A mediterrán diéta csökkenti a szívinfarktus és a tüdőrák kockázatát, sőt a szellemi képességek időskori romlásának veszélyét is, és ennek egyik tényezője a paradicsom piros színét adó festékanyag lehet - írja az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata.
A Földközi-tenger körüli országok napsütése érlelte paradicsom piros színét a likopin nevű pigment adja. A legújabb vizsgálatok tanúsága szerint ez a festékanyag segíti a szív erejének és a gondolkodás képességének megtartását a korosodás folyamata közben, és akadályozza bizonyos rosszindulatú daganatok kifejlődését is.
Az Európai Unió Lycocard néven ötmillió eurót költ arra a nagy vizsgálatra, mely elsősorban a likopin szívet védő tulajdonságát tanulmányozza 23 országban. A vizsgálat vezetője Volker Bohm, a Jénai Egyetem professzora. Az öt évre tervezett tudományos program tucatnyi témájának első eredményeiről a minap tartottak megbeszélést Franciaországban.
A tudományos eredmények azt tanúsítják, hogy ha valakinek sok likopin van a vérében, az gátolja az érelmeszesedés lényegét jelentő gyulladásos folyamatot és a pigment erős antioxidáns is, ezáltal a sejtek oxidációját, "rozsdásodását" ugyancsak akadályozza.
Ha a hatásmódot sikerül pontosabban megismerni, Bohm professzor szerint a következő lépés a likopin kristályszerkezetének átalakítása lesz olyan módon, hogy az emberi szervezetbe történő fölszívódása biztonságos legyen. Ez a készítményt valódi gyógyszerré alakítaná.
Angol kutatók szerint munkacsoportjuk a likopint egy másik, növényi fehérjével kombinálva már alkalmassá tette ilyen jellegű gyógykezelésekre. Azt remélik, hogy ez a szer olyan jelentőségű készítmény lesz, mint a koleszterincsökkentő sztatintabletták, amelyeket 20 millió amerikai szed folyamatosan.
Amerikai tudósok 124 ezer résztvevő tízévi megfigyelése során elemezték a tápanyagok szerepét a tüdőrák előfordulásában. A legtöbb likopint és alfa-karotin fogyasztó embereket a tüdőrák 20-25 százalékkal ritkábban fenyegette.
Egy másik, amerikai munkacsoport azt találta, hogy a mediterrán étrendet lévő, 80 évesnél idősebb emberek között az agyi károsodás 36 százalékkal ritkábban fordul elő, mint a szokásos helyi koszton élők csoportjában.