Esküszegéssel vádolta az ügyészség vezetőit és az ügyben eljáró ügyészeket Gyurcsány Ferenc azután, hogy hétfőn hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgattak ki a Központi Nyomozó Főügyészségen a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban.
Hivatali visszaéléssel meggyanúsította Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben a Központi Nyomozó Főügyészség - közölte az MTI-vel a főügyészség vezetője hétfő kora délután.
A Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint "Gyurcsány Ferenc a gyanúsításközléssel szemben panaszt jelentett be, majd rövid, személyeskedéstől sem mentes nyilatkozatot tett, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését".
A volt kormányfő kijelentette, kérdésekre nem hajlandó válaszolni, megtagadva így a további vallomástételt. A gyanúsított észrevételt, indítványt nem tett - tájékoztatott a főügyész.
Az ügyben jelenleg hét gyanúsított van, szabadlábon védekeznek. A nyomozás határideje 2012. február 7.
Keresztes Imre felidézte: az általa vezetett főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán.
Gyurcsány Ferenc ellen 2009 októberében Schiffer András a Lehet Más a Politika szóvivőjeként tett feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt, ezt csatolták a már folyamatban lévő nyomozás irataihoz.
Miután az Országgyűlés szeptember 12-én a volt kormányfő, jelenlegi országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött, a politikust hétfőn gyanúsítottként hallgatták ki.
A megalapozott gyanú lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinóberuházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén. A befektetők kezdeményezésére kormányzati szervezésben 2008. május 21-én az Országház Nándorfehérvári Termében a beruházásról egyeztetés történt, amelyet Gyurcsány Ferenc vezetett.
A főügyészség tájékoztatása szerint a megbeszélésen a beruházók egyik fő kérése az volt, hogy a beruházás céljára kiszemelt ingatlanegyüttes tulajdonát ingatlancserével szerezhessék meg. Indokként arra hivatkoztak, hogy el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat - tartalmazza az ügyészségi közlemény.
A megbeszélésen Gyurcsány Ferenc döntött arról, hogy támogatja a befektetőknek cserével történő ingatlanszerzését, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek. A főügyészség szerint a volt kormányfő ténylegesen előírta, hogy az általa támogatott kérésnek megfelelő és a befektetőknek egyoldalú és kizárólagos előnyt biztosító végrehajtást a kormányzattól függő, a konkrét lebonyolításra jogosult állami tisztviselők a meghatározottaknak megfelelően, haladéktalanul hajtsák végre.
A közlemény emlékeztetett: az állami vagyonról szóló törvény rendelkezése szerint az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását - ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz - versenyeztetéssel kell megkísérelnie.
Az akkor hatályos, Nemzeti Földalapról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy "az MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) Zrt. a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja". A főügyészség hozzátette: az akkori szabályozás szerint a Nemzeti Földalap felett a magyar állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.
A főügyészség szerint a cserére vonatkozó döntést Gyurcsány Ferenc törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg.
"Gyurcsány Ferenc döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére és az eljárás lényeges gyorsítására" - tartalmazza Keresztes Imre közleménye.
A főügyész kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc indítványára a gyanúsítotti kihallgatásról kép- és hangfelvétel készült.
Esküszegéssel vádolta az ügyészség vezetőit és az ügyben eljáró ügyészeket Gyurcsány Ferenc azután, hogy hétfőn hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgattak ki a Központi Nyomozó Főügyészségen a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban.
A volt miniszterelnök alig több mint háromnegyed órát töltött a nyomozóhatóság épületében. Ezután közölte: vallomást tett, de panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Szavai szerint rövid vallomásában "az ügyészek szemébe nézve" azt mondta: megsértették esküjüket, és ahelyett, hogy elfogulatlanul végeznék munkájukat, politikai ellenfeleinek ösztökélésére "ocsmány, cinikus koncepciós perben vesznek részt". Hozzátette: el fog jönni a pillanat, amikor azok, "akik most a főügyész mögött állnak", nem tudják "megvédeni attól, hogy szembenézzen a joggal, a jog pedig azt fogja mondani, hogy ami itt történt, disznóság, tisztességtelenség, szégyen".
A szocialista politikus tudatta: a gyanúsítás szövegét és a kihallgatásán készült felvételt néhány órán belül nyilvánosságra hozza.
Demonstrálók állnak transzparensekkel a kezükben a Központi Nyomozó Főügyészség épülete előtt, ahová gyanúsítottként idézték be a volt kormányfőt. A volt miniszterelnök a nyomozóhatóság szerint hivatali visszaélést követetett el 2008-ban a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben. A szocialista politikus vezette Demokratikus Koalíció Platform a kihallgatás idején tüntet az ügyészség épülete előtt.
MTI Fotó: Kovács Tamás