A KSH ma tette közzé az adatokat. Ilyen tempóban a magyar lakásállomány 650 év alatt újul meg.
A KSH ma publikált adatai szerint 2013 első kilenc hónapjában 4077 új lakás épült az országban, 37 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, amit mélypontnak tekintettek.
A visszaesés valamennyi régióra jellemző.
A megyei jogú városokban az országos átlaghoz hasonló (35%-os) volt a lakásépítés visszaesése, a többi városban és a községekben az egy évvel korábbinak közel fele a használatba vett lakások száma.
Növekedés csupán Budapesten következett be, ahol 3%-kal több, 1127 lakás, az összes új lakás több mint egynegyede épült. Igaz, a budapesti növekedés jelentős része mindössze néhány nagyobb beruházáshoz köthető.
Az összes használatba vett lakás közel felét Budapesten és Pest megyében adták át, emellett csak Győr-Moson-Sopron megyében épült számottevő mennyiségű, több mint 400 új lakás.
Túl nagy optimizmusra nem ad okot a jövő sem. Az említett időszakban a kiadott új lakásépítési engedélyek száma meghaladta ugyan a használatba vett lakásokét, de az egy évvel korábban kiadott engedélyekhez viszonyítva az ország szinte minden térségében visszaesés tapasztalható.
Ezek szerint a fővárosban 812 lakás építését tervezik, ami 53%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
A mi a nyugat-dunántúli régiót illeti, Győr-Moson-Sopronban idén eddig 422 lakás épült, ami csak 86,3 százaléka a tavalyi számoknak, igaz, ez még mindig sokkal jobb, mint a kiábrándító Zala megyei 76 darab (65%) vagy a Vas megyei 91 darab (62,3).
Inkább szomorú, mintsem vigasz, hogy a sort Nógrád megye zárja, ahol 2013. január és szeptember között mindössze 17 lakás épült.
Szakértők
A mellbevágó adatokat több szakértő is kommentálta az MTI-nek:
Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a lakáspiac továbbra sincs túl a mélypontján, míg az építőiparban az állami beruházások nőnek, addig a lakáspiacon a lakossági beruházások erősen visszaszorultak. Ennek a háztartások erős eladósodottsága az oka az elemző szerint, ami rányomja a bélyegét az ingatlanpiacra is. Szerinte a lakáspiac a háztartások miatt tovább esik, az árak csökkennek nominális szinten is.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipar teljesítménye összességében javul ugyan, de az ágazaton belül nagy a szóródás. A szektort a nagy infrastrukturális beruházások, útépítések, vasútépítések "húzzák", a lakásépítés viszont mélyponton van, és ebben az évben nem is várható érdemi növekedés - közölte.
Koji László kitért arra is: a lakásgazdálkodás területén sokkal nagyobb feladat lenne a lakásfelújítás. Magyarországon mintegy 4,3 millió lakás van, éves szinten körülbelül 400 ezret kellene felújítani ahhoz, hogy tízévente megújuljon a lakásállomány. Ezzel szemben jelentősebb felújítás mindössze 100-120 ezer lakásban történik - ismertette. A szakmai szervezet alelnöke szerint az építőipar utolsó jó éve, 2006 óta a lakásépítéssel és -felújítással foglalkozó vállalkozások piacuk 80 százalékát elvesztették.
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében arra hívta fel a figyelmet: ilyen arányú visszaesés mellett 2013-ban hozzávetőleg 6700 lakás épül Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a hazai lakásállomány megújulási üteme 650 év. A 100 éves megújulási ütemhez évi 43 000 lakást kellene építeni.
Az egyesület szerint a lakásépítésekre nem a lakásszám növelése, hanem a lakásállomány minőségi megújítása miatt van szükség, a felújítások és a helyettesítő új építések egyaránt fontosak. Számításaik szerint a lakásállományon belül több mint 583 ezer olyan lakás van, amelynek falazata vályog vagy sár.