A Mesebolt Bábszínház 2012-es nyári előadásai

 

Dramaturg: Romvári Gergely

Koreográfia: Fosztó András

Zene: Keresztes Zoltán

Tervezte: Boráros Szilárd

Rendezte: Harangi Mária

Játsszák: Csillag Botond mv., Dénes Emőke, Hannus Zoltán mv., Kovács Bálint, Kovács Zsuzsanna, Lehőcz Zsusza, Szabó Tamás, Takács Dániel

Sütő András meséje csupa játék, csupa ragyogás, de a játék s a ragyogás is az emberi létezés kérdéseiről beszél a gyerekek számára átélhető, végigizgulható módon. A fantázia, a mesemotívumok végtelen gazdagsága élteti a bábjátékot. Szent Péter mellett az Ördög, a Halál, sőt az Isten is megjelenik a történetben, hogy hol megküzdjenek a főhőssel, Csillagvitézzel, hol segítsék őt. A vásári bábjáték hagyományai keverednek a népmesék csodás elemeivel és mesei igazságszolgáltatásával. A mesejáték ízes erdélyi nyelvezeten szólal meg, amelyben a régi meseízek és fordulatok maivá frissülnek.

 

A Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös produkciója

Az előadás létrejöttét az NKA támogatta

Sütő András örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette

 

 

Tervezte - Török Ágnes

Szerkesztette-rendezte - Szívós Károly (Blattner-díjas)

Játsszák: Császár Erika, Kovács Bálint, Kovács Zsuzsanna, Szabó Tamás

 

"Kerekecske, gombocska

Hova fut a nyuszika?

Ide fut, itt megáll,

Itt egy karikát csinál.

Erre szalad, erre be,

A kisbaba kezébe!"

 

Tervezte: Boráros Szilárd

Grimm testvérek és Benedek Elek meséje nyomán írta: Szász Ilona

Rendezte: Kovács Géza

Játssza és zenéjét összeállította: Dénes Emőke/Kovács Zsuzsanna, Kovács Bálint, Takács Dániel

 

„Három szabó legények, mek-mek-mek..." csúfolják a szegény szabólegényt, akinek legnagyobb hőstette, hogy hét legyet ütött agyon egy csapásra. Fösvény mestere műhelyében látástól vakulásig dolgozik, mikor egy napon koldusasszony kopog az ajtajukon. A gazda elkergetné, de a jószívű szabócska megosztja vele kevéske elemózsiáját. Hálából megjósolja a jövőjét: ha legyőz három akadályt, minden vágya teljesülni fog.

És a szabócska elindul, hogy megtalálja a szerencséjét és elnyerje a királylány kezét. Vajon az ész vagy erő győz a próbatételek során? Vidám és izgalmas kalandok várnak a nézőkre, akik végig kísérik a vitéz szabólegényt megpróbáltatásai útján.

 

 

Rendező, dramaturg: Veres András

Tervező: Majoros Gyula

Zeneszerző: Bogdan Edmund Szczepański

 

Szereposztás:

Akárki:                 Hannus Zoltán mv. | Halál: Takács Dániel | Barátság: Kovács Bálint | Komaság: Szabó Tamás

Testvér: Kovács Zsuzsanna | Vagyon: Dénes Emőke| Jótett: Császár Erika | Tudás: Lehőcz Zsuzsa

Szépség: Kovács Zsuzsanna | Erő: Kovács Bálint, Szabó Tamás | Józanság: Dénes Emőke

 

A középkor végére egész Európában elterjedő moralitásjátékok a keresztény kultúra egészen különleges „pillanatának” lenyomatai. A lét minden szegmensét egyben tartó nagy láncolat (az élettelen világtól egészen Istenig) még alapvetésként létezik az emberi gondolkozásban, de már ott éledezik az individuum fogalma, az ember, mint egyedülálló egység.

Ezt fogalmazzák meg a népszerű akárki-játékok. A haláltól való félelem, és a halállal szembenéző Akárki magányossága már túlmutat a középkori, keresztény halálfelfogáson. Már maga a cím is roppant erős és kifejező jelzés: akárki-valaki közülünk.

A főszereplő utolsó útján különböző allegorikus figurákkal találkozik. Ezeket a stációkat egy időn kívüli vidámpark megelevenedő attrakciói képviselik. Akárki ebben a záróra előtti wurstliban bolyong, és marad végül egyedül, a tömegben.

A XX. század népszerű dalaiból összeállított zene kollázsként veszi körül a cselekményt, kapaszkodót adva a nézőknek a középkori formához.

 

A Kőszegi Várszínház és a Mesebolt Bábszínház közös előadása

Az előadás létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Alap

 

 

Tervezte: Boráros Szilárd

Mohácsi Árpád fordítását színpadra alkalmazta és rendezte: Veres András

Szereplők: Balogh János mv., Kovács Bálint, Takács Dániel

 

Borsó és Berci barátok. Az egyik nagy, a másik kicsi. Az egyik hencegő, a másik sértődékeny. Az egyiknek színváltós ládája van, a másiknak meg olyan, ami hatalmasra nagyítja az ember kezét. Az egyik repülőzni szeret, a másik versenyautózni. Egyáltalán nem hasonlítanak, mégis barátok.

Egy barát akkor is barát, ha néha kinevet, vagy lefröcsköl vízzel, vagy direkt nem szólít a neveden. De barát-e a barát, ha haragszik? Ha nem adja kölcsön a ládáját? Ha nem áll ki melletted? Egy nap titokzatos idegen érkezése teszi próbára Borsó és Berci barátságát...

 

Az előadás Paul Maar engedélyével, a Verlag für Kindertheater Uwe Weitendorf GmbH és a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.

 

 

Rendező, dramaturg: Veres András

Tervező: Majoros Gyula

Zeneszerző: Bogdan Edmund Szczepański

 

Szereposztás:

Akárki:                 Hannus Zoltán mv. | Halál: Takács Dániel | Barátság: Kovács Bálint | Komaság: Szabó Tamás

Testvér: Kovács Zsuzsanna | Vagyon: Dénes Emőke| Jótett: Császár Erika | Tudás: Lehőcz Zsuzsa

Szépség: Kovács Zsuzsanna | Erő: Kovács Bálint, Szabó Tamás | Józanság: Dénes Emőke

 

A középkor végére egész Európában elterjedő moralitásjátékok a keresztény kultúra egészen különleges „pillanatának” lenyomatai. A lét minden szegmensét egyben tartó nagy láncolat (az élettelen világtól egészen Istenig) még alapvetésként létezik az emberi gondolkozásban, de már ott éledezik az individuum fogalma, az ember, mint egyedülálló egység.

Ezt fogalmazzák meg a népszerű akárki-játékok. A haláltól való félelem, és a halállal szembenéző Akárki magányossága már túlmutat a középkori, keresztény halálfelfogáson. Már maga a cím is roppant erős és kifejező jelzés: akárki-valaki közülünk.

A főszereplő utolsó útján különböző allegorikus figurákkal találkozik. Ezeket a stációkat egy időn kívüli vidámpark megelevenedő attrakciói képviselik. Akárki ebben a záróra előtti wurstliban bolyong, és marad végül egyedül, a tömegben.

A XX. század népszerű dalaiból összeállított zene kollázsként veszi körül a cselekményt, kapaszkodót adva a nézőknek a középkori formához.

 

A Kőszegi Várszínház és a Mesebolt Bábszínház közös előadása

Az előadás létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Alap

 

 

Tervezte: Boráros Szilárd

Mohácsi Árpád fordítását színpadra alkalmazta és rendezte: Veres András

Szereplők: Balogh János mv., Kovács Bálint, Takács Dániel

 

Borsó és Berci barátok. Az egyik nagy, a másik kicsi. Az egyik hencegő, a másik sértődékeny. Az egyiknek színváltós ládája van, a másiknak meg olyan, ami hatalmasra nagyítja az ember kezét. Az egyik repülőzni szeret, a másik versenyautózni. Egyáltalán nem hasonlítanak, mégis barátok.

Egy barát akkor is barát, ha néha kinevet, vagy lefröcsköl vízzel, vagy direkt nem szólít a neveden. De barát-e a barát, ha haragszik? Ha nem adja kölcsön a ládáját? Ha nem áll ki melletted? Egy nap titokzatos idegen érkezése teszi próbára Borsó és Berci barátságát...

 

Az előadás Paul Maar engedélyével, a Verlag für Kindertheater Uwe Weitendorf GmbH és a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.

 

Dramaturg: Romvári Gergely

Koreográfia: Fosztó András

Zene: Keresztes Zoltán

Tervezte: Boráros Szilárd

Rendezte: Harangi Mária

Játsszák: Csillag Botond mv., Dénes Emőke, Hannus Zoltán mv., Kovács Bálint, Kovács Zsuzsanna, Lehőcz Zsusza, Szabó Tamás, Takács Dániel

Sütő András meséje csupa játék, csupa ragyogás, de a játék s a ragyogás is az emberi létezés kérdéseiről beszél a gyerekek számára átélhető, végigizgulható módon. A fantázia, a mesemotívumok végtelen gazdagsága élteti a bábjátékot. Szent Péter mellett az Ördög, a Halál, sőt az Isten is megjelenik a történetben, hogy hol megküzdjenek a főhőssel, Csillagvitézzel, hol segítsék őt. A vásári bábjáték hagyományai keverednek a népmesék csodás elemeivel és mesei igazságszolgáltatásával. A mesejáték ízes erdélyi nyelvezeten szólal meg, amelyben a régi meseízek és fordulatok maivá frissülnek.

 

A Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös produkciója

Az előadás létrejöttét az NKA támogatta

Sütő András örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette