Megújulás előtt áll a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum; a 8 hektáros, természetes környezetben az épített örökség, a hagyományos paraszti életkörülmények bemutatása a jövőben kiegészül az őshonos növény-, madár- és vízivilág bemutatásával is.
Megújulás előtt áll a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum; a 8 hektáros, természetes környezetben az épített örökség, a hagyományos paraszti életkörülmények bemutatása a jövőben kiegészül az őshonos növény-, madár- és vízivilág bemutatásával is.
Közel a Zala holtágához, a látogató útvonaltól kissé távolabb, a madártani egyesület útmutatása alapján készült odúkat helyeztek el. A "háborítatlan" természeti környezetben már korábban is megjelentek a vadkacsák, szürke gémek, a jövőben pedig a kis fakopáncs, barát cinege, fenyves cinege, csúszka, rövidkarmú fakusz megtelepedésére is számítanak - ismertette Varju András, műtárgyvédelmi és műszaki osztályvezető.
Hozzáfűzte; egy "igazi" falu otthont ad a gólyáknak is, ezért a Skanzenben számukra is kihelyezték már a fészekkosarat. A tervek szerint madárleső helyeket, tanulmányi ösvényt alakítanak majd ki, a kijelölt területen webkamerákat is elhelyeznek. A Zala Holtágban már megtelepedett a fürge cselle, vörösszárnyú keszeg, küsz, domolykó, így a meder rendbetétele után sor kerülhet a vízivilág bemutatására is.
Varju András kiemelte; a múzeum szeretné ráirányítania a figyelmet arra is, hogy miként lehet a természetes lakókörnyezet ökoszisztémáját újragondolni, és például megtanítani a fiatalokat a természetes hulladék újrahasznosítására.
A múzeum távlati terveit ismertetve Kaján Imre, megyei múzeumigazgató elmondta; a horvátországi Eszék városának idegenforgalmi hivatalával közösen - a Patakoktól a tengerekig címmel - európai uniós pályázatot nyújtottak be. A tervek szerint a 220 ezer eurós támogatással működőképessé tehetnék a falumúzeum területén található régi vízimalmot, és a Zala holtágában meg tudnák valósítani a vízmeder élővé tételét is. Nyertes pályázat esetén 2013 elején elkezdődne és 14 hónapon belül be is fejeződhetne a beruházás - jegyezte meg az igazgató.
Az igazgató szólt arról is, hogy az intézmény a Széchenyi Terv keretében is benyújt két - egy 30 és egy 20 millió forintos - pályázatot. Oktatási intézmények bevonásával így lehetőség nyílna a helyi mesterek keze nyomát őrző, zalaegerszegi régi épületek felkutatására, a népi ételkészítés hagyományainak átadására, valamint a hagyományos tetőfedő technikák bemutatására is.
Idén egyéként már március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony Napján kinyit a falumúzeum.
Darázsi Zsolt a madártani egyesület zalai titkára elmondta, a programok a tavaszi mezőgazdasági munkák köré csoportosulnak. A gyümölcsfák oltásához az "alapanyagokat" az egyesület biztosítja, míg az oltógallyat - amely lehetőség szerint arról a nemes körte-, alma-, vagy szilvafáról származnak, amelyet még a nagyszüleik ültettek el hajdanán - a látogatók viszik magukkal. Ezen a napon megnyílik a kovácsműhely is, ahol az érdeklődők a mesteremberek segítségével hagyományos módon javíthatják meg kicsorbult, elhasználódott kerti eszközeiket.
A Göcseji Falumúzeum évente 25 ezer látogatót fogad. A tavasztól kora télig tartó időszakban több mint tíz hagyományőrző programot szerveznek, de idén például június 8-án, 49 nappal a londoni nyári olimpia megnyitója előtt a muravidéki ifjakkal közösen megrendezik a Népi Gyermekjátékok Olimpiáját is.