Újra nyitott az Agora Pincegaléria.
A megnyitó múltidézéssel kezdődött. 1992-ben Ambrus Lajossal indult az emlékezés, kinek a fejéből kipattant a Művészetek Házának első koncepciója. Igényes produkciók, kiállítások kerültek ide, egy összművészeti hellyé létesült. 1998-ben mikor felújították a házat, akkor kezdődött a gondolatok gyakorlati megvalósítása.
Kialakult a kiállítóhely, ami először nem mindenkinek tetszett, de 1999-ben végre kinyitotta kapuit az épület. Mégis kellett egy csapat, akikkel tovább lehet lépni. Ennek a társaságnak volt az egyik oszlopa Masszi Ferenc. Akkor tematikus terveket készítettek. Mi is volt itt 7 év alatt? 1 évben 220 rendezvénye volt a Művészetek Házának.
110 kiállítással több, mint 200 alkotó jelent meg egyéni munkával vagy csoportosan. A legnépszerűbb témák: maszkok, természethamisítás, Atlantis, fürdő, intermédia, zene és építészet. Művésztelepek, ismertebb mesterek és fiatal tehetségek is bemutatkozási lehetőséget kaptak.
A művész szakmai méltatását a továbbiakban a Veszprémi Művészetek Háza igazgatója, Hegyeshalmi László folytatta. A báty eljött a húghoz vagy az öcshöz, mivel ugyanez az átalakítás folyik Veszprémben is. 7 ilyen intézmény volt az országban, amit úgy hívtak: Művészetek Háza. Hasonló profillal, de zömében mindegyik arra hivatott, hogy a kortárs kultúrát, művészetet népszerűsítse, közvetítse, létrehozza. Hegyeshalmi nem szeretett volna barokkó lenni, egy barokk kiállításon, inkább az impresszióit mondta el.
Masszi Ferenc egy polihisztor és mindenevő alkat. Visszanyúlt egy régi témájához, de ezekből a korábbi elképzelésekből is tud újat mondani. Masszi Ferencnél még mindig tart a posztmodern barokk, de nincs stílusbesorolás.
Látszik a barokk minden lényeges vonása: nagy kontrasztok, színes, gazdag, több nézőpontú hangulat. A barokknál fontosabb üzenet Hegyeshalmi László szerint nincs. „A festés lényege úgysem a végeredmény, hanem a folyamat maga”- nyilatkozta korábban Masszi Ferenc.
A társművészetekkel is operál az Agora, most pénteken éppen jazz-est várható.