Megszűnik a szombathelyi közgyűlés közvetítése: tények és vélemények

Megszűnhet a szombathelyi képviselőtestületi ülés élő közvetítése a városi televízióban. Hogy pontosan miképpen, arról most kaptunk tájékoztatást a városházáról. Hozzátesszünk két újságírói véleményt.

A májusi közgyűlésen alkotta meg Szombathely képviselőtestülete az önkormányzat új Szervezeti és Működési Szabályzatát (szmsz). Az egyik legmeglepőbb módosító indítványt Marton Zsolt alpolgármester (Fidesz) nyújtotta be: kerüljön ki az szmsz-ből, hogy a közgyűlést a városi televízió egyenesben közvetíti. Az ellenzékkel folytatott vita után a következő dodonai határozat született: „A Közgyűlés üléséről egyenes adású felvétel készítéséhez polgármester hozzájárulása szükséges.” A rendelet augusztus elsején lép hatályba.

Ne ez alapján ítéljék meg a polgárok a demokráciát

Tehát: ami eddig egy önkormányzati rendelet alapján „járt”, az most egyetlen személy, a (mindenkori) polgármester döntésén múlik: tájékozódhat-e a polgár egyenes adásban arról, hogy mi történik a közgyűlésben, vagy sem. Puskás Tivadar polgármester azzal indokolta – a másnapi sajtótájékoztatón is – a közvetítés (esetleges) „beszüntetését”, hogy a képviselők szereplési vágyukat élik ki kamerák előtt, ezért nem konstruktívak, és egyáltalán nem vet jó fényt a képviselők és a helyi demokrácia megítélésére az a sokszor személyeskedő, durva stílus, ami nyílt színen folyik.

Én megértem a polgármestert, aki meg akarja kímélni a város közönségét attól: igen mi, politikusok, időnként kisstílű, néha alpári, személyiségi jogokat (és nem is mindig a csak a képviselőkét) sértő vitákra pazaroljuk az adófizetők pénzét és idejét… Ne ez alapján ítéljék meg a polgárok a demokráciát… Van ebben valami. Sőt! De baj-e az, hogy tud arról a polgár, hogyha képviselője ugyanazon légtérben van a kamerával és esküdt ellenségével, akkor ez a konstelláció kihozza belőle a bunkót, aki ráadásul magával meg kollégájával van elfoglalva a városi ügyek helyett.

Szerintem nem baj, ha tud. Legfeljebb vált. Elsőként egy másik csatornára.

Nem hálás feladat

Hogyha úgyis vált, miért ne lenne elég neki az az összefoglaló, amit majd elé tesz a városi tévé? Ha ebben gondolkodik – az adófizetők pénzére is apellálva – a közgyűlési többség, jó, ha végez néhány számítást. Az összefoglalóhoz is végig rögzíteni kell a tanácskozást, a tudósítás pedig minimum három ember néhány órás munkája, és nem is hálás feladat. Nem hálás, mert legyen a szerkesztő kitűnő szakember, és korrekt a nézőkkel, mindig lesz politikus, aki kifogásolja, hogy ezt miért tette be, azt miért nem. Mert a politikus valamiért hajlamos magát a közszolgálati médium kenyéradó gazdájának képzelni, a közmédium munkatársait meg széklábfaragó szakmunkásoknak. Arról lesznek sajtótájékoztatók, hogy mi maradt ki, mert őket nem szereti a tévé, amelyik éppen ezért nem felel meg az objektív tájékoztatás követelményének. (Hogy ez a SZTV megítélését és akár a bevételeit is hogyan érintheti, azt sem árt kihagyni a kalkulációból.)

Csak a kamera objektív

Most mondom, és lassan, hogy mindenki megértse, az objektivitás kívánalmának maradéktalanul kizárólag a kamera képes megfelelni élő, egyenes adásban. Mások legfeljebb törekedhetnek rá, de sosem érik el. Mert a tudósítót – a tudósítást - minden befogadó a saját tudásán, szimpátiáján, preferenciáin keresztül méri és ítéli meg. (Tessék elővenni a szakirodalmat, ugyanezt találják benne, de nekem is ráment néhány évem, hogy ezt a fájó igazságot tudomásul vegyem.)

Nézegessen internetes kereskedelmi újságokat

Elhangzott a közgyűlésben, hogy három médium is tudósít a közgyűlésről, percről percre. Ez a három viszont képes ugyanazt a percet különféleképpen interpretálni, és előfordul, hogy nem is ugyanazt a percet tartják fontosnak. Nem azért, mert valakit nem szeretnek, mást meg még annyira sem, hanem mert nem széklábfaragó szakmunkások ők se. És jó ez így: az olvasónak/választónak még mindig van esélye olyasmit összepuzzlézni a háromból, ami tényleg történhetett. De ez még mindig nem az, mint amit egyenes adásban lát. És mi van akkor, ha nem közvetíti három médium a tanácskozást, hanem csak egy? A fagyi visszanyal…?

Az a politikai erő, amelyek tiltja vagy mérlegelés tárgyává teszi a közgyűlés élő adásban történő közvetítését, magára húzza azt a közvélekedést, hogy gyáva, nem viseli el a nyíltszíni kritikát, úgy viselkedik, hogy az nem állja ki az egyenes adás próbáját, kerüli és semmibe veszi a nyilvánosságot, a választóit. (Még akkor is ez lesz a vélemény, hogyha a közgyűlés jegyzőkönyvei, hangfelvétele később hozzáférhetőek bárki számára.)

Legfontosabb szolgáltatás

A közszolgálati médium (Szombathelyi Televízió Kft.) legfontosabb szolgáltatása – a napi munkát sem lebecsülve - éppen a közgyűlés közvetítése, mert ez biztosítja azt, hogy a néző/választó ne legyen kiszolgáltatva semmiféle interpretációnak.

Másképp kéne kezelni

Nem volt bölcs döntés azt indítványozni, hogy a „Közgyűlés üléséről egyenes adású felvétel készítéséhez polgármester hozzájárulása szükséges”. Mert dönthet úgy a polgármester, hogy nem járul hozzá az egyenes adáshoz. Ha így dönt, akkor megkapja, hogy fél a nyilvánosságtól, és bármit hoz fel mentségéül, ez már rajta ragad. Ráadásul csak az egyenes adású felvételt zárja ki az szervezeti és működési szabályzat, innét kezdve bárki továbbra is csinálhat felvételt, amit úgy vág meg, ahogy akar, akkor tölt fel a netre, amikor akar. Persze lehet „finomítani” a helyi szabályozást tovább, hogy ezeket – az ellenzék, nevezetesen Czeglédy Csaba szocialista frakcióvezető által egyébként kilátásba is helyezett - válaszlépéseket kiküszöböljék, viszont az a nyilvánosság további korlátozását jelentené, ami jelen(!) pillanatban még(!) magasabb rendű jogszabályok alapján necces lenne. Hogy vannak képviselők, akik az egyenes adású nyilvánossággal visszaélnek, azt másképp kellene kezelni, nem úgy, hogy a nyilvánosság legfontosabb csatornáját lezárják.

Bolond lenne

Meglepett, hogy az ellenzék nem tartott sajtótájékoztatót, nem adott ki nyílt leveleket, nem kezdeményezett aláírásgyűjtést ebben az ügyben. De bolond lenne ezt tenni. Öregapámmal szólva „láttam én már éjjeliőrt nappal meghalni”, tehát ez a döntés nekik is jól jöhet, egyébként meg abban a percben, hogy a közgyűlés közvetítésének megszüntetéséről szóló felvetést meghallották, már volt egy stratégiájuk – teljesen logikus, érthető módon -, hogy miképp fordítsák a maguk javára ezt a helyzetet.

Innét szép nyerni

Nyerni ezen az ügyön senki politikus nem fog. Azért sem, mert a politikus természetébe bele van kalkulálva a bukás - ami függetlenül a tévéközvetítéstől - előbb-utóbb, de mindig bekövetkezik. Bukni a város széles közönsége fog. De ha a széles publikumnak nincs kifogása az ellen, hogy nem egyenesben, hanem különféle tálalásokban látja, hogy mi folyik a városban, akkor ez az ő döntése, és hosszútávon ható felelőssége. Ha nem tartja a nyilvánosság ügyét, a tényleg objektív tájékozódást fontosnak, akkor nyugodjon bele, hogy ő még a nyilvánosságnál is kevésbé lesz fontos a politikának, még annyira sem lesz fontos, amennyire eddig volt. És egy szava sem lehet.

Ostoba és veszélyes helyzet. Innét szép nyerni...

B-kategória

Mottó:
"Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő.
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár életében."
(Shakespeare: Ahogy tetszik)

Emlékszem, amikor jó pár évvel ezelőtt elkezdtem a közgyűlési tudósításokat, némileg meghökkentem, amikor egyszer a városházán, egy hosszúra nyúlt ülés esti szünetében a szocialista polgármester és az ellenzék akkori vezére (mára már egyik sem tagja a testületnek) egymás vállát átölelve sétált a folyosón.

Miközben előtte egész nap verbálisan egymás torkát szorongatták.

A politikusi szakma nem kevés színészi kvalitást kíván meg. A színész pedig akkor érzi magát elemében, ha közönsége van.

A szombathelyi politikusnak sok fellépési lehetősége nincs, de eddig szerencsére itt volt a közgyűlés. Hogy hány mazohista városlakó nézte otthon a képernyőn, azt nem tudom, de minden bizonnyal jóval kevesebb, mint amennyit a politikusok gondolnak.

A közvetítések ugyanis gyakorlatilag nézhetetlenek voltak. Éppen a színjátékok, pontosabban azok B-kategóriás színvonala miatt. Amikor a képviselők órákat vitatkoztak piszlicsáré ügyeken, olyanokon, melyek talán csak a kaukázusi köztársaságokban generálnak ellentéteket, amikor délelőttökön keresztül minden szereplő országos politikai pr-szlogeneket hajtogatott, amikor a felszólalások mélyén az érdekképviselet helyett a rövid távú politikai érdekek voltak jelen, akkor bizony a tudósító nem egyszer elgondolkodott, hogy kameramegvonásban kellene részesíteni a tisztelt csepűrágókat, mert ennek így bizony sok értelme nincs.

Aztán most azt hallom, megkapták a kameramegvonást.

Akár bólinthatnék is örömmel, de valahogy mégsem teljesen megnyugtató a végkifejlet. Ha egyáltalán ez az.

A nézők valószínűleg nem fogják megostromolni a szombathelyi tévé épületét, követelve a havi politikai kabaréjukat, de lehetett volna ezt kicsivel elegánsabban intézni, még akkor is, ha a Fidesznek soha nem volt érzéke az elegáns megoldásokhoz.

Mondjuk úgy, hogy nem csak simán, betonra bejelentik, de előkészítik, megkérdezik a véleményeket, ellenzéket, nézőket, netán az újságíró szakmát, esetleg adnak még egy esélyt a társulatnak, hogy hátha összekapja magát.

Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy a nagy többségben levő városvezetés a könnyebb utat választotta. Mivel nem tudott jobb színészeket igazolni, kiképezni, úgy döntött, inkább igyekszik távol tartani a nézőket az előadásról.

Persze – nem nehéz megjósolni - a rossz színészek játszanak tovább, megtalálják a fellépési lehetőségeket. (J. A.)