Máshol gyengeség, Szombathelyen erősség – a Savaria Egyetemi Központ a felvételi ponthatárok tükrében

Az intézmény szempontjából évek óta egyre eredményesebbek a felvételi eljárások, az idei számok is felülmúlták a tavalyiakat. Ezt a SEK vezetése többek között a sikeresen megőrzött széles képzési palettának tulajdonítja.

Csütörtök este hozták nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Idén körülbelül 140 ezren jelentkeztek egyetemekre és főiskolákra, közülük 97 706-an tanulhatnak tovább szeptemberben.

A Savaria Egyetemi Központban péntekena felvételi eredményekről tartott sajtótájékoztatón megtudtuk, a Nyugat-magyarországi Egyetem három szombathelyi karára 3583-an adták be a jelentkezésüket. 1439-üket vették fel. 1014-en (a tavalyihoz képest 16,1 százalékkal többen) államilag finanszírozott képzésben tanulhatnak. A költségtérítésesek száma 425.

Prof. dr. Gadányi Károly elnök azt mondta, idén is nőtt az érdeklődés az egyetemi központ képzései iránt. Az úgynevezett favoritszak a jelentkezések száma alapján, nappali tagozaton a testnevelő-edző, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, valamint a kommunikáció és médiatudomány. Levelező tagozaton elsősorban a tanár szakok népszerűek, legyen szó pedagógia-, angol- vagy biológiatanárról, de itt is előkelő helyen szerepel a kommunikáció és médiatudomány. A nem tanár szakok közül az andragógia, a rekreáció és egészségfejlesztés, illetve a geográfus mesterképzések viszik a prímet.

Az egyetemi központnak a ponthatárok miatt sem kell szégyenkeznie: példának okáért a művészetközvetítő képzések átlagpontszáma 395,7, a társadalomtudományiaké 378,3, a bölcsészeké pedig 362,2 a maximálisan megszerezhető 480-ból (idén a legmagasabb pontszám 462, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára való bejutáshoz volt ennyi pontra szükség). 400 feletti pontszám a SEK-en a nemzetközi tanulmányok (418 pont), a képi ábrázolás (408 pont), a kommunikáció és médiatudomány (401 pont) és a kézműves (401 pont) szakra történő felvételhez kellett.

Az elnök kiemelte, országos viszonylatban a természettudományi képzésekre a vártnál kevesebben jelentkeztek, de a Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Karára 23,6 százalékkal többen adtak be jelentkezési lapot, mint tavaly. Sőt a 2010/2011-es tanévben újra elindul a képzés a fizika és a kémia szakon.

A hallgatói létszámot tanulmányozva kiderül, az egyetemi központ egyes képzései mindössze néhány hallgatót jelentenek. Ilyen például a Bölcsészettudományi Kar szlavisztika – szlovén szakirány (1 fő, államilag támogatott, alapképzés, nappali tagozat), a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar kézműves (5 fő, államilag támogatott, alapképzés, nappali tagozat) vagy a Természettudományi Kar matematika (9 fő, államilag támogatott és költségtérítéses, alapképzés, levelező tagozat). Márkus Attila, a Tanulmányi Hivatal vezetője ezzel kapcsolatosan elmondta, nem jó üzenet, ha egy képzés 10 fő alatti létszámmal indul, de Szombathelyen ez nem gyengeség, hanem erősség, a fennmaradás záloga. A Savaria Egyetemi Központ az országban egyedülállóan nyolc képzési területen vetette meg a lábát az elmúlt fél évszázad alatt. Ezen „kis” szakok között átfedések vannak, azaz a különböző szakokon tanuló hallgatók bizonyos kurzusokat együtt hallgatnak, hiszen azok mindegyikük képzési követelményében szerepelnek, így nem merül fel a gazdaságtalanság. Ilyen szakok a szlavisztika, a társadalomtudományi és a művészeti képzések között egyaránt megtalálhatók.

Prof. dr. Gadányi Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi hanyatlás után a tanárképzés népszerűsége is tovább nőtt. A bolognai rendszerben mesterképzés elvégzése révén lehet tanári képesítést szerezni, Szombathelyen ezt 269 hallgató szeretné, 103-mal többen, mint tavaly. Mesterszakokra egyébként – az országos tendenciába illeszkedően – általában az intézmény egykori hallgatói jelentkeznek. Dr. Czetter Ibolya, a SEK elnökhelyettese szerint a mesterképzésben történő részvétel a diplomások számára nem presztízs-, hanem sokkal inkább érzelmi kérdés, ezért választják újra azt az intézményt, ahol a korábbi főiskolai vagy a bolognai alapképzésben végeztek. S amennyiben költségtérítéses képzési formáról van szó, nem utolsó szempont a költségtérítési díj összege sem; ez a három szombathelyi karon általában az országos átlagnál – tudatosan – kedvezőbb, 90–150 ezer forint félévente (legolcsóbban, szemeszterenként 85 ezer forintért földrajz, környezettan és matematika, legdrágábban, 210 ezer forintért rekreáció diplomát szerezhetnek a hallgatók).

Márkus Attila a napjainkban egyre népszerűbb felsőfokú szakképzésekről (fsz) szót ejtve kifejtette, a felvételi pontszámokat látva elmondható, mostanra két-három éves kormányzati törekvés ösztökélte munkának ért be a gyümölcse. Az elmúlt években az fsz-eket erősítették. Igaz, közben az a támadás érte ezt a képzési formát, hogy általa a rosszabb teljesítményű hallgatók is bekerülnek a rendszerbe, hiszen 40 ponttal alacsonyabb a ponthatár, mint az alapképzéseké. Ám idén országosan és a SEK vonatkozásában is – a hivatalvezető megfogalmazásával élve – „komoly vonalhúzás” történt, hisz’ többen jelentkeztek a szakképzésekre, mint ahány hallgatót fel lehetett venni. Az fsz-ek iránt viszonylag nagy az érdeklődés a diplomások között, ezért ez Szombathelyen fejlesztendő terület. Az intézmény fejleszti is: a hulladékgazdálkodálkodási technológus, valamint a közösségi civil szervező (új) képzést például az elmúlt hetek sikeres akkreditációját követően pótfelvételi keretében hirdeti meg. A felsőfokú szakképzések népszerűségének emelkedéséről elmondható, hogy amíg korábban az ifjúságsegítő képzés a kifizetődőséget éppen elérő hallgatói létszámmal rendelkezett, tavaly és idén már nem voltak ilyen problémák.

S ha már pótfelvételi, akkor elhangzott, a Bölcsészettudományi Kar májusban kapta meg a történelem mesterszak akkreditációját, ezt a képzést is pótfelvételi eljárás keretében hirdeti meg a SEK. A jelentkezési lapokhoz a „hagyományos” felvételi eljárással ellentétben az egyetemeken és a főiskolákon ingyenesen juthatnak hozzá a továbbtanulni szándékozók – ekképp a Savaria Egyetemi Központban is, attól függetlenül, hova szeretnék beadni jelentkezésüket. Az egyetemi központ Tanulmányi Hivatalának munkatársai a jelentkezési határidő végéig, augusztus 10-ig minden hétköznap 9 és 14 óra között a C–épületi aulában várják a képzések iránt érdeklődőket.

 

Felsőoktatási felvételik - A jelentkezők 70 százaléka bejutott Az összes felsőoktatásba jelentkező több mint kétharmada (69,6 százaléka), azaz 97 706-an felvételt nyertek valamilyen szeptemberben induló képzésre - olvasható a felvi.hu honlapon a ponthatárok meghúzása után közzétett elemzésben. Az összegzés felidézi, hogy a tavalyi évhez képest tíz százalékkal növekedett a felsőoktatásba jelentkezők aránya, az egy évvel ezelőtt 127 283-al szemben idén 140 303-an adták be jelentkezési lapjukat. A mesterképzésekre jelentkezők aránya továbbra is dinamikusan nő, a tavalyi mintegy 17 ezer után idén több mint 28 ezren adták be felvételi kérelmüket valamilyen mesterszakra. Az összes jelentkező több mint kétharmada 69,6 százalék, vagyis pontosan 97 706-an nyertek felvételt. A több mint 97 ezren bejutó közül 362-en a maximális, azaz 480 ponttal büszkélkedhetnek - ezzel vélhetően az áhított és első helyen megjelölt képzésen és intézményben folytathatják tanulmányaikat. Összesen 84 szakon van maximális pontszámot elért jelentkező, ezek közül a legtöbb 480 pontos pszichológia, általános orvos és gazdálkodási és menedzsment szakon. A tavalyihoz képest tehát valamivel tovább élesedett a verseny - 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel. Alapképzésre, valamint egységes, osztatlan képzésekre összesen 69 581-an jutottak be, közel 1400-al kevesebben, mint a tavalyi felvételi során, a mesterképzésekre felvettek száma ugyanakkor mintegy 4 ezerrel nőtt. A felvettek valamivel több, mint 50 százaléka alap- vagy egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdheti majd meg tanulmányait; a mesterképzésben a nappali és a levelező munkarendre felvettek aránya közel megegyezik. A felsőfokú szakképzésre bekerült mintegy 12 ezer hallgató túlnyomó többsége nappali munkarendű képzésben vehet majd részt. A többi munkarend részaránya egyre szűkül, a tavalyi évhez képest is tovább csökkent az esti munkarendű képzésre, valamint a távoktatásra felvételt nyertek aránya. A tavalyi évhez képest az államilag támogatott képzésre felvettek száma mintegy 3 ezer fővel növekedett, a költségtérítéses képzésre felvettek száma ugyanakkor csak kevesebb, mint 600 fővel múlja felül a tavalyi statisztikát. A ponthatárokat összegző gyorselemzés szerint a nappali tagozatra jelentkezők körében az elmúlt évhez hasonlóan idén is turizmus-vendéglátás szak vitte a pálmát. Igaz kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, de még így is legtöbben - csaknem 4400-an - ezt a képzést jelölték meg első helyen. A legmagasabb pontokat a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (446), a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán (418), valamint a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján 409) követelték meg a jelentkezőktől. A sort a Kodolányi János Főiskola folytatja, amelynek turizmus vendéglátás szakára 400 ponttal lehetett bejutni. Az államilag támogatott képzések mindegyikénél 383, vagy annál több pontot kellett elérniük a jelentkezőknek a sikeres felvételihez. Idén ismét a népszerűségi dobogó második helyére került a gazdálkodási és menedzsment alapszak, amely a tavalyi évhez hasonlóan csaknem 4 ezer első helyes jelentkezést vonzott a nappali képzésre jelentkezők körében. A legmagasabb ponthatárok a Budapesti Corvinus Egyetem (453) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán alakultak ki (437), de 400 pont feletti teljesítményre volt szükség a Szegedi Tudományegyetemen is, ahol az állami finanszírozású képzésre 412, a költségtérítésesre pedig 406 ponttal lehetett bejutni. Némileg emelkedtek a ponthatárok a jogászképzésen, amely idén a harmadik legnépszerűbb képzés volt a jelentkezők körében. Míg egy éve a legmagasabb ponthatár a szakon 426 volt, idén 431 pontot kellett gyűjtenie annak, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre kívánt bejutni. 430 pont kellett a bejutáshoz a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán; a harmadik legmagasabb ponthatár - 428 pont - a Debreceni Egyetem jogi karán és a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán várta a reménybeli hallgatókat. Mindhárom képzés levelező és államilag támogatott formában indul. Évek óta a jelentkezési top 10-ben található a pénzügy és számvitel alapszak is. Az utóbbi három évhez hasonlóan idén is a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán lett a legmagasabb a ponthatár, államilag támogatott nappali képzésre 448, költségtérítéses nappalira 404 pontra volt szükség a bejutáshoz - előbbi kissé csökkent, utóbbi emelkedett 2009-hez képest. A harmadik legmagasabb ponthatár, kereken 400 pont a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán alakult ki, nappali, államilag támogatott képzésen. (MTI)