Eddig 1,08 milliárd folyt be ebből az adóból, amit most vissza kell fizetni.
Az Alkotmánybíróság (Ab) május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.
Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie.
A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről. Ennek hiányában - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térítenie.
A testület közleményében azt írta: az általuk vizsgált, 2010. december 30-án hatályba lépett törvény átalakította a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével kapcsolatban állami forrásból szerzett jövedelmek után fizetendő 98 százalékos különadó szabályozását. A törvény előírta, hogy rendelkezéseit a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell. A különadó szabályainak módosításával egyidejűleg módosult az alkotmány közteherviselési szabálya is. Ez a módosítás az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően megengedi olyan adó bevezetését, amely az állami forrásból eredő jövedelmet szinte teljes mértékben elvonja.
Az Ab hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a különadó módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.
A testület megállapította, hogy az alkotmány új közteherviselési szabálya alapján "a törvényhozónak olyan különadó bevezetésére van lehetősége, amelynek felismerhető célja az állami források védelme, az állami forrásokat érintő visszaélések elhárítása, megakadályozása vagy orvoslása". Állami forrásokkal való visszaélés esetén a kifizetés korlátozása akár visszaható hatályú is lehet - mutatott rá az Ab.
Az alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása már "az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát".
Az Ab hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van. Lezárt adóév tekintetében a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent - állapította meg a testület.
A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képességét. "Ezzel szemben a 2010-es adóév tekintetében nem állapítható meg az emberi méltóság védelméhez való jog sérelme, tekintettel a bevételnek a különadó alapjába nem tartozó részére (2, illetve 3,5 millió forint) és az adóéven belüli törvénymódosításra, a bevétel megszerzése óta eltelt viszonylag rövid időre" - mutatott rá az Ab. A visszaható hatályú jogalkotás tilalmának, tehát a jogbiztonságnak a sérelmét azonban az Alkotmánybíróság adótörvény esetében, hatáskörének korlátozottsága miatt, nem vizsgálhatja - tették hozzá.
A határozathoz Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.
Bihari Mihály alkotmánybíró érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban. Sereg András, az Ab sajtófőnöke az MTI megkeresésére elmondta: Bihari Mihály alkotmánybíró az ügy első tárgyalását megelőzően jelezte, hogy a különadó hatálya alá tartozó jövedelmére tekintettel nem vesz részt a döntéshozatalban.
Szintén az MTI kérdésére, hogy miért pénteken hozott határozatot a testület, amely rendszerint hétfői, illetve keddi napokon tartja teljes üléseit, Sereg András azt mondta: az Alkotmánybíróság legutóbb a keddi ülésén tárgyalt az ügyről. Két alkotmánybíró jelezte, hogy párhuzamos indokolást kíván fűzni a döntéshez, ezért az Alkotmánybíróság tagjai a párhuzamos indokolások elkészítését követően, pénteken írták alá a határozatot.
Arra a kérdésre, hogy miért nem várta meg a határozat nyilvánosságra hozatalával az Ab a jövő heti teljes ülést, Sereg András azt mondta: az ügy fontossága és a május végi adóbevallási határidő miatt az Alkotmánybíróság a lehető leghamarabb meg kívánta hozni határozatát.
Az Országgyűlés tavaly november 16-án - 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében, a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János fideszes frakcióvezető által beterjesztett törvényjavaslatot. Ez azt a parlament által 2010. júliusában elfogadott jogszabályt változtatta meg, amely a 98 százalékos különadó bevezetéséről határozott, a különadót az Alkotmánybíróság október végén ugyanis alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.
Még aznap, azaz november 16-án határozott - az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával - az Országgyűlés az Ab hatáskörének szűkítéséről is; ezt az Ab különadót megsemmisítő döntése után kezdeményezte Lázár János. Csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket - döntött a Ház, amelynek kormánypárti többsége az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával egyúttal kimondta, hogy a rendelkezést a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
A módosítások megváltoztatták az alkotmány azon, a 98 százalékos különadót megalapozó passzusát is, amelyet a kormány javaslatára tavaly júliusban illesztettek az alaptörvénybe. Ez kimondta, hogy a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre törvény az adott adóévtől kezdődően külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.
Mivel azonban a 98 százalékos különadóról szóló törvény újbóli benyújtásával annak szabályai úgy módosultak, hogy a különadót nemcsak a 2010-es év elejéig, hanem öt évre visszamenőleg kell megfizetni, a változást szükséges volt az alkotmányban is átvezetni. Az új normaszöveg már nem utalt arra, hogy a kifizetések a jó erkölcsbe ütköznek, kimondta viszont - az öt évre visszamenőleges hatály megalapozásán túl -, hogy a különadó mértéke nem érheti el a különadóval sújtott jövedelemét.
A különadóról szóló, újonnan tehát tavaly novemberben elfogadott szabályozás úgy rendelkezett, hogy a munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára; a különadót - amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki - öt évre visszamenőleg kell megfizetni.
A mostani alkotmánybírósági határozattal érintett törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére kötelessé vált az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.
A különadó alapja az állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forint feletti része. A munkavállalók esetében a különadó alapjába nem tartozik bele a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom; esetükben az összeghatár 3,5 millió forint.
A törvény elfogadásával kimondta a Ház azt is, hogy a felmentési idő azon hónapjai, amelyekre különadó-alapnak számító munkabér jár, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek.
A jogszabály tavaly december 30-án lépett hatályba, ugyanakkor úgy szólt, hogy rendelkezéseit a 2005. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
Benyújtása óta a javaslatot Lázár János mindvégig azzal indokolta, hogy a parlamenti választási kampányban a Fidesz megígérte: ha nyer, a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket visszaszerzik.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly június 8-án, kormánya huszonkilenc pontban felsorolt intézkedései között javasolta: a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában legyenek megadóztatva 98 százalékkal. A fenti elv alapján említett további hét pont között szólt arról, hogy havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezessenek be az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Magyar Nemzeti Bankot is.