme ezért is kiemelten fontos - magyarázta a szakember. A Fertő mentén költő, Dél-Európában telelő, verébnél kisebb madár Herman Ottó természettudóstól kapta a nevét.
A repülő rovarokkal táplálkozó fecskék, gyurgyalagok később érkeznek, és nem jött még meg a kékvércse sem. A réti sas viszont már fiókát nevel, és fészkelnek a vadludak, az első fészekalja kikelését április első napjaiban várják a szakemberek.
A Fertő-tó környéke az egyik legjelentősebb vízimadár-megállóhely Közép-Európában – ismertette a zoológus utalva arra, hogy az északon költők is megállnak rövidebb-hosszabb időre a Fertőnél. Megpihennek, erőt gyűjtenek, mielőtt tovább repülnek.
Igazi különlegességről is beszámolt a szakember, mondván, hogy egy fakókeselyű is megjelent a térségben. A fakókeselyűk Magyarországhoz legközelebb Horvátországban sziklákon fészkelnek. A Fertő környékéig kóborolt példány is onnan érkezhetett. Amíg jelentősebb volt az állattartás, addig Európa-szerte nagyobb területeken előfordult.
Ma már elsősorban Közép-Ázsia hegységeiben és a Közel-Keleten honos ez a faj, amelynek elhullott állattetemek szolgálnak táplálékul. A Fertő vidékén az utóbbi húsz évben mindössze három-négy alkalommal tudták megfigyelni a fenséges röptét az ott élők.